5 milliós bírság szerzőijog-sértések miatt

Várhatóan mintegy ötmillió forint bírságot szab ki adathordozókkal kapcsolatos szerzőijog-sértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), miután ellenőrző akciója során több mint félszáz alkalommal tapasztalt jogsértést.

NAV vasárnap az MTI-vel azt közölte: a hamisítványok és a jogdíj megfizetése nélkül forgalmazott termékek (CD-k, DVD-k, pendrive-ok, mobil és egyéb eszközökhöz való memóriakártyák) kiszűrése érdekében nagyszabású akciósorozatot hajtott végre október első hetében Budapesten és Pest megye területén.

Kiemelték, hogy az ilyen termékeket forgalmazó kereskedelmi egységekkel szemben súlyos versenyhátrányba kerülnek a legális, jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások, továbbá az illegális beszerzés miatt adóbevételektől esik el a központi költségvetés.

A pénzügyőrök és a revizorok az ellenőrzéseket meghatározott helyszíneken, összehangoltan hajtották végre, illetve webáruházakon keresztül értékesített termékeket is vizsgáltak.

A 321 ellenőrzés során 55 alkalommal tapasztaltak jogsértést: 31 esetben szerzői jogokhoz kapcsolódó szabálysértést állapítottak meg, illetve két esetben bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel. A vizsgálatok nyomán várhatóan 4 millió 740 ezer forint bírságot szabnak ki. 

A NAV a továbbiakban is kiemelten ellenőrzi a különféle adathordozók kereskedelmét a jogsértések megakadályozása érdekében - zárul a közlemény.

Szerző

Katasztrófahelyzet a Parlamentben

Háromnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a jövő héten. A képviselők hétfőn törvénymódosításokat fogadhatnak el a rezsicsökkentés folytatása érdekében, míg kedden a katasztrófavédelmi törvény módosítását tárgyalják, szerdán pedig az igazságszolgáltatás csúcsszerveinek tavalyi tevékenységét értékelhetik.

A Ház ülése ezúttal is a hét első napján, 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, ezt az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követik. A parlament ezután dönthet a fideszes Németh Szilárd azon törvénymódosító javaslatáról, amely a kormány újabb rezsicsökkentését támogatja. A kormánypárti politikus indítványában emlékeztet arra, hogy a január 1-jével megvalósított 10 százalékos rezsicsökkentésen túl további 11 százalékkal mérséklődhet a lakossági villamos energia, a földgáz és a távhő hatósági ára. Ugyancsak még hétfőn módosíthatják a termőföld védelméről szóló törvényt, továbbá elfogadhatják a Bethlen Gábor Alap tavalyi működéséről szóló jelentést is.

Kedden kezdhetik tárgyalni a kormány azon javaslatát, amely Magyarországon is kiépítene egy úgynevezett utasadat-információs rendszert, amelynek révén kiszűrhetőek lehetnek a bűncselekménnyel gyanúsított utazók. Szintén a második ülésnapon kerül napirendre a katasztrófavédelmi törvény módosítása, amelyben a kabinet a márciusi hóvihar és a nyári dunai árvíz tapasztalatai alapján javasol változtatásokat. Ezek közé tartozik például, hogy a jövőben a közmunkások is bevethetővé válnának a katasztrófahelyzetekben.

Az Országgyűlés szerdán a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012-es tevékenységét kezdi értékelni.

Szerző

Menekültek elbírálását kritizálja az ENSZ

A Kúria vizsgálata szerint megalapozott az ENSZ-nek a magyar idegenrendészeti őrizet bírói kontrolljára vonatkozó kritikája, a problémák megoldása érdekében javaslatokat dolgozott ki a legfelsőbb bírói fórum - mondta el Kovács András kúriai tanácselnök az MTI-nek.

A kérdést vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője közölte: a bírák - az előzetes letartóztatások meghosszabbításához hasonlóan - rendszeres időközönként vizsgálják, hogy fennállnak-e az idegenrendészeti őrizet elrendelésének okai, köztük például a szökés veszélye. Ez pedig többnyire fennáll, hiszen ezekben az ügyekben éppen olyanokról van szó, akiknek jellemzően nincsenek társadalmi kapcsolataik, és alapvető céljuk eljutni valamely nyugat-európai országba, a jobb élet reményében.

Ennek következtében másfél év alatt a 6-8 ezer, idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos bírói döntés közül csak három olyan volt, amelyben nem hosszabbították meg a bírák az idegenrendészeti őrizetet, ami nyilvánvalóan egy formális, automatizmusokon alapuló gyakorlatra utal - tette hozzá Kovács András.

A Kúria szerint helyesebb lenne, ha a bíróságok azt vizsgálnák, hogy az idegenrendészeti őrizet céljának - a jogellenesen Magyarországon tartózkodó visszajuttatásának hazájába - van-e reális esélye. Ha ugyanis ez hiányzik, akkor semmi értelme az egyébként bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított emberek akár egy éven át tartó fogva tartásának - mondta a kúriai tanácselnök, megjegyezve, hogy vannak országok, például az arab világban, amelyek nem működnek együtt jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgáraik hazaszállításában.

Ilyen esetekben okafogyottá válik az idegenrendészeti őrizet, aminek egyébként kifejezetten az az oka, hogy a kiutasítás végrehajthatóságát biztosítsa.

Kovács András felhívta a figyelmet az elemző csoport által vizsgált német idegenrendészeti gyakorlatra, amelyben a bírák számára irányadó az, hogy az idegenrendészeti hatóságok tudnak-e bizonyos idő alatt előrehaladást felmutatni az adott ügyben, és ha néhány hónap elteltével sem látszik reális esélye annak, hogy a kiutasítás végrehajtható, akkor megszüntetik az idegenrendészeti őrizetet.

Miután a nemrég módosított szabályozás szerint Magyarországon 60 naponta kell a bírónak felülvizsgálnia az idegenrendészeti őrizetet és döntenie a meghosszabbításáról, a Kúria szerint a második meghosszabbítás, azaz 120 nap elteltével úgy kell tekinteni, hogy a kiutasítás várhatóan nem lesz eredményes. Ez a gyakorlat nemcsak emberi jogi szempontból megnyugtatóbb, hanem az őrizet költségeit és a bíróságok munkaterheit is csökkenheti - mondta a szakember.

Hozzátette, hogy a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően - az ilyen ügyekben Magyarországon jobbára eljáró büntető ügyszakos bírák helyett - inkább a közigazgatási bírákra kellene ezt a feladatot bízni.

A kúriai vizsgálat szerint az idegenrendészeti ügygondnoki rendszer is csak formálisan működik, valódi segítséget a kérelmezőknek nem jelent, és ez is fontos oka annak, hogy a jogorvoslat, a bíróhoz fordulás ezekben az ügyekben nem hatékony. Bár ez a kérdés nem a bíróságok felelősségi köre, a Kúria felvetette az ügygondnokok munkaarányos differenciált díjazásának bevezetését, továbbá a megfelelő képzésüket.

A jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldiek visszaküldésével kapcsolatban felvetődött, hogy a biztonságos harmadik ország fogalmát esetről esetre külön kell vizsgálni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ebből a szempontból egy-egy állam megítélése akár rövid időn belül is megváltozhat, és ez a Magyarországgal szomszédos államok esetében sem elképzelhetetlen - jegyezte meg a szakember.

Rövidesen egy kúriai elemzőcsoport vizsgálja meg a menekültüggyel kapcsolatos bírói gyakorlatot - tette hozzá Kovács András, a legfelsőbb bírói fórum tanácsvezető bírája.

Szerző