Gyilkosság Moszkvában - randalírozásba fulladt a tüntetés

Zavargásba torkollott vasárnap Moszkva délnyugati külső kerületében egy bevándorlók elleni tüntetés, amelyet egy 25 éves fiatalember halála váltott ki, az áldozatot egy videofelvétel tanúsága szerint egy kaukázusi vagy közép-ázsiai kinézetű férfi szúrta le.

A randalírozók, közöttük nacionalista tüntetők és fanatikus futballszurkolók kirakatokat törtek be, gyújtogattak és barikádokat emeltek. A nyugtalanság estére sem szűnt meg, ezért moszkvai rendőrség teljes állományát riadóztatták és készültségbe helyezték.

A Burjuljevo-Zapadnoje nevű kerületben csütörtök éjszaka egy ismeretlen késsel szíven szúrta a barátnője védelmére kelt Jegor Scserbakovot. A gyilkost még nem találták meg, a moszkvai rendőrség az elkövető elfogásában segítséget nyújtó személynek 1 millió rubeles (mintegy 7 millió forint) jutalmat ajánlott fel. Egy videofelvétel szerint kaukázusi vagy közép-ázsiai származású gyilkost keresnek. A razziákon eddig csaknem 90 illegálisan Oroszországban tartózkodó külföldit állítottak elő a rendőrök.

Szombaton késő este mintegy negyven ember vonult az orosz főváros délnyugati külvárosában lévő rendőrségi épülethez és a gyilkos kézre kerítését, valamint azt követelték, hogy a hatóságok zárják be a kerületben lévő zöldségpiacot és -raktárat, ahol a legtöbb bevándorló dolgozik és szigorítsák meg a bevándorlási szabályokat.

A hatóságok szerint a mintegy 600 fősre becsült tömeg vasárnap a gyilkosság helyszínén, a helyi Birjoza nevű áruháznál gyűlt össze tiltakozni. A népgyűlésnek nevezett tüntetésre a szervezők nem kértek engedélyt. A rendőrök ugyan a helyszínen voltak, de fiatalok egy csoportja petárdát robbantott és betört az áruházba, ahol főként kaukázusi és közép-ázsiai kereskedők boltjai találhatóak. A nacionalista jelszavakat skandáló fiatalok törtek-zúztak, később szemetes tartályokat borítottak fel, valamint üvegeket és köveket dobálva, botokkal felszerelve szálltak szembe a rendfenntartókkal. A rendőrség különleges egységét, az OMON-t is bevetették. Többeket lefogtak és elszállítottak a helyszínről. Hét embert előállítottak.

Az ügy vizsgálatát a Szövetségi Nyomozó Bizottság vette át.

Az ENSZ idei adatai szerint Oroszországban 11 millió bevándorló él. A migránsok főként Moszkvában, Szentpéterváron és a többi nagyvárosban többnyire feketén, és sokan méltatlan körülmények között dolgoznak.

Augusztus elején az orosz államfő aláírta az illegális tartózkodás büntetésének szigorítását. Szakértők szerint az orosz államigazgatást átható korrupció miatt a migrációs gondot aligha lehet törvényi szabályozással felszámolni, az orosz lakosságban azonban erősödik az idegenellenesség.

Szerző

Hídépítők tűntek el a Jangcéban

Legkevesebb 11 embernek nyoma veszett, többen megsérültek Délnyugat-Kínában annak következtében, hogy a Jangce folyón átívelő híd építése közben az egyik pillér kidőlt - jelentette a kínai média vasárnap.

Az eset még szombaton történt Fengtu megyében, Csungking város közigazgatási területén. Egy úszódaruról lezuhant egy konzol és emiatt a négyes számú pillér a vízbe zuhant. A tíz munkáson kívül egy, a folyóparton ruhát mosó nőt is elsodortak a hatalmas betontömeg becsapódása következtében keletkezett hullámok.

A helyszínen 16 vízi jármű és több mint 140 mentő keresi az eltűnt embereket az ország legnagyobb folyójában. Az építkezést ideiglenesen leállították, a baleset körülményeinek megállapítására vizsgálat indult.

Szerző

Két tűz között az SPD

Publikálás dátuma
2013.10.13. 19:32
Munkában a CDU tárgyaló küldöttsége FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Sorsdöntő hét elé néz Németország. Angela Merkel kancellár tervei szerint ugyanis a következő napokban el kell dőlnie, hogy a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal vagy a Zöldekkel lépnek-e koalícióra. A cél az, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag október 22-i alakuló üléséig már körvonalazódjék a megoldás, amely nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió számára döntő jelentőségű lehet.

Nincs sok szabadidejük mostanság a német kereszténydemokraták vezető politikusainak. Egyre másra tartják az egyeztetéseket egymással, valamint a szeptember 22-i választás után két szóba jöhető koalíciós partnerrel, a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel. Jövő héten is tárgyalási dömping várható, hiszen hétfőn az SPD, kedden pedig a környezetvédők delegációjával ülhetnek tárgyalóasztalhoz.

Az első egyeztetések alapján a nagykoalícióra sokkal nagyobb az esély, mint a CDU/CSU és a környezetvédők együttműködésére. A színfalak mögött talán már el is dőlt, hogy a kereszténydemokraták a szociáldemokratákat választják. Erre utalhat, hogy Angela Merkel, Horst Seehofer, a CSU elnöke, valamint Sigmar Gabriel, az SPD első embere pénteken hármas csúcsot tartottak, amelyen a hivatalos közlések szerint a hétfői találkozót készítették elő. Mindenesetre a két ellenzéki párt már jelezte, ők sem akarják túl sokáig hőzni az időt, s ezen a héten bejelentik, be akarnak-e lépni a kormányba, vagy sem. A döntést a hétvégén tanácskozó küldöttgyűlés hozza meg. A szociáldemokratáknál azonban a 470 ezres tagág véleményét is kikérik majd.

Ha csak a CDU-n, illetve a CSU-n múlna a döntés, nagykoalíció lenne. A keresztényszocialisták nem bíznak a Zöldekben, túlságosan baloldalinak tartják a pártot. A múltban is számos szócsata volt a két párt képviselői között. „A környezetvédőkhöz hosszabb út vezetne, mint a szociáldemokratákhoz” – fogalmazott elég egyértelműen a CSU főtitkára, Alexander Dobrindt. Ennek okai nemcsak a progrmbéli különbségekben keresendőek. Közismert, hogy Seehofer és Jürgen Trittin, a Zöldek volt frakcióvezetője ki nem állhatják egymást, s hasonlóan „szívélyes” Claudia Roth, a Zöldek elnöke és Dobrindt viszonya.

A német közvélemény szintén nagykoalíció-párti. Az ARD múlt pénteken közzétett felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada szeretné a nagykoalíció felújítását, amely 2005-2009 között már működőképesnek bizonyult. A németek úgy érzik, az akkori kormány sokkal több eredményt tudott felmutatni, mint az azt követő CDU-FDP kabinet. A hibákért azonban elsősorban a szabaddemokratákat tették felelőssé, akik nem is tudtak bejutni a törvényhozásba. Mindenesetre a nagykoalíció kétharmados támogatottsága azt jelzi, hogy minden korábbinál többen sorakoztak fel a CDU-SPD szövetség mögé. A közvéleménynek konkrét elképzelései is vannak arról, milyen törvényeket fogadjon el az új kormány. A legfontosabbnak a minimálbér bevezetését tartják, melynek órabére elképzeléseik szerint 8,50 euró lenne. Ami egy esetleges „fekete-zöld” koalíció megítélését illeti, ezt a felállást csak 37 százalék támogatná. A minimálbér bevezetésének igénye egybeesik az SPD törekvéseivel: Andrea Nahles, a párt főtitkára közölte, ez az egyik feltétele a nagykoalíciónak.

A társadalom elvárásai miatt az SPD egyre nagyobb nyomás alá kerül. Az SPD vezetése egyrészt meg akar felelni a német közvélemény óhajainak, másrészt viszont nem hagyhatja figyelmen kívül a szociáldemokrata tagság terveit sem, s ez a kettő egyelőre nehezen összeegyeztethetőnek tűnik. Az SPD vezetése hajlana a nagykoalícióra, de ezt valahogy le kell nyomni az SPD tagok torkán, meg kell győzni őket arról, hogy a kormányban való szerepvállalás a párt érdekeit szolgálja. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy Észak-Rajna Vesztfália tartomány miniszterelnöke, Hannelore Kraft, aki az SPD legnépszerűbb politikusa folytonosan fenntartásait hangoztatja az esetleges nagykoalíció kapcsán. Márpedig az ő véleménye sokat nyom a latba. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 54 százaléka véli úgy, hogy Kraft lenne a legjobb vezető az SPD számára, s csak 28 százalék nevezte meg a jelenlegi elnök Gabrielt.

Szerző