„A rendszerváltás óta, államtitkár asszony, nincs helye ilyen levélnek az iskolákban, nincs helye semmilyen politikus levélnek a gyerekeinkhez!”, deklarálta az Országgyűlés plenáris ülésén Harangozó Tamás. És annyit még hozzátett az MSZP képviselője, hogy akinek az első négy évtized hiányzik a kormany.hu-n közzétett hivatalos önéletrajzából, az pláne nem teheti meg, hogy a gyerekeknek ilyen leveleket írogasson. Ezek voltak az utolsó mondatai annak a parlamenti tusának, amit Harangozó és Hoffman Rózsa vívott (bár utóbbi inkább hárítani próbált, mint támadni) a közoktatásért felelős államtitkár levele kapcsán. Emlékeztetőül: az ötödikeseket és a nyolcadikosokat alaptörvény-példánnyal lepte meg az Orbán-kormány, és hogy arról mit is kell gondolni, azt Hoffman magyarázta el egy mellékletben.
Hoffmann kalasnyikovja - Dési János írása.
Most Harangozó Tamás lepte meg egy levéllel az államtitkárt, mégpedig olyannal, amit az MSZP-s honatya szavai szerint egy ötödikes is írhatott volna. Íme a levél: "Kedves Hoffmann Rózsa Néni! A nemzeti hitvallás és az alaptörvény átadása alkalmából írt köszöntőjét megkaptuk. Sosem gondoltam volna ugyan, hogy az iskolában fogok politikus nénitől levelet kapni. Lenne itt azért egy-két dolog, amit nem pontosan értek. Először is, tessék már nekem elmagyarázni, hogy az elmúlt években akkor milyen alkotmány szerint is éltünk. Az sem a magyar emberek alapjogait, érdekeit rögzítette, hanem valamely idegen hatalomét? A közelmúltunk melyik része volt fájdalmas és igazságtalanságokkal terhes? Csak azért kérdezem, mert úgy tudom, hogy a közelmúltban tetszettek önök is kormányozni már egyszer, és ha jól tudom, az önök pártszövetsége is ezen alkotmány keretei között nyerte meg a legutóbbi választást.
A másik kérdésem személyesen önnek szól. Olvasgattam a neten az életrajzát, és valamit nem értek. Az előző rendszerben ön igen fiatalon, 24 évesen a Művelődési Minisztériumban kezdett el dolgozni, 33 évesen gimnáziumi igazgatóhelyettes, később igazgató lett. Ebben az időszakban ön tagja volt a csúnya MSZMP-nek is. Azon csodálkozom, hogy ezekről miért nem mesélt nekünk szívhez szóló levelében. Végezetül, én úgy tudom, hogy ezt az alaptörvényt is ugyanúgy egy párt, illetve pártszövetség fogadta el, a többiek véleményének figyelembevétele nélkül, mint azt a nagyon régi nagyon rosszat. Nem gondolja államtitkár néni ezek után, hogy jobb lenne, ha levélírás helyett inkább azzal foglalkozna, hogy legyen hol a kötelező tornaórát megtartani, vagy hogy ne apunak meg anyunak kelljen behozni a WC-papírt a suliba, hogy ne kelljen nap mint nap a túlmunka és a reménytelenség miatt kisírt szemű tanár nénikkel és tanár bácsikkal találkoznunk?
Utóirat. Azért azt köszönjük, hogy levele végén biztosított minket róla, hogy mi, ötödikesek és nyolcadikosok is magyar emberek vagyunk."
Hoffman Rózsa ledorongolással kívánt nyitni, ám azonnal egy nyelvtani problémába futott bele – pontosabban neki okozott problémát egy nyelvtani szerkezet. „Úgy tűnik, eléggé alábecsüli a képviselőtársak szellemi képességét, ha úgy gondolja, hogy van ebben a teremben egyetlenegy olyan felnőtt ember is, aki elhiszi, hogy ezt a felolvasott levelet egy gyerek írta”, próbálta helyre tenni Hoffmann Harangozót. Aki egy percig sem állította, hogy egy ötödikes diák levelét teszi közkinccsé, az „írhatta volna” kitétel ugyanis akkor is feltételes mód (általános iskola, 3. osztály), ha a múlt idővel „van nehezítve”.
Aztán következett némi vita arról, hogy az államtitkár szerint ő semmit nem titkol a múltjából. Harangozó ugyanis azt hányta a szemére, milyen alapon ítéli el az a múltat, akinek a kormany.hu-n fellelhető életrajzából hiányzik 40 év. Az életrajzi linkre kattintva valóban egy olyan pályakép ugrik fel, ami 1992-ben startolt. Ám az is tény, amit az államtitkár válaszolt, miszerint a parlament honlapján múltjának egyetlen lépését sem titkolta. Majd megpróbálta átvenni a kezdeményezést, és azzal támadta Harangozót, hogy az MSZP-s képviselő az MSZMP utódpártjának tagja, míg ő csak kényszerből lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. Magyarán: ha egy fiatalember meggyőződésből belép egy balos pártba, az Hoffmann szerint nincs rendben, az viszont igen, ha valaki karriervágyból lép be az állampártba.