Sárga lap a bírótól a politikának

Az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé - tért ki a bíró a Hunvald György volt VII. kerületi és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert a hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentő ítélet indoklásban. Ez öngól a Fidesz elszámoltatási gépezetének és kudarc az ügyészségnek. A fideszes Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester eközben attól tart, hogy "barátai" befolyásolhatják az igazságszolgáltatást. Az MSZP büntetné a koncepciós eljárásokat.

A bíróság nem válhat a politikai bosszúállás eszközévé - erre figyelmeztette az erőpozícióban lévő politikai szereplőket a bíró azon ítélet indoklásában, mellyel kedden bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentettek a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos, a VII. kerület és a XIV. kerület volt polgármestereit érintő eljárásban. A Hunvald György és Weinek Leonárd ártatlanságát kimondó - az ügyészi fellebbezés miatt - nem jogerős ítélet azért is kudarc a Központi Nyomozó Főügyészségnek, mert a bíró többször felhívta a figyelmet az "alapvetően hibás" ügyészi logikára. Arra is, a két önkormányzatnál a korábbi ciklusban kifizetett, összesen majd' 50 millió forint tanácsadói díj nem volt sem túlzó, sem jogszerűtlen.

Továbbá szemben a vádirattal "a bizonyítékok és az okiratok abba az irányba mutatnak, hogy valós megbízás és valós teljesítés" volt a tanácsadói szerződések mögött - szólt az indoklás. A bíróság az ügyben 46 tanú meghallgatása után azt is jelezte: a kifizetések jogszerű fedezete is biztosított volt, a vádlottak a megbízásokkal nem lépték át a törvény adta kereteket, amikor pedig ezt az ügyészség vitatja, tulajdonképpen az önkormányzati törvényt bírálja, amely alapján jelenleg is számos önkormányzat alkalmaz. Ez a vita viszont "nem tartozik a bíróságra", a bíróság nem kíván "politikai ügyek részese lenni" - hangzott el. A bíróság felmentette a három-három tanácsadót is.

Precedensértékűnek nevezte lapunknak az ítéletet Hunvald György, felhívva a figyelmet: nem történt károkozás az ítélet szerint. Hozzátette: elhangzott, hogy egy polgármester az elődje idején kötött jogszerű tanácsadói szerződések indokoltságát, továbbá szakmai színvonalát utólag nem tudja megítélni, és a bíróság sincs ebben a helyzetben. Hozzátette: kiderült, a tanácsadás teljesítése nem csak írásban, szóban is jogszerű, máskülönben az Orbán Viktor miniszterelnöknek sporttanácsokat adó Kárpáti György, vízilabdázó olimpikon havi 670 ezer forintos, továbbá Hegedűs Zsuzsanna szociológus társadalmi célú - havi csaknem egymillió forintba kerülő - szóbeli javaslata is "színlelt" megbízás lenne.

Sokszor csak eszköz a bíróság

Árulkodó jele a mai állapotoknak az a kijelentés, amelyet a bíró tett a Hunvald-Weinek tárgyaláson - értékelt lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus utalt arra, hogy a modern kori igazságszolgáltatásban nem példa nélküli, hogy a politika legalábbis próbálkozik befolyást gyakorolni. Nem beszélve arról, hogy lassan már minden ügynek - bárhogyan is dönt a bíró - politikai relevanciája van, vagyis akármilyen az ítélet, megvádolható a bíróság azzal, hogy egyik vagy másik irányba elfogult, nem pártatlan illetve semleges. A politika szerepet játszik és sokszor taktikai eszközként használja a bíróságot - ebbe a sorba illenek a magyarországi próbálkozások is a politikai elődök elszámoltatására. Ezekben sokszor az a durva, hogy a hatalom nem is nagyon igyekszik titkolni a politikai ellenfelek lejáratásának, "kicsinálásának" célját. Ekkor eszközzé válik az igazságszolgáltatás. Főleg akkor baj ez, ha egyébként az ügyészség szabályozásával vagy a bíróságok igazgatásával kapcsolatban felmerülnek problémák. Mindig voltak olyan bírósági ítéletek, melyek a bíróságok, illetve a bírák függetlenségét demonstrálják. Az ilyen ítélet lenne a természetes, miközben ha az ellenkezőjére akad példa, abból egy is elég ahhoz, hogy tönkretegye a rendszer iránti bizalmat.

A politikát a tárgyalóteremben meg nem tűrő bíró kiállása azért is figyelemre méltó, mert a fideszes Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester a minap, egy vádemelés előtt álló ügy lehetséges érintettjeként utalt lapunknak arra: tart attól, hogy "baráti tűzbe" kerül. Ismert, a még polgármester Meggyes és két helyettese számára közpénzből életbiztosítást fizetett az önkormányzat. Helyettesei a pénzt fel is vették - igaz, a botrány kirobbanása után visszafizették. A két helyettest hűtlen kezeléssel gyanúsítják, Meggyesnek pedig kikérhetik a mentelmi jogát. Erről mondta azt: "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nem tudni, ki rendel: az ellenségeink vagy a barátaink".

A tegnapi ítélet jogilag nehezen értelmezhető érdekessége, hogy ugyanezen hűtlen kezelés vádja részcselekményei miatt folyik egy másik eljárás is Hunvalddal szemben. Ez a másik per az erzsébetvárosi ingatlanügyhöz kapcsolódik, amelyben a múlt héten a Szegedi Ítélőtábla hozott másodfokú ítéletet, de az sem jogerős, mert a fellebbezések miatt a Kúrián folytatódik. Ott Hunvald védője éppen e "párhuzamosság" miatt indítványozta a másodfokú ítélettel amúgy nem módosított hűtlen kezelés esetében az elmarasztaló ítélet hatályon kívül helyezését. A zuglói ügyben az ügyészség 60 nappal az ingatlanügyes nyomozás lezárása, és mindössze 5 nappal annak a pernek az elsőfokú ítélethirdetése után nyújtott be vádiratot.

Nemcsak az erzsébetvárosi ingatlanügy az egyetlen, amely a Fidesz elszámoltatási "programjának" részeként Szegeden zajlott.Megírtuk: a Hagyó-, és a Sukoró-ügyben másodfokon ugyanez a bírói fórum, a Szegedi Ítélőtábla hoz majd jogerős ítéletet.

Büntetné az MSZP a koholt vádat

Az MSZP éppen a koncepciós eljárásoknak kívánt - a jövőre vonatkozóan is - "üzenni" azzal, hogy benyújtott egy törvényjavaslatot az ilyen gyakorlat visszaszorítása érdekében - kommentálta lapunknak a Hunvald-Weinek ügyben ítélkező bíró szavait Harangozó Tamás. Az MSZP elnökségi tagja szerint egyértelművé kell tenni, hogy koncepciós eljárásokban való részvételért vagy annak előkészítéséért börtönbüntetés jár.
A hatályos szabályozás szerint az ügyészség jogosult vádat emelni, de a hamis vádat nem tudja elkövetni, azért nem büntethető a vádhatóság. Az MSZP javaslata célzatossághoz köti az ilyesmit, tehát büntethetővé válna az, aki azért tesz ilyet, hogy másoknak kárt okozzon például azzal, hogy koholt vádat képvisel, vagy azt állít elő -főképp, ha vezető beosztásban követi ezt el. Ilyen ügyekben talán jelenleg is el lehetne járni hivatali visszaélés miatt, de a gyakorlatban ez nem működik. Valamit tenni kell, hiszen egyre több esetben látjuk-tapasztaljuk, hogy az "elszámoltatás" nem más, mint koncepciós eljárások sora. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erodálódása pedig visszafordíthatatlan vagy csak nagyon lassan kezelhető - erölcsi és anyagi - kárt okoz a társadalomban.

Amúgy alapvetően egyik ügy sem kerülne másodfokon Szegedre, hiszen - a Hunvald-per kivételével - már az elsőfokon eljáró bíróságokra sem véletlenül szignálták őket. Túlterheltségre hivatkozvga áthelyezték őket a területileg illetékes Fővárosi Bíróságról máshova: a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes után csak Hagyó-ügyként emlegetett BKV-s pert Kecskemétre, a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is kriminalizálni próbáló Sukoró-pert pedig Szolnokra. Végül mindegyik Szegeden folytatódik - a Sukoró-ügyben ehhez még törvényt is módosítottak, kiterjesztve az ítélőtábla illetékességi körét. Éppen a Sukoró-ügy volt az egyébként, melyben a múlt héten a Szolnoki Törvényszéken tanúként meghallgatott Bajnai Gordon kifejtette: Sukoró annak a szimbóluma, miként próbálnak koncepciós perekkel politikai szereplőket ellehetetleníteni. Az Együtt-PM vezetője arról beszélt, hogy a "Sukoró ügyében az ellehetetlenítés megtörtént Gyurcsány Ferenc esetében is". Ismert, a büntetőügyben nem lett ugyan vádlott Gyurcsány Ferenc, de az ügyészség meggyanúsította hivatali visszaéléssel, mondván, "a projekt támogatása részéről az utasítás jellegét mutatta".

A Fidesz elszámoltatási gépezetének kucarcait azonban nem csak a Gyurcsány elleni sikertelen vád, illetve Hunvaldék tegnapi felmentő ítélete bizonyítja. Hunvald másik, immár a Kúrián folytatódó ügyében például a volt MSZP-s polgármestert az első-, majd a másodfokú ítélet sem találta bűnösnek sem maffia-bűncselekményben, sem az ingatlanpanamában való részvételben, noha Hunvald ezekkel a vádakkal összefüggésben töltött 31 hónapot előzetesben.

Újabb forduló a tábornokperben

Akár már a pénteki tanácsülésen a "másodfokú ítéletnek megfelelő" határozatot hozhat az úgynevezett tábornokperben a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. Ismert, az elszámoltatás gépezetében az egyik legkomolyabb "homokszem" az ügyben idén februárban kihirdetett nem jogerős ítélet volt. Akkor a "viszkisdoboz-ügyként" elhíresült tábornokperben első fokon minden vádlottat minden vádpont alól felmentettek, mivel a Honvédelmi Minisztérium volt tisztviselőit 200 millió forintos vesztegetéssel megvádoló ügyészség érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni.
A bíró a katonai ügyészség bizonyítékait ellentmondásosnak, feltételezéseken alapulónak nevezte, a vádiratot pedig hiányosnak. A vesztegetési pénz története kizárólag Oláh János tábornok vallomására alapult, aki viszont a tárgyaláson visszavonta állításait. Sőt, elismerte: az ügyészek által felvázoltakra csak "bólintania kellett", mert "volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ezt jobban tudják".

Felsült a Fidesz és a vádhatóság azzal is, hogy júniusban "visszadobta" a bíróság a moszkvai kereskedelmi képviselet ügyében készített ügyészségi vádiratot, mert tárgyalásra alkalmatlannak minősítette azt. Volt ügy, amely a vádemelésig sem jutott el: a jobboldali sajtóban felpumpált "filozófusügyről" már a nyomozás során kiderült, hogy nem történt bűncselekmény. "Lyukra futott" az elszámoltatás az állami Bábolna Ménesbirtok Kft. és a szintén állami Bábolna Zrt. közötti ügyletben átutalt - egy uniós agrártámogatás lehívásához szükséges - 365 millió forinttal összefüggésben: ebben azügyben a bíróság kimondta, hogy nem történt bűncselekmény, sőt, nemhogy kára nem lett az államnak, hanem előnyre tett szert. Szintén bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság az MSZP-s Molnár Gyula volt újbudai polgármestert és helyettesét a hivatali visszaélés vádja alól.

A trafikügyben már sokan nyíltan kétségbe vonták az ügyészség és Polt Péter legfőbb ügyész pártatlanságát - nem az eljárás megindítása, hanem annak elmaradása miatt. Ismert, az ügyészség elutasította, hogy érdemben vizsgálja a trafikkoncesszió törvényességét. A botrányt felfedő "szivárogtatók" ellen viszont eljárás indult.