Korrupt a rendszer

Publikálás dátuma
2013.10.16. 07:17
A Bükki Nemzeti Park területén is gyanús földhasználati ügyek történtek FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Csak okirathamisítás gyanúja miatt mert nyomozást elrendelni a Fővárosi Főügyészség a Bükki Nemzeti Park (BNP) által kezelt állami földek haszonbérleti pályáztatása miatt. Ennek oka az lehet, hogy magas beosztású fideszes politikus, illetve önkormányzati képviselő is érintett az ügyben. Ellenzéki politikusok szerint ha büntetőjogi nem is, de politikai felelősség mindenképpen terheli Fazekas Sándor agrárminisztert.

Elsőre úgy tűnhet, egy banánköztársaságból való külföldi hírről van szó, de sajnos a mai Magyarországról szól - kezdte tájékoztatóját Harangozó Gábor.

Az MSZP országgyűlési képviselője Szabó Rebeka Együtt-PM, illetve Gőgös Zoltán szintén szocialista országgyűlési képviselővel együtt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen a Bükki Nemzeti Park (BNP) által kezelt állami földek haszonbérleti pályáztatása miatt, s a hatóság magánokirat-hamisítás gyanúja miatt az Egri Járási Ügyészséghez továbbította az ügyet. A képviselő úgy látja, hogy a panama gyanúját a tegnap ismertetett ügyészségi vizsgálati jegyzőkönyv is megerősíti.

Az ügyészségi vizsgálat kiderítette, hogy a borsodi Mezőségben található állami földekre ismételten kiírt pályázatokat nem az arra felhatalmazott szakemberek értékelték, hanem egy ügyvédi iroda.

Harangozó Gábor elmondta, Tállai András államtitkár, és Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke is rosszallását fejezte ki a nemzeti parki akkori igazgatójának a pályázat kiírása miatt és több későbbi nyertessel együtt lobbizni kezdett annak megváltoztatásáért.

A Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) utasítására a szervezet pályázati rendszerének mintájára kellett az új, a második pályázatot kiírni.

"Az ügyészség megállapította, hogy a "teljes pontszám közel 50 százaléka szubjektív", amit egyébként az NFA ellenőrző bizottsága is kifogásolt 2011. október 25-i jegyzőkönyvében, ám ezt csak hónapokkal később került nyilvánosságra" - mondta Harangozó.

Az ügyészség azt is megállapította, hogy Kanyok Attila, fideszes tiszaújvárosi önkormányzati képviselő a pályázati rendszer hiányosságait kihasználva tudott nyerni, de az, hogy ő kapcsolatban állt fideszes vezetőkkel, illetve Mengyi Roland fideszes megyei közgyűlési elnökkel, önmagában kétséget kizáróan nem teszi lehetővé bűncselekmény elkövetését.

A bírálatok visszásságát jól példázza, hogy az egyes pályázók ugyanarra a gazdasági tervre eltérő pontszámokat kaptak.  Az ügyészség végül arra a fúrcsa következtetésre jutott, hogy a BNP igazgatója és az ügyvéd nem számít hivatalos személynek, így hivatali visszaélést sem követhettek el, csak magánokirat-hamisítást.

Ki kell adni a felcsúti földbérletek adatait
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek ki kell adnia a Felcsúton, illetve a környéken - állami pályázatokon - eladott, illetve haszonbérletbe adott termőföldekre vonatkozó hirdetményadatokat Lengyel Szilvia LMP-s országgyűlési képviselőnek - döntött a Fővárosi Törvényszék kedden nem jogerősen. A bíróság - a hvg.hu információi szerint - arra kötelezte az állami szervezetet, hogy a - Schiffer András LMP-társelnök által ügyvédként képviselt - Lengyel Szilvia részére másolatban küldje meg a kifüggesztett hirdetményeket, továbbá azt, hogy közölje, hogy azok mettől meddig voltak kifüggesztve. A bíróság kötelezése 2011. október 1-jétől 2013. március 18-ig (az adatkérés kézhezvételéig) tartó időszakot, illetve a felcsúti, alcsútdobozi, csabdi, tabajdi és vértesacsai földeket érinti. A bíróság indoklásában a vagyontörvényre utalva azt közölte, hogy a közérdekű és az azzal kapcsolatos közérdekből nyilvános adatokat az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkoztatva alkalmazni kell, az pedig a törvényszék szerint nem vitás, hogy az alperes állami vagyonnal gazdálkodik.

Harangozó Gábor a Népszava kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az ügyészség hivatali visszaélés helyett csak magánokirat-hamisítás ügyében folytatja a vizsgálatot, vagyis a "Polt Péter vezette ügyészség nem meri a politikusok felelősségét kimondani".

Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa kifejtette, a második pályázat legnagyobb nyertese Kanyók Attila, 496, a második helyezett Demeter Péter cége 466 hektárral, akinek felesége Tállai feleségének unokatestvére. A harmadik, Hagyaczki József 400 hektárral, aki Tállai Andrással karöltve a mezőkövesdi sportklub társelnöke.

Tállai mellett ezeket a személyeket említi lobbistaként az ügyészségi dokumentum, ám a hatóság szerint nem lehet bizonyítani, hogy a park új igazgatója, illetve az ügyvéd bárkinek az érdekében, vagy befolyására követtek volna el több rendbeli magánokirat-hamisítást.

Ez az eset élesen rávilágít arra, hogy az egész állami földbérlet-pályázati rendszer igazságtalan, átláthatatlan és tökéletesen alkalmas arra, hogy a helyi gazdák helyett a kormányzati körökkel jóban levő, fideszes haveroknak, helyi új földesuraknak osszák le ezeket a földeket - közölte Szabó Rebeka.

Az ellenzéki politikus kijelentette: "felszólítjuk a vidékfejlesztési minisztert, hogy azonnal semmisítse meg a mezőségi földpályázatoknak az eredményét a nyilvánvaló visszaélések miatt, mert a helyi gazdák, akik nem jutottak földhöz, joggal kérdőjelezik meg a pályázat eredményét".

A földhasználati bunda állomásai
- A Bükki Nemzeti Park 2011. szeptember 3-án írta ki a földhasználati pályázatot, amelynek a beadási határideje október 3-a volt.
- A pályázati határidő lejártakor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterindoklás nélkül, bizalomvesztésre hivatkozva fölmentette a park igazgatóját.
- Ezzel egy időben Szabó Csaba miniszteri biztos arra utasította a park igazgatóságát, hogy vonják vissza a pályázatot. A Népszava információi szerint egyébként az első pályázatot a helyi gazdákkal egyeztetve állította össze az akkori igazgató.
- Tavaly januárjában a BNP igazgatósága az NFA felhívására a szervezet haszonbérleti szerződéseiben többször közreműködő ügyvédi irodával kötött előzetes megállapodást. Majd miután két nappal később kiderült, hogy ez a gazdálkodási szabályzattal ellentétes,meghívásos pályázatot írtak ki három ügyvédi irodának is, amelyek ugyanarra a budapesti címre voltak bejelentve. Végül az eredeti irodával szerződött a BNP. Az ügyészség szerint a pályázati eljárás színlelt volt.
- Az ügyvéd február 2-án bement a BNP irodájába és elvitte a pályázatok másolatait, március 22-én a BNP központjában kinyomtatta a kitöltött és értékelt pályázati lapokat és jegyzőkönyveket, majd odaadta a park igazgatójának és a három tagú bíráló bizottságnak. "Az érdemi eljárás tényét és eredményét tartalmazó jegyzőkönyveket az eljáró ügyvéd mint jegyzőkönyvvezető írta alá, a bírálóbizottság tagjaként feltüntetett személyek a pályázatok értékelésében nem vettek részt, ezért az értékelési jegyzőkönyvet nem írták alá" - áll az ügyészségi vizsgálat jegyzőkönyvében.
- Március 28-án a park új igazgatója ennek ellenére kihirdeti a pályázatok eredményét, azaz az ügyvéd által elbírált és rangsorolt nyerteseket.

A tárca és az NFA pedig vizsgálja felül az összes nemzeti parki pályázatot. Ezt az is indokolja, hogy a BNP és a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) pályázatainak intézésben egy miskolci fideszes önkormányzati képviselő, Szinay Attila ügyvédi irodája vesz részt.

Ez az adat nyilvános, megtalálható a nemzeti park honlapján az "üvegzseb" kimutatásban. A két park összesen 72 millió forint értékű szerződést kötött ezzel az irodával - említette Szabó Rebeka.

A két politikus jelezte, a kisemmizett gazdákkal egyeztetve további jogi lépéseket terveznek. Lapunk érdeklődésére Szabó és Harangozó is megerősítette, olyan törvénymódosításon dolgoznak, amely bezárja azt a kiskaput, hogy közfeladatot ellátó személyeket, mint a nemzeti parkok igazgatóit, vagy az NFA munkatársait ki lehessen vonni a hivatalos személy kategóriából, így ellehetetlenítve például a hivatali visszaélés miatti felelősségre vonásukat.

Szerző
Frissítve: 2013.10.15. 22:51

Csak a törekvőket érdemes támogatni

Publikálás dátuma
2013.10.16. 07:16
Leírás: Chikán Attila, Oszkó Péter és Bajnai Gordon FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője kedden pártja és az általa létrehozott Haza és Haladás Alapítvány gazdaságpolitikai konferenciáján azt mondta: az Orbán-kormány néhány ezer törtető bizalmasát támogatja a tudásukkal előrejutni próbáló, törekvő polgárok helyett.

Bajnai a legfőbb problémának azt tartja, hogy a bizalom- és a forráshiány miatt leálltak a beruházások, de gondot okoz a vállalkozó kedvű fiatalok elvándorlása is.

Szólt arról, hogy 2014 után az új kormánynak ortodox, normális gazdaságpolitikát kell folytatnia. A növekedés alapja a bizalom, a magántulajdon sérthetetlen.

Az Együtt-PM előírná, hogy az adószabályokat évente csak egyszer, érdemi konzultáció és 60 napos felkészülés után lehet módosítani. Növekedési alkut kötnének a pénzintézetekkel és a vállalatokkal, így hitelezési és beruházási szintjük emelésének arányában csökkentenék a rájuk rakodó extraterheket.

Az Együtt-PM kétkulcsos progresszív adórendszert vezetne be, adót azonban a minimálbér után is fizetni kellene - mondta. Csökkentenék a munkáltatói járulékot.

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere arról beszélt: Magyarországon hagyományosan alacsony a vállalkozó kedv, amit az Orbán-kormány intézkedései - köztük a dohánykereskedelem államosítása - csak tovább rontottak.

Szerinte a vállalkozási környezet romlott a kormányváltás óta. Példaként említette, hogy az induló vállalkozásoknál jellemző minimálbér bérköltsége jelentősen emelkedett, míg a különadók az infrastrukturális költségeket növelték.

A jelenleg a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozó szakember elmondta: nem segítette elő a hazai vállalkozások gyarapodását az egykulcsos adótól remélt fogyasztásbővülés, mivel a növekvő kereslet haszonélvezői döntően nem magyar vállalkozások.

Megjegyezte, van sikeres vállalkozói kultúra Magyarországon, de az újonnan alapított innovatív cégek, a startupok jellemzően nem a hazai piacra termelnek.

Chickán Attila egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere azt elemezte, miért esett vissza Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában a 2001-es 29. helyről mára a 63-ra. Magyarország az üzleti szféra fejlettségét nézve szerepel a legrosszabbul, de rosszabb eredményt ért el az átlagosnál az intézmények, a makrogazdasági környezet és a munkaerőpiac hatékonyságának vizsgálatakor is.

Egy magyar dolgozó egy nap alatt fele annyit termel, mint az OECD-átlag - mondta, megjegyezve, nem arról van szó, hogy a magyarok rosszabbul vagy kevesebbet dolgoznak másoknál, hanem arról, hogy nem tud érvényesülni a teljesítményük.

Szerző

A többség változtat vásárlási szokásain, ha drágul az élelmiszer

A magyar fogyasztók 77 százaléka mondja azt, hogy változtat vásárlási szokásain, ha emelkednek az élelmiszerárak - közölte a Nielsen piackutató.

A hazai válaszadók 40 százaléka közölte azt, hogy az élelmiszerárak emelkedése esetén ritkábban megy vásárolni, egy-egy vásárlás alkalmával pedig 67 százalékuk kevesebbet költ - ismertette a cég közleményében.
A legtöbben a főétkezések közötti és az otthonon kívüli étkezéseknél, valamint új ruházati cikkek vásárlásánál spórolnának. A megkérdezettek 61 százaléka költene másként tízóraira vagy uzsonnára, 55 százaléka új ruha vásárlásánál, 39 százalék az otthonon kívüli étkezéseknél, 38 százalék pedig az italok otthoni fogyasztásánál.
A válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene lényegesen kevesebbet, a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre viszont csak 10 százalékkal fordítana kevesebbet.

A tevékeny pihenésre és szórakozásra 34 százalék költene kevesebbet, kommunikációs szolgáltatásokra szintén, a mindennapi közlekedésre pedig 33 százalék szánna kisebb összeget.
Az élelmiszerárak növekedése miatt többször megy diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka.

A Nielsen globális felmérését az élelmiszerárak emelkedésének hatásairól 2013. február 18. és március 8. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg a világ ötvennyolc országában. A vizsgálat az internetezők fogyasztási szokásait veszi számba, de a kutatást csak olyan országokban végzik, ahol az internet elterjedtsége legalább 60 százalékos vagy minimum 10 millió lakosnak van internet-hozzáférése.

Szerző