Előfizetés

Felfelé bukott a szennyvíztemető vezére - Képek!

B.L.N.
Publikálás dátuma
2013.10.15. 20:19
Forrás: MSZP
Máris komoly beosztásba került az illegális szennyvíztárolást végző önkormányzati cég éléről elmozdított Wohner Zsolt - mégpedig a Fővárosi Vízművekhez, ugyanakkora fizetésért. Az általa az elmúlt hetekig irányított Cséry-telepen három év alatt csaknem 9000 tonna veszélyes anyagot temethettek a föld alá, és az MSZP szerint nem zárható ki, hogy ezek szépített számok. A teljes kármentesítés milliárdokba kerülhet, de megnyugtatná a XVIII. kerületieket, ha ez megkezdődne. A képgalériát itt tekintheti meg! Forrás: MSZP

Alsó hangon is csaknem 9000 tonna veszélyes hulladék került a Cséry-telepen a föld alá az elmúlt három évben - derült ki a telepet kezelő Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) egyik belső felméréséből, amely szerint 2011-ben 2150 tonna, tavaly már 3668 tonna, és idén csak az első félévben már 2418 tonna - összesen 8236 - veszélyes szennyező anyagot áshatott el a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő cég. Ezt a fővárosi városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökének, Szaniszló Sándornak a kérdésére árulta el tegnap György István városüzemeltetésért felelős polgármester-helyettes. Ám Szaniszló meggyőződése szerint így is kozmetikázott számsorról lehet szó, mivel ez csak a papíron a telepre érkező anyagokat mutatja - arról pedig nincs hivatalos közlés, hogy a Cséry-telepen kívül milyen lerakóhelyekkel áll még kapcsolatban a cég. Az elnök az ülésen is hangsúlyozta, szerinte már most látni, hogy a belső mérlegeket valaki meghamisította, így nem tudni, ténylegesen mekkora szennyezettségről van szó.

Bár a bizottság ülésére a telepen a szennyezettséget vizsgáló Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőit is meghívták, Szaniszló meglepetésére előre jelezték, hogy nem kívánnak rajta részt venni. Emlékezetes, a felügyelőség szeptember 25-i helyszíni szemléjén hat mintát vett a föld - többnyire olajos fekete - anyagából, és közülük ötről derült ki, hogy veszélyes hulladéknak minősül. (Ekkor zárták le ideiglenesen a telepet, és megtiltották a telepen a hulladékgazdálkodási tevékenységet is, és maximális összegű, 200 ezer forintos bírságot róttak ki az FTSZV Kft.-re.) Ám a talajvízből, vagy a környék fúrt kútjaiból nem vettek mintát - miközben 20-25 ezren használhatnak ilyen kutakat a kerületben -, vagyis csak a szennyezés egészen kis részével találkoztak. A telepről mindössze 500 köbméter földet elemeztek.

Kiderült ugyanakkor György Istvántól egy újabb érdekesség: noha Tarlós István az illegális iszaptemetőről szóló első hírek után az akkori közlés szerint "azonnali hatállyal" felmentette az FTSZV ügyvezetőjét, Wohner Zsoltot, a főpolgármester helyettese elismerte: nem csak, hogy a távozás közös megegyezéssel történt, hanem Wohner már új állást is kapott. Mégpedig a Fővárosi Vízműveknél mérnökként, havi 600 ezer forintos fizetéssel - amekkora az FTSZV-nél is járt az amúgy már az első Orbán-kormány alatt környezetvédelmi helyettes államtitkárként dolgozó Wohnernek. György István viszont fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ugyan külön pénzt nem kapott, de megkapta a távozásáig járó béren felüli juttatásokat. "Ennyit a hitelességről" - kommentálta lapunknak az eljárást Szaniszló Sándor. Kérdésünkre, hogy egy jelenleg is rendőrségi eljárás alatt álló cég vezetőjének szakértelmét miért indokolt a városvezetésnek igénybe venni, annyit mondott, ennek megválaszolását a Népszava olvasóira bízza.

Szaniszló szerint egyébként a városvezetés "barátkozik" azzal a szocialista felvetéssel, hogy véglegesen be kéne zárni a Cséry-telepet, hogy már semmilyen hulladékkezelés ne folytatódjon ott, pusztán a rehabilitáció, a terület kármentesítése. Ugyan ez hónapokig tarthat, és akár 4-5 milliárd forintba is kerülhet, a XVIII. kerületieket már az is megnyugtatná, hogy legalább elkezdődött a helyreállítás.

Decemberben tartják kongresszusukat a fúzióra készülő szakszervezetek

December első hetében tartják az egyesülést kimondó kongresszust a fúzióra készülő szakszervezeti szövetségek - jelentette be Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) egyesülésével egy erős, a munkaügyi kérdésekben megkerülhetetlen, a munkavállalók érdekeit hatékonyan képviselő érdekvédelmi szervezet jön létre.
Az új szakszervezeti konföderáció nevére kedden belső internetes szavazást indítottak. Az e-mail-ben voksoló szakszervezeti tagok és tisztségviselők négy név közül választhatnak október 25-ig.
A szavazás eredményét október 26-án reggel hozzák nyilvánosságra. Pataky Péter a négy lehetséges nevet nem ismertette, úgy fogalmazott: belső ügynek tekintik a névválasztást.

Elmondta továbbá, hogy a létrejövő szakszervezeti szövetség a fúzióra lépő MSZOSZ, az ASZSZ és a SZEF jogutódja lesz. Az alapítók között ott lesz a három szövetséghez tartozó jelenlegi 63 tagszervezet, mintegy negyedmilliós aktív tagsággal. Továbbá közéjük tartoznak majd a jelenleg inaktív munkavállalók, valamint a nyugdíjasok és a tanulók is.
Az új szakszervezeti szövetség a versenyszféra és a közszféra jelentős részét tömöríti majd, és belső szolidaritásra épül - tette hozzá.
Kifejtette: az egyesülés célja, hogy a szakszervezeteket ne lehessen megosztani úgy mint eddig.
"Ne lehessen, hol a versenyszférában, hol pedig a közszférában dolgozóknak kedveskedni egy-egy döntéssel a másik kárára" - hangoztatta.

Pataky Péter szerint a fúzióra lépő szakszervezetek erőforrásaikat is egyesítik, "a szellemi és az anyagi vagyont is jobban hasznosítják majd céljaik elérésében". Az MSZOSZ elnökének tájékoztatása szerint az egységes szakszervezeti konföderáció a bírósági bejegyzés után 2014 elejétől jogilag is megkezdheti tevékenységét.

A várható struktúrával kapcsolatban Pataky Péter arról szólt, hogy vezető testületet, elnököt és két elnökhelyettest választanak majd az irányításra, és a 63 tagszervezet között erős szakmai középszintű együttműködés kialakítása a céljuk.

Mesterházy: fókuszban a munkahelyteremtés

Publikálás dátuma
2013.10.15. 19:46
Fotó: Vajda József
A szocialista párt gazdaságpolitikai programjának fókuszába a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést helyezte - jelentette ki Mesterházy Attila, az MSZP elnöke kedden Egerben tartott sajtótájékoztatóján, ahol a párt Heves megyei országgyűlési képviselő-jelöltjeit is bemutatta.

A pártelnök elmondta, az MSZP kiemelten kezeli az oktatás ügyét is. Bölcsőde- és óvodafejlesztési programot indítanak, a felsőoktatást pedig 2014 szeptemberétől tandíjmentessé teszik a belépő tanulók számára.
Szerinte stadionrekonstrukciós programok helyett tornatermeket kell építeni, mert a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak.



A politikus emlékeztetett arra, nemcsak mélyült a szegénység, hanem bővült a szegények köre is. Szerinte ma már a hétköznapi élet része a dolgozói szegénység is. Azaz akiknek munkájuk van, azok is azzal szembesülnek, hogy nem tudják fizetni a család költségeit. Elmondta, Heves megyében az átlagnál is nagyobb a munkanélküliség, van ahol meghaladja a 20 százalékot az állástalanok aránya. A szegények egyharmada gyermek, negyven százalékuk fiatal - hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila azt mondta, az MSZP jogi szempontból legitimnek tekinti az alaptörvényt, ugyanakkor a jelenlegi alkotmányt nem fogadták el, mert az egy párt érdekeit tükrözi, nem pedig a magyar nemzetét. Ha kétharmados támogatottsága lesz a következő baloldali kormánynak, akkor új alkotmányt írnak, "széles társadalmi konszenzus keresésének szándékával" - tette hozzá.

A pártelnök bemutatta az MSZP Heves megyei országgyűlési képviselő-jelöltjeit. A gyöngyösi választókörzetben Sós Tamás megyei pártelnököt, a hatvaniban Korózs Lajos országos elnökségi tagot indítják. Az egri választókerületben az Együtt-PM jelöltjét támogatják a szocialisták.