Előfizetés

Etikai okokból eladná Mol-részvényeit Norvégia?

 A Mol spekulációnak tartja a Napi Gazdaság szerdai cikkét, amely szerint a norvég állami olajalap etikai okokból mérlegelheti Mol-részvényeinek eladását. Az írás hatására 6 százalékot esett a Mol-részvények ára délelőtt a Budapesti Értéktőzsdén.

  Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére azt közölte: az újságcikk merő spekuláció, minden alapot nélkülöz. Hozzáfűzte, hogy az olajtársasághoz nem érkezett olyan tartalmú információ, amely a Napi Gazdaságban megjelent. 

    A cikk utal a horvátországi ügyre, ezzel kapcsolatban a szóvivő megismételte: az ügyben Magyarországon a hatóságok nyomozást folytattak, amelyet bűncselekmény hiányában 2012 januárjában lezártak. 
    A lap arról írt, hogy a norvég állami olajalap etikai szabályzata alapján nem tarthat olyan cég részvényeiből, amely korrupcióval gyanúsítható. A Hernádi-ügyre utalva a cikk írója úgy véli, hogy emiatt az alap fontolóra veheti a Mol-részvények eladását. 
    A norvég olajalap a világ egyik legnagyobb alapja, mintegy 770 milliárd dollárt kezel, és a világ összes részvényeinek több mint 1 százalékát birtokolja. A magyar Mol Nyrt.-ben 1,64 százalékos részesedése volt tavaly év végén. 

    A Mol részvények árfolyama 6 százalékkal, 14 350 forintig esett szerdán délelőtt, 13 órakor 14 745 forintot értek a papírok, 3,44 százalékkal kevesebbet az előző napi záróáruknál.

Kirúgta a kormány Széll Kálmánt és nyitja a pénzcsapot

Publikálás dátuma
2013.10.16. 15:31
Fotó: Thinstock
A kormány 2011 tavaszán annak érdekében, hogy bizonyítani tudja az Európai Uniónak, miszerint képes kikerülni a túlzott deficit eljárás alól, meghirdette a Széll Kálmán Tervet, majd egy évre rá a Széll Kálmán Terv 2.0-t. Ezek nagyságrendileg 1.500 milliárd forintos megszorítást jelentettek. A Policy Agenda azt vizsgálta, hogy a 2014. évi költségvetés mennyire tükrözi a korábbi vállalásokat, és mely területeken adta fel saját célkitűzéseit a kabinet.

A kormány – a meghirdetett „háborús stratégiája” ellenére – nyílván félt attól, hogy az Európai Bizottság nem tartja majd kellően hitelesnek a Széll Kálmán Tervre épülő konvergenciaprogramokat, ezért erős vállalásokat tett 2014-re is. Ezek egy része azonban már nem köszön vissza a jövő évi költségvetésben.

A legnagyobb jelentőségű visszalépés talán a költségvetési hiány mértékében van. 2012 áprilisában még azt fogadta el a kabinet, hogy csökkenő költségvetési hiánnyal tervezi az elkövetkező éveket, és így jövőre évre 1,9 százalékos deficitet irányzott elő. Aztán 2,9 százalékosra módosult a hiánycél -  láthatólag a politikai bátorság elfogyott, illetve a költségvetési túlzott deficit eljárás befejezése után már nem fontos a korábbi tervek betartása. Ez pedig azt jelenti, hogy 300 milliárd forinttal többet költ a kabinet, mint amennyit eredetileg vállalt.

Az államadósság alakulását vizsgálva még inkább érződik a kabinet meghátrálása. 2011 tavaszán a Széll Kálmán Terv főüzenete az volt, hogy folyamatosan, nagy ütemben csökkenteni kell az államadósságot. Ennek kapcsán még ambiciózus tervet fogadtak el, mely szerint 2014-re a GDP 66,7 százalékára kell leszorítani az állami adósság mértékét. Tavaly tavasszal azonban már 73 százalékra szelidült a célkitűzés, majd az idei költségvetés benyújtásakor pedig már az derült ki, hogy a kabinet ezen a területen is feladta „harcállásait”, és csupán 76,9 százalékra tervezte az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2011-es tervhez képest 3100 milliárd forinttal nagyobb lesz az államadósság mértéke.

Az „eredeti” Széll Kálmán Terv hét területen akart – néha kifejezetten reformértékű – átalakításokat hozni, amelyeket tovább mélyítettek a második lépcsőben. Ennek hatására a két Széll Kálmán Terv mintegy 1500 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott volna. A Policy Agenda már a tervek bejelentésekor is felhívta a figyelmet arra, hogy az elképzeléseknek több eleme nem megalapozott, nagyrészük megvalósíthatatlan. Ezért is következett be, hogy csak folyamatos költségvetési módosításokkal sikerül a tervezett 2013. évi hiányt hozni. A megelőző két évvel azonos módon, ezek főleg minden féle hosszútávú elképzelés nélküli adóemelések, amelyek gyorsan jelentős bevételeket jelentettek a büdzsé számára.

A Széll Kálmán Tervek szorításából csak akkor lehetett volna engedni, ha a gazdasági növekedés hatására megnőnek az állami bevételek. A 2012-es erőteljes gazdasági teljesítmény csökkenése, és az idei évre várható minimális gazdasági növekedés egyaránt azt mutatja, hogy bevétel növekedéssel a jövő évben sem lehet számolni. Azaz a kabinetnek a Széll Kálmán Tervekben elhatározott intézkedései a jövő évi költségvetésben sem érhetők tetten.

 Ugyanakkor a foglalkoztatást, a nyugdíjrendszert érintően, a közösségi közlekedésben, valamint az egészségügy – gyógyszerkiadások területén saját vállalásait sem teljesítette a kabinet. A Policy Agenda számításai szerint 300-350 milliárd forintos egyenlegjavító lépés nem valósult meg, amely így nem is jelenik meg a 2014. évi költségvetésben.

A kormány politikai szempontból egyik elsődleges célkitűzése volt, hogy elérje az Európai Uniónál az ország elleni túlzott deficit eljárás megszüntetését. Ezzel is akarta bizonyítani kiválóságát és azt, hogy képes a külső „gyámkodás” alól kibújni, és önálló utat járni.

 Ennek látszólag mindent alárendelt, és a saját maga által vállalt ígéretek lényegében mindig túlszárnyalták a reális piaci várakozásokat, elvárásokat. Emellett nem volt képes végrehajtani azokat a reformokat, amiket politikai érdekekből indított és zászlajára tűzött. A számos „kényszerhelyzetre” történő hivatkozással meghozott „csak kiigazításként” kommunikált adóemelés, a termelő- és pénzügyi szektor túladóztatása, az egyedi bevételek elérése, az egészségügyi, szociális szektorok kiadásainak erőteljes szűkítése jellemezte az elmúlt évek költségvetési politikáját. És ez a gyakorlat tükröződik a 2014. évi költségvetésben. 

Bombára bukkantak Budán

Bomba miatt 200 méteres sugarú körben kiürítették a főváros I. kerületét, a Naphegy és a Kereszt utcánál - értesült a HavariaPress.

Fölmunkálatok során bukkantak egy bombára szerdán délelőtt, a főváros I. kerületében, a Naphegy és a Kereszt utca kereszteződésénél. A tűzszerészek a környéket 200 méter sugarú körben lezárták és kiürítették.