Mentő körülményt titkol az ügyészség?

Publikálás dátuma
2013.10.16. 20:30
Galambos Lajos FOTÓ: K2 Press
Az egyik vádlottat vélhetően mentő körülmény visszatartása illetve eltitkolása mellett emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) a már jogerősen elítélt Földesi-Szabó Lászlóhoz és az Egymásért Alapítványhoz köthető újabb eljárásban - tudta meg lapunk. Az ügy egyik vádlottja a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos, aki a 2041-ig titkosított úgynevezett kémügynek is terheltje. A vezérőrnagy védője az újabb, szintén 2041-ig titkosított eljárással összefüggésben lapunknak azt állította: a vesztegetés gyanújával folyt eljárásban a nyomozati szakaszt lezáró, júliusi iratismertetéskor mintegy véletlenül akadt rá a nyomozati iratok egyik mellékletére, egy hangfelvétel leiratára, és akkor szembesült azzal, hogy az védence, Galambos Lajos esetében mentő körülmény lehet. Csakhogy az ügyészség kérése ellenére nem adta ki neki az eredeti hangfelvételt, sőt azt közölték vele, hogy azt a vádhatóság nem kívánja bizonyítékként felhasználni a bírósági eljárásban, ezért nem továbbítják a bíróság felé, és ezért nem kaphatja meg ő sem.

"Ezt az ügyészség nem teheti meg, hiszen ez ellentétes nemcsak az összes nyomozati utasítással, a büntetőeljárási törvénnyel, ráadásul az Európai Emberi Jogi Egyezményben rögzített, tisztességes eljáráshoz való joggal is" - mondta az ügyvéd. Molnár hozzátette: az anyag a védelem számára mentő bizonyítékként értékelhető, ennek eltitkolása pedig jogellenes. A törvény szerint ugyanis az ügyésznek "kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye". Ha ezt nem teszi, annak következményeire vonatkozóan a Btk. ad iránymutatást: eszerint "aki olyan tényt, amelytől (...) az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Erre Galambos védője - miután hivatalos indítványára három hónapja nem kapott választ a fenti informális közlésen túl - október 3-án írt, továbbá újabb, hasonló tartalmú levelében fel is hívta az ügyészség figyelmét.

Az ügyvéd az ügyészségnek küldött leveleiben azt írta: a júliusi iratismertetéskor előkerült iratanyag egy, a nyomozás során az ügyészséghez ismeretlen személy által eljuttatott hangfelvétel leirata, melyen Földesi-Szabó, üzlettársa, Jakubinyi Róbert és egy ügyvéd beszélgetései hallhatók. Az iratokból kiderült, hogy az ügyészség a felvételt igazságügyi szakértőnek adta ki, aki leiratot készített a szövegből. Ezen úgy tudjuk, olyan "tanács" hangzik el Földesi-Szabóék részére, hogy "kenjenek mindent Galambosra", ráadásul olyan szövegkörnyezetben, hogy "úgy könnyebben eljutunk a szocikhoz". Ezen forgatókönyv kitalálói a felvételen meg is nevezett magas rangú politikusok lehettek. Ha ez igaz, a felvétel visszatartása nem csak a Galambost mentő körülmény miatt aggályos, hanem azért is, mert egyszerre jelentené a politikai befolyásolási szándék "eltussolását."

A KNyF a súlyos törvénysértés vádja ellenére az ügyben nem kívánt lapunknak nyilatkozni, holott az ügyvéd szerint az általa kikért, a hangfelvételre és annak tartalmára utaló szakértői iraton semmiféle minősítés, az anyag titkosságára utaló jelzés nem volt, vagyis az ügyfelét mentő körülmény és az azzal kapcsolatos indítványa minősített adatot nem tartalmaz. Nagy Andrea, a KNyF szóvivője lapunkkal annyit közölt, hogy a titkosítás miatt "az ügy semmilyen részletéről nem nyilatkozhat". Annyit árult el, hogy az október 15-i határidőre megtörtént az a vádemelés, "J. Róbert és két társa ellen folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt". Elmondta még, hogy a terheltek közül egyedül J. Róberttel szemben van érvényben kényszerintézkedés - előzetes letartóztatás -, a vádlott-társak szabadlábon védekezhetnek. Az egyértelmű, hogy Jakubinyi Róbert mellett az egyik vádlott Galambos, a másik pedig az NBH volt főosztályvezetője, Gyarmati György. Úgy tudjuk, Simon Ibolya, az NBH volt munkatársa és Földesi-Szabó tanú az ügyben.

A vádemelés napján megjelent, "Lezárult a vizsgálat az Egymásért Alapítvány korrupt titkosszolgái ellen" című cikkében a pestisracok.hu honlap azt írta, hogy Földesi-Szabó egykori üzlettársa, Jakubinyi ötletére az Egymásért Alapítvány a magas rangú titkosszolgálati vezetők "kifizetőhelyeként" működött - cserébe ők "elsimították" Jakubinyi büntetőügyeit. A titkosított ügyben jól értesültnek tűnő honlap - amelyik áprilisban nyilvánosságra hozta a Laborc Sándor volt NBH-főigazgató és Portik Tamás találkozóinak jegyzőkönyvét is - arról írt, hogy a fenti alku szerint Galambos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati 100 millió, míg Simon több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott (ők az alapítvány kuratóriumi tagjai voltak). Ez egybevág az ügyészségi váddal, amire Galambos ügyvédje úgy reagált: védence vallomásaiban visszautasította, ostobaságnak nevezte a vádat. Úgy tudjuk, a nyomozati szakban Földesi-Szabó Galambossal történt szembesítésén utalt rá, hogy a sikkasztási ügyében nem tudott elszámolni több százmillió forinttal, aminek sorsát "meg kell neveznie".

Egy esetleges alkukötés feltétele lehetett ugyanis a hatóságok és Földesi-Szabó között, hogy az alapítvány egykori elnöke elszámoljon legalább "papíron" a pénzzel, amit rajta kerestek. Földesi-Szabó és társai ellen 2008-ban ugyanis csempészet és 1,16 milliárdos sikkasztás miatt emeltek vádat, amiért jogellenesen - áfa és vám megfizetése nélkül - hoztak forgalomba külföldről származó, adományként feltüntetett több ezer tonna élelmiszert. Az akkori ellenzék kezdeményezésére parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amelynek jelentése szerint az alapítvány nem volt fedőszerve az NBH-nak, de kapcsolatuk "kockázatos" volt. Földesi-Szabót 2010-ben a Fővárosi Bíróság nem jogerősen hét évre ítélte, ő viszont megszökött a bíróságról. Több hónap bujkálás után fogták el, miután a hatóságokkal való egyezkedés eredményeként hazatért. Érdekesség, hogy Földesi-Szabó és Jakubinyi rács mögé kerülése után indult el a volt titkosszolgálati vezetők ellen az eljárás a "kémügyben". Földesi-Szabót végül tavaly ősszel hat év börtönre ítélték jogerősen - azóta is börtönben ül.

Szerző

Jelentős késések a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon

Jelentős, 30-40 perces késésekre kell számítani a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon szerda este - közölte a Mávinform az MTI-vel. A tájékoztatás szerint Vác és Göd között elromlott a biztosítóberendezés.

Az egyik vágányon átépítési munkálatokat végeznek, ezért a vonatok csak a másik vágányon, váltakozó irányban tudnak közlekedni.  

A helyreállítást a MÁV Zrt. szakemberei már megkezdték, ám a menetrendszerű közlekedés csak a késő esti órákra állhat helyre.

Az érintett vasútvonalon - ahol pályafelújítási munkálatok zajlanak - korábban már többször elromlott a biztosítóberendezés, máskor pedig leszakadt felsővezeték miatt késtek a szerelvények.

Szerző

Fa dőlt az M7-esre

Feltehetően az erős szél miatt fa dőlt az M7-es autópálya Balaton felé tartó oldalára Szabadbattyán közelében, ezért az érintett szakaszon csak egy sáv járható - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán az MTI-vel.

Juhász Károly elmondta, hogy a fa az autópálya 69-es kilométerénél a külső sávot foglalja el. A belső sáv járható.  

A rendőrség nem tereli el a forgalmat.

Szerző