Hargitai János közleményében azt írta: az "épület bontásának irányába mutató" helyzetet az ingatlan tulajdonosa, a La Torre 2008 Kft. is elfogadja, és együttműködik a kormányhivatallal.
A kormánymegbízott utalt rá, mivel a magasház a leromlott állapota miatt veszélyt jelent a környezetére, a kormányhivatal építésfelügyeleti hatósági eljárás keretében korábban kötelezte a tulajdonost az épület őrzésére, körbekerítésére, magyar és angol nyelvű figyelmeztető táblák elhelyezésére, továbbá a magasabb szinten lévő ablakok ideiglenes rögzítésére. A cég ennek eleget tesz.
Egy szeptember végi igazságügyi szakértői vélemény ugyanakkor további veszélyhelyzetre hívta fel a figyelmet és javasolta az épület teljes lebontását - tette hozzá.
Hargitai János kitért rá: az építésfelügyeleti hatósági eljárásról már tájékoztatták a szomszédos épületek tulajdonosait, lakóit, ahogy arról is, hogy az ügyben keletkezett iratokba betekinthetnek és nyilatkozattételi jogukkal élhetnek.
A veszélyhelyzet elhárítása és a bontás a legnagyobb körültekintéssel, a modern technikák alkalmazásával történik majd, ennek során az épület környékére vonatkozóan maximálisan be kell tartani az élet- és vagyonbiztonsági előírásokat - hangsúlyozta.
A kormánymegbízott reményét fejezte ki, hogy a munkálatok befejezése után a környék a jelenleginél élhetőbb és szebb lesz.
A Népszabadság augusztus 16-ai számában írt arról, hogy a baranyai kormányhivatal július közepe óta háromszor bírságolta meg a magasház gazdáját, mivel nem keríti be és nem őrzi az ingatlant. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a ház tulajdonosa nem fellebbezte meg, de a kirótt, összesen 2,5 millió forint bírságot nem fizette ki.
A napilap emlékeztetett, hogy Orbán Viktor legutóbbi baranyai útján azt ígérte: ha a város visszaszerzi az épületet, akkor az állam átvállalja a bontás költségét. A toronyház tulajdonosa állítólag több tízmillió forint adóelmaradást halmozott fel a várossal szemben, erre hivatkozva Pécs visszaszerezheti az épületet.
Az MTI-nek egy, az ingatlanról korábban nyilatkozó építőmérnök, statikus azt mondta: a magasház bontása és elemeinek, törmelékeinek elszállítása egymilliárd forintba is kerülhet, de úgy tűnik, ez az egyetlen esély az üresen álló házzal kapcsolatos probléma megoldására.
Hozzátette, az 1975-ben átadott és 1989-ben életveszélyessé nyilvánított és kiürített IMS-szerkezetű épületet azzal az igénnyel erősítették meg 2003-ra, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként, vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a rekonstrukciója és a fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének.
Úgy vélte: a magasház különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet.
Az építőmérnök szerint nagyobb mennyiségű veszélyes anyaggal nem kell számolni, a törmelék hulladéklerakóban elhelyezhető, de mivel ez komoly összegbe kerül, érdemes megfontolni a hasznosítását.
Azt mondta: Nyugat-Európában is sok példa van rá, hogy a bontásból származó vasbetonelemeket őrlőgépekben felőrlik, az acélt mágnessel kiemelik belőlük, a kapott tömöríthető anyagot pedig útépítéseknél az utak alapozásához felhasználják.
