Hiába maradt életben, mégis újra felakasztják

Publikálás dátuma
2013.10.18. 07:37
Amnesty International
Amint állapota javul, másodszor is végrehajtják a halálos ítéletet azon a férfin, akit kábítószer-csempészet miatt ítéltek el az iráni hatóságok. A 37 éves Alireza M.-et Bojnourd börtönében akasztották fel Irán észak-keleti részén, és először halottnak nyilvánították, miután 12 percet lógott a kötélen. Ám másnap, amikor az elítélt családtagjai haza akarták szállítani a holttestet, a férfi még lélegzett.

Az elítélt jelenleg kórházban van, állapota kielégítő, és egy családtag beszámolója szerint Alireza M. két lánya nagyon boldog, hogy apjuk életben maradt.

Az elképesztő esetre az Amnesty International irányította rá a figyelmet, az emberi jogi szervezet azt követeli, állítsa le az iráni kormány az újraakasztási eljárást.

"Ennek az embernek a rettenetes szenvedése, hogy miután túlélt egy akasztást, még egyszer szembe kell néznie a halállal, rávilágít a halálbüntetés kegyetlenségére és embertelenségére" - mondta Philip Luther, az Amnesty Közel-Kelet és Észak-Afrika Régió igazgatója.

További probléma, hogy a büntetőeljárások Iránban gyakran nem felelnek meg a tisztességes bírósági eljárás nemzetközi elvárásainak. A hírek szerint az iráni hatóságok 2013 októberéig összesen 508 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, ebből 221 kivégzést még hivatalosan nem erősítettek meg. A kivégzettek nagy többségét kábítószer-csempészet miatt ítélték el.

BKK: van sapka, nincs sapka

Publikálás dátuma
2013.10.18. 07:14
Fotó: Tóth Gergő
Jogosnak tartja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a néhány napja bérlethamisítás-gyanúval fogdába vitetett idős hölggyel szembeni intézkedést, amely óriási felháborodást okozott.

Az ellenőr hamisnak vélte egy utas bérletigazolványán a pecsétet, ezért leszállította a rokkantnyugdíjas hölgyet a villamosról, majd rendőrökkel a fogdába vitette. Öt órára zárták be, addig amíg megérkezett az igazságügyi szakértő, aki megállapította, hogy nem hamis a pecsét.

A BKK közleménye szerint mégis jogos volt az eljárás, mert az utas olyan bérletet mutatott fel, "amely több szempontból sem jogosította őt utazásra". Mint írták, "az esetleges hamisítás tényétől függetlenül" az utas nyugdíjas-bérletszelvényén nem szerepelt a bérletigazolvány száma, másrészt az igazolvány érvényessége lejárt.

Utóbbi miatt "a BKK jegyellenőre mindenképpen jogosan kötelezte pótdíj megfizetésére a hölgyet" - zárult a közlemény, amely kitért arra is: mivel az utas nem tudta magát igazolni, a közterület-felügyelők, majd a rendőrség bevonása és intézkedése a hamisítás-gyanútól függetlenül is indokolt volt.

A hölgy az RTL Klubnak elmondta: nem szokott bliccelni, a bérletigazolványa sem volt hamis, és felajánlotta, hogy nyugdíjas-törzsszáma alapján ellenőrizzék jogosultságát, de erre az ellenőr nem volt hajlandó. A fogdában ráadásul levetkőztették.

Szerző
Frissítve: 2013.10.17. 21:55

Mi vár Biszku Bélara?

Publikálás dátuma
2013.10.18. 07:14
56-os utcakép – Biszkut a Nyugati pályaudvar környéki sortűz elrendelésével is vádolják FOTÓ: EUROPRESS/GETTI IMAGES/HULTON ARCH
Akár letöltendő szabadságvesztésre számíthat Biszku Béla az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt, miután szerdán vádat emelt ellene a Budapesti Nyomozó Főügyészség. A rendszerváltás után az 56-os sortüzek miatt - még ha az ügyészség hivatalból járt is el - a felelősségre vonások részben félresiklottak.

Letöltendő börtönbüntetéssel és akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is számolhat a 92 éves Biszku Béla az ellene háborús bűntett miatt szerdán emelt vád alapján. Tényleges életfogytiglan azért nem jön szóba, mert a vádbeli tettek elkövetésekor ez a szankció még nem létezett.

Az ügyészség közlése szerint a vádat az új Btk. alapján, az elkövetés idején hatályban lévő törvények szerint kell elbírálni.

A vád szerint az 1956-os forradalom leverését követően Biszku az MSZMP központi irányító testületének, a megtorlásokat, a polgári lakosság ellen bevetett karhatalmat irányító Ideiglenes Intéző Bizottságnak tagja lett.

Eszerint Biszku adott volna parancsot az 1956. december 6-án a fővárosban, a Nyugati pályaudvarnál történt, 3 ember halálával járó lövöldözésre, majd a két nappal későbbi salgótarjáni, 46 ember halálával járó sortűzre.

Ugyancsak vádolják Biszkut az MTA három kutatójának kínvallatása kapcsán, amiért hivatalból nem járt el a kínzókkal szemben, ellentétben az akkor hatályos törvényekkel.

Biszku a pártállami vezetők közül az első, aki a vádlottak padjára ülhet, a megtorlások politikai és katonai felelőseinek többsége ma már nem él. Az ügyészség hivatalból járt el 1994-től kezdve a sortüzek ügyében, miután az 1993-ban megalakult Történelmi Tényfeltáró Bizottság fel tudta deríteni a megtorlásokat.

Ennek ellenére kevés eredményre jutottak a hatóságok: 1994-ben még 33 ügyben folytattak nyomozást, de csak 8 esetben jutottak a vádemelésig, mivel az elévülés miatt az eljárásokat meg kellett szüntetni.

Az első ítélet épp a salgótarjáni sortűz kapcsán született 1995-ben, melyben a helyi kapitányság előtt tüntető ezerfős tömeget sortűzzel oszlatták fel.

A Fővárosi Bíróság emberiség elleni bűntett miatt Orosz Lajost öt év fegyházra, Lévárdi Nándor és Szoboszlai Ferenc karhatalmistákat 2-2 év börtönre ítélte, de a többi 9 vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette, a döntést fellebbezési eljárásban a Legfelsőbb Bíróság (LB) is helyben hagyta 1997 januárjában.

A bíróságok ezután több ügyben elakadtak, mert a genfi egyezmények nemzetközi fegyveres konfliktusokra vonatkoznak, ám ez a helyzet Magyarországon csak 1956. november 4-e után állt be - így elévülés miatt zárták le akkor a kecskeméti gyilkosságok, illetve a tiszakécskei és a tatai sortűz ügyét.

A jogi helyzetet részben rendezte, hogy 1999-ben az LB elvi döntést hozott arról, hogy soha el nem évülő emberiség elleni bűntett a civil lakossággal szembeni fegyveres fellépés, és ezzel új eljárásokat írt ki.

Az egri sortűzper kapcsán azonban jogerősen is felmentő ítélet született 2000. júniusában úgy, hogy öt közül még három élő vádlottat bizonyítottság hiányában mentettek fel.

A tatai sortűz miatt 2001. novemberében az LB jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest, és bár ez volt a salgótarjáni sortűzper után a második olyan ítélet, amely letöltendő börtönbüntetést állapított meg, az 1990-es közkegyelmek miatt a büntetést nem kellett letöltenie.

Néhány héttel később ugyancsak az LB hozott jogerős ítéletet a tiszakécskei és a kecskeméti kivégzések ügyében: Tiszakécskén 1956. október 27-én repülőgépről lőttek a fegyvertelen tömegre, amely 17 ember halálával járt, Kecskeméten két tüntetőt öltek meg. Mindkét ügyben 2-3 évig terjedő börtönt szabtak ki, amit ugyancsak a közkegyelem miatt nem hajtottak végre.

Frissítve: 2013.10.17. 22:35