Három új ügyben indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

A versenyhivatalt érintő jogszabály tavalyi módosítása, a menekültkérelmek elbírálásában illetékes tagállam megállapítását elősegíteni hivatott úgynevezett dublini szabályozás alkalmazása és a külföldről lízingelt autók regisztrációs adójának szabályozása miatt indított új kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság - közölték pénteken bizottsági források az MTI-vel.

 A versenyjog területén az Európai Bizottság a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény egyes, tavaly novemberben elfogadott rendelkezéseit kifogásolja. 

    Az MTI értesülése szerint a bizottság azt tartja aggályosnak, hogy míg a jogszabály elfogadását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) jogában állt büntetést kiszabnia a törvénybe ütköző agrárkartellekben érintett szereplőkre, addig a módosítást követően csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást.

    "A bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy miért gondolja úgy, hogy ez a módosítás sérti az uniós jogot. A magyar kormánynak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon" - közölte az MTI érdeklődésére Antoine Colombani, az Európai Bizottság versenyjogi szóvivője.

    Az adózás területén pedig Brüsszel úgy véli, hogy a külföldi cégek által Magyarországon lízingbe adott járművekre kivetett regisztrációs adó megállapításának és beszedésének módja akadályozhatja a szolgáltatásnyújtás Európai Unión belüli szabadságát. A forrás felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatalos felszólító levél ugyan a kötelezettségszegési eljárás elindítását, első lépését jelenti, egyelőre a bizottság magyarázatot vár Magyarországtól az általa megfogalmazott, az uniós jog feltételezett megsértését érintő ügyekben.

    "A jelenlegi szakaszban ez egyelőre csak véleménycsere" - nyomatékosította a forrás.
    Csütörtökön mindent egybevetve az Európai Bizottság 108 kötelezettségszegési ügyet érintő döntést hozott. Ebben a folyamatban lévő eljárások lezárása, az új eljárások elindítása is benne van, ám aznap csak a már korábban elindított ügyek új szakaszba léptetéséről, az úgynevezett indoklással elküldött vélemények kiküldéséről ad hivatalos értesítést a brüsszeli testület, továbbá arról, ha egy ügyben az Európai Bírósághoz fordul. A kötelezettségszegési eljárások hivatalos elindítását jelentő, úgynevezett hivatalos felszólító levelek kiküldésérő csak pár nappal később, főtitkárságán keresztül ad tájékoztatást hivatalosan az Európai Bizottság.

Szerző
Frissítve: 2013.10.18. 15:05

Hazugságdömping az egészségügyben

Az MSZP szerint az egészségügyi vezetésnek le kell mondania, mert alkalmatlan arra, hogy az ágazat gondjait megoldja.

    Erről Havas Szófia, az ellenzéki párt országos egészségügyi tagozatának alelnöke beszélt pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

    Azt mondta, a jelenlegi vezetés nem képes megállítani az orvoselvándorlást, és képtelen arra is, hogy forrásokat vonjon be az ágazat működésébe. A politikus szerint az idei szeptemberi béremelésnek nem volt meg a fedezete, hiszen a költségvetést nem módosították, a szakellátásból történt a források átcsoportosítása.
    Havas Szófia úgy folytatta: hazugságdömping van az egészségügyben, hiszen nincs fedezet az orvosoknak beígért további béremelésére, a kórházak százmilliárdos adósságának rendezésére, és az orvosok elvándorlása miatt nőtt a hiányszakmák száma, ami a várólisták hosszát növeli.

    Az ellenzéki politikus emlékeztetett: 2002-ben a Medgyessy-kormány több mint százmilliárd forintot szánt az ágazatra, tehát az akkori szocialista kormány volt az, amelyik utoljára komoly összeget fordított az egészségügyre - mondta.
    Havas Szófia kijelentette, hogy mind a járulékbevételek, mind pedig az állami, önkormányzati bevételek csökkentek 2002-höz képest, valamint csúsznak az uniós pályázatok beadásai is, ezért "soha nem látott válság" van a gyógyító ágazatban, amit a jelenlegi vezetés nem tud feloldani.

Szerző

Felfedné az LMP a nyelvvizsgát vásárló képviselőket

Az LMP felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy nyilatkozzanak arról: mikor, hol és milyen szintű nyelvvizsgát tettek - közölte Osztolykán Ágnes, az ellenzéki párt parlamenti képviselője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

  Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke szerint minderre azért van szükség, mert az elmúlt napok sajtóhírei alapján "az évtized talán legnagyobb nyelvvizsgabotrányában" politikusok is érintettek lehetnek, 
a nyelvvizsgát vásárlók között ugyanis az előzetes feltételezések szerint több politikus is van. 

    Osztolykán Ágnes szerint mivel a "nyelvvizsgabotrány" a parlament tekintélyét is rombolhatja, a gyanú alól minden politikusnak morális kötelessége tisztáznia magát.  Az ellenzéki képviselő kitért arra is, hogy pártja úgy látja: a kormány nem foglalkozik a nyelvvizsga kérdésével, holott az "komoly indulótőkét jelent a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon".

    Az elfogadás alatt álló felsőoktatási stratégiában az szerepel, hogy a felsőoktatási intézményeknek már nem annak a szintérnek kell lenni, ahol a nyelvoktatás folyik, ott inkább a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt - mondta Osztolykán Ágnes, aki szerint e mögött igazából az van, mint ami a tankkönyvpiac esetében történt: "ráteszik a kezüket a nyelviskolákra, ellehetetlenítik a kisebb nyelviskolákat, és egy monopolizálást hajtanak végre ezen a piacon is".
    Az LMP olyan oktatási rendszert képzel el, ahol mindenkinek lehetősége van arra, hogy az érettségi előtt letehesse a nyelvvizsgát - mondta.

Szerző