Idén eddig átlagosan 2,6 százalékos reálbér-növekedést könyvelhettek el a magyarországi munkavállalók – a többletet gyakorlatilag a rezsicsökkentésnek köszönhetik az emberek. Ugyanis a gáz- és áramszámla visszakalapálása eredményezi az alacsony inflációt, következésképpen ez biztosítja a reáljövedelmek hízását, legalábbis papíron. Ugyanis ezt a mutatószámot nem befolyásolják a fogyasztási, illetve vagyoni adók, a pénzforgalmi sarcok, és így tovább. Azaz miközben az Orbán-kabinet mintegy ötszörösét szedi vissza a rezsicsökkentéssel megspórolható összegnek, figyelmeztetett számos alkalommal az MSZP, a statisztika mindig szépen mutat.
És bizony szükség is van erre – legalábbis kormányzati szempontból –, hiszen az elkölthető pénz nem lett több, nominálisan (összegszerűen) semmiképp. Az átlagos nettóbér ugyanis 147,3 ezer forintra rúgott augusztusban – ennél a summánál február óta minden hónapban többet (mintegy 150 ezer forintot) vihettek haza a munkavállalók.
A közszférában dolgozók átlaga markánsan alulmúlja az említett summát: 134,8 ezer forinttal kell beérniük a szektor dolgozóinak. (Annak ellenére, hogy az egészségügyi szektorban rendesen kerekedtek a bérek, 20 százalékkal nőttek 2012 augusztusához képest.) A versenyszféra munkavállalói 153,4 ezer forinttal gazdálkodhatnak egy hónapban. Mindenesetre a hivatalos statisztika szerint a nettó átlagkeresetek 6,2 százalékkal nőttek – így a reálbérek is elvileg 4,8 százalékkal kúsztak feljebb. Ám a jelentősnek ható emelkedés többek között annak tudható be, hogy a tavalyi év nagyon kemény volt, azaz nagyon alacsony volt a bázis.
Az alkalmazásban állók száma viszont a gyenge bázis és a szépelgő statisztika ellenére sem növekedett: mintegy 2,72 millió ember robotol. Ebből 805 ezer embernek a költségvetés ad kenyeret – a közmunkások száma mintegy 147 ezer fő. A versenyszféra 1,873 millió embert foglalkoztat – ebben viszont benne foglaltatik az a mintegy félmillió ember, aki külhonban próbál boldogulni. Így viszont meglehetősen gyér a foglalkoztatási adat.
