Megbukhat a szlovén kormány

Publikálás dátuma
2013.10.18. 15:59
Alenka Bratusek lemondhat FORRÁS: POZITÍV SZLOVÉNIA
Kormányválság fenyeget Szlovéniában. Alenka Bratusek miniszterelnök ugyanis még a hónap elején bejelentette, ha nem választják meg a Pozitív Szlovénia nevű párt elnökének a szombaton esedékes pártkongresszuson, úgy lemond a kormányfői tisztségről. Ez azonban azt jelentheti, hogy Ljubljana is hitelfelvételre szorul.

Szlovénia megsegítésének kérdése máig nem került le az euróövezet illetékeseinek napirendjéről. A német Handelsblatt még szeptember közepén azt írta, az euróövezet pénzügyminiszterei arra kötelezhetik az országot, hogy hitelt vegyen fel az Európai Stabilitási Mechanizmustól, máskülönben Ljubljana Ciprus sorsára juthat, mivel a pénzintézetekben 7,5 milliárd eurós hitel halmozódott fel. Az ország gondjait exportfüggősége tetézi. Szlovénia ugyan azt állítja, képes megbirkózni a nehézségekkel, a viharfelhők azonban egyre csak gyülekeznek.

A pénzügyi bajok politikai válsággal ötvöződhetnek. Alenka Bratusek miniszterelnök bejelentette, ha október 19-én nem őt, hanem Zoran Jankovic ljubljanai polgármestert választják meg a Pozitív Szlovénia nevű párt elnökének, akkor lemond miniszterelnöki megbízatásáról. Bratusek fenyegetése azonban érezhetően nem rendítette meg Jankovicot, akinek feltett szándéka a győzelem a pártelnökválasztáson.

A ljubljanai polgármester ellentmondásos személyiség. Az általa vezetett Pozitív Szlovénia nem kis meglepetésre nyerte meg a 2011 decemberi parlamenti választást. Legtöbb mandátum ide vagy oda, Jankovic nem tudott kormányt alakítani. 2013 elején aztán úgy tűnt, végérvényesen távoznia kell a politikából. A pártvezetők vagyonosodását vizsgáló szlovéniai testület jelentésében súlyos visszaéléseket tárt fel.

A bizottság megállapította, hogy Janez Jansa volt kormányfőnek, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökének vagyona 2010 közepe óta megmagyarázhatatlan módon nőtt, legalább 210 ezer euróval. Hasonló visszaéléseket állapított meg a testület Zoran Jankoviccsal kapcsolatban is, aki több mint kétmillió euróval nem tudott elszámolni. Jankovic ezt követően bejelentette lemondását, s Alenka Bratusek került a helyére. Jansa kormánya márciusban bukott meg, így újdonsült ideiglenes pártelnökként Bratusek alakíthatott kormányt a liberálisok és a nyugdíjasok pártja támogatásával. Jansa akkor egy Twitter-üzenetében nem éppen úriember módjára megjegyezte, a hölgy kormánya nem tart tovább, "mint amekkora szoknyájának hossza".

A ljubljanai polgármester nehezen emésztette meg, hogy miközben régóta áhítozott a miniszterelnökségre, s 2011-ben csak balszerencsével maradt le a kormányfői bársonyszékről, Bratuseknek sikerült az, ami neki nem. Ráadásul mindezt az ő lemondása tette lehetővé az 1970-ben született vörös hajú hölgy számára.

Egyáltalán nem kizárt, hogy a szerbiai születésű Jankovic visszatér a Pozitív Szlovénia élére. Továbbra is igen nagy a párton belüli befolyása. Ő hozta létre a tömörülést, s több tagja anyagilag is függ tőle. Ha azonban pártelnökké választanák, úgy a jelenlegi koalíciónak nem lenne jövője. S nemcsak Bratusek visszalépése miatt. A liberálisok és a nyugdíjasok pártja ugyan támogatja a reformprogramot, de aligha fogadnák el miniszterelnöknek a meglehetősen agresszívnak tartott Jankovicot.

Ha a ljubljanai polgármester nyerné a pártelnökválasztást, az még nem jelentené automatikusan az idő előtti választások kiírását. Szakértői kormány is alakulhat Szlovéniában. Egyes feltételezések szerint azonban Jankovic az előrehozott választásoktól, ezzel együtt a nemzetközi hitelcsomagtól sem riadna vissza, mert az ország nehézségeiért elődeit, Jansát és Bratuseket okolná. Akadnak azonban olyan feltételezések is, melyek szerint Jankovic azért akar annyira bekerülni a kormányba, mert el akarja kerülni az eljárást feltételezett korrupciós ügyei, gyanús vagyongyarapodása miatt. Bratusekre egy másik nehéz választás is vár még októberben: a 2014-es költségvetésről is voksolniuk kell a honatyáknak.

Bratusek kormánya eddig nem érte el kitűzött céljait. A GDP a vártnál nagyobb ütemben csökken, 0,3 helyett 0,8 százalékkal, s a bankok rendbetétele is lassabban halad a vártnál.

Szerző

Negyven éve várja a kivégzését egy japán rab

Publikálás dátuma
2013.10.18. 15:55
Forrás: Amnesty International.
Nevetségessé teszi a japán igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság elutasító döntése a 87 éves, halálsoron lévő elítélt ügyében, akit korábban erőszakkal kicsikart vallomása alapján ítéltek halálra - hangsúlyozták az Amnesty International illetékesei, reagálva a férfi utolsó beadványának elutasításra.

Okunishi Masaru, aki több mint 40 éve él a halálsoron, és a világ egyik legidősebb, kivégzésre váró rabja, hetedszer kért perújrafelvételt. Valószínűnek látszik, hogy élve már nem kerül ki a börtönből, annak ellenére, hogy az ítélete megalapozottságát többen vitatják. „Okunishi Masaru kétség kívül megérdemli a perújrafelvételt, így kérelmének elutasítása nem más, mint az igazságszolgáltatás paródiája” – mondta Catherine Baber, az Amnesty International Kelet-Ázsiai Igazgatója.Forrás: Amnesty International.

Az idős férfit 1969-ben ítélték el öt nő meggyilkolása miatt. „Beismerő vallomását”, amelyet ügyvéd nélkül, egy több napon át tartó kemény vallatás után tett, már az első tárgyaláson visszavonta. Akkor bizonyíték hiányában felmentették, de a fellebbviteli bíróság halálra ítélte a férfit.

A legutóbbi perújrafelvételi kérelmét a Legfelsőbb Bíróság többek között azért utasította el, mert úgy vélték, a legelső vallomást kell alapul venni, annak ellenére, hogy azt a fogva tartott visszavonta. Okunishi Masaru ügyvédei egy nyolcadik beadványt terveznek, de a folyamat évekig eltarthat. Az elhibázott vallatás, amelynek során az elítélt jogi képviselője nem volt jelen, egy erőszakkal nyert vallomást eredményezett. Ezért vált szükségessé a perújrafelvétel, ami a férfi rossz egészségi állapota miatt egyre sürgetőbb.

Masaru több mint 40 éve kénytelen úgy élni, hogy bármelyik napon kivégezhetik. Japánban a halálsoron lévő elítélteknek csak néhány órával a kivégzés előtt mondják meg a pontos időpontot. Tovább nehezíti a helyzetét, hogy mint minden kivégzésre váró elítéltet, őt is magánzárkában tartják. „Okunishi nem az egyetlen, akit erőszakkal kikényszerített vallomás alapján tartanak a halálsoron. A japán hatóságoknak sürgősen felül kell vizsgálniuk a többi esetet is, ügyelve arra, hogy az elítéltek megérjék a rájuk vonatkozó, helyes ítélet meghozatalát” – mondta Baber.

Japánban több mint 130 elítélt él a halálsoron. Shinzo Abe miniszterelnök 2012. decemberi beiktatása óta aggasztóan megnőtt az országban a kivégzések száma: kevesebb mint két év alatt hat embert végeztek ki. Az Amnesty International felszólította a japán kormányt, hogy függessze fel az ítéletek végrehajtását, ami egyben a halálbüntetés eltörlésére tett első lépés is lehetne.

A japán igazságszolgáltatásban ven lehetőség arra, hogy kínzással és embertelen bánásmóddal csikarjanak ki vallomásokat. A procedúrának nincs időkorlátja, és az ügyvédek jelenléte nem engedélyezett. Az Amnesty International birtokában vannak olyan dokumentumok, amelyek szerint verték, megfélemlítették a fogva tartottakat, megvonták az ételt és az alvási lehetőséget tőlük, vallatáskor hosszú ideig egy adott pózba, mozdulatlan álló vagy ülő helyzetbe kényszerítették őket.

Az Amnesty International ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a japán igazságszolgáltatási rendszer reformokra szorul. A szervezet kivétel nélkül minden esetben ellenzi a halálbüntetést, függetlenül a bűn elkövetésének mértékétől, körülményeitől. A halálbüntetés sérti az élethez való jogot, és a legkegyetlenebb, legmegalázóbb büntetés.

Amnesty International

Szerző

Visszafogták Pokornit

Publikálás dátuma
2013.10.18. 15:54
FOTÓ: K 2 PRESS
Negyvennyolc órán belül mondta le részvételét három, volt jobboldali oktatási miniszter - Pálinkás József, Pokorni Zoltán és Réthelyi Miklós - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kezdeményezett, tegnap délelőtti konferencián, amelyen a volt tárcavezetők fejtették volna ki véleményüket oktatáspolitikai kérdésekről. Így csak Fodor Gábor, Hiller István, Magyar Bálint, valamint Andrásfalvy Bertalan vett részt az eseményen.

Mendrey László PDSZ-elnök lapunknak elmondta, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszteren, az oktatáspolitika jelenlegi irányítóján kívül - aki először nem is válaszolt a szakszervezet megkeresésére, majd nem jelölt ki maga helyett senkit - egy héttel ezelőtt minden meghívott igent mondott a részvételre. Ezért az érdekvédő mélységesen csalódott, mert olyan szakemberek hátráltak meg, akikre "felnézett". Pálinkás József egyébként családi programra, Réthelyi Miklós pedig egy UNESCO-eseményre hivatkozva mondta le szereplését.

Kérdésünkre, hogy az oktatáspolitikai kérdésekben eddig a kormányétól eltérő véleményeket a nyilvánosság előtt is képviselő, közelmúltban újraválasztott Fidesz-alelnök mivel indokolta a meghátrálást, Mendrey nem akart válaszolni, de valószínűnek nevezte, hogy "felülről" szóltak rá. Ismert, Pokorni Zoltán a 2010-es kormányváltás óta szinte minden alkalmat megragadott a Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár által képviselt politika bírálatára. Ismert az is, hogy Pokorni politikusi karrierje előtt, még aktív tanárként a PDSZ tagja volt.

Szerző