Tét nélküli per Kairóban

Zárt ajtók mögött folytatódik ma a volt egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak pere Kairóban. Az utcákon ismét éles lőszert vet be a rendőrség, immár az iszlamista tüntetők ellen. Az Egyesült Államok eközben kétes kimenetelű döntést hozott a befolyásos egyiptomi hadseregnek szánt segélyek részleges megvonásával. Moszkva megkezdte közel-keleti befolyásának további növelését, s megcélozta Egyiptomot.

Ma folytatódik Hoszni Mubarak pere Kairóban. Az Arab Tavasz gerjesztette, 2011-es forradalom során megbuktatott egyiptomi államfőt a 18 napos tüntetéssorozaton elhunyt felkelők halálában való bűnrészességgel vádolják. Tavaly júniusban ugyan első fokon elítélték már életfogytig tartó börtönbüntetésre, a volt elnök fellebbezett a döntés ellen, s így idén májusban új eljárás indult. Augusztus végén Mubarakot kiengedték a börtönből, katonai kórházban helyezték házi őrizetbe. A perben érintett még két fia, akkori belügyminisztere, valamint hat rendőrparancsnok.

A mostani meghallgatásokra Mahmúd el-Rasidi bíró hírzárlatot rendelt el, így vélhetően vajmi kevés információ szivárog majd ki a zárt ülésről. A volt egyiptomi belügyminiszter ügyvédje korábban elmondta: olyan személyek kívánnak vallomást tenni, akiknek információjuk van arról, ki ölte meg a tüntetőket, s "milyen külföldi csoportok csatlakoztak a Muzulmán Testvériség erőihez a 2011. január 28-án kezdődött események során, amelyek káoszhoz, s a békés demonstrálók halálához vezettek".
Mubarak utolsó szeptemberi meghallgatása óta egy, az orvosával folytatott beszélgetése kiszivárgott a médiába. Eszerint a forradalom nem az utcákon kezdődött, Mubarak állítása szerint az Egyesült Államok már 2005 óta tervezte, hogy eltávolítsa őt posztjáról. A felvétel alapján - amelyet a Jum el-Saba egyiptomi napilap internetes oldalán tettek közzé - 2010 decemberében, közvetlenül megbuktatása előtt Mubarak amerikai képviselőkkel tárgyalt, akik "minden áron el akarták őt távolítani". A volt egyiptomi államfő felajánlotta, hogy lemond tisztségéről, s sem ő, sem fia, Gamal nem indul a 2011. szeptemberi elnökválasztáson, azonban ez nem volt elég, s "Amerika megkezdte az egyiptomi politika formálását". Mubarak állítja, az iraki háború óta a Nyugat állandó nyomás alatt tartotta, hogy vezesse be országában a demokráciát.

Az elnök szavai akár új megvilágításba is helyezhetik a 2011-es eseményeket. Mubarak az Egyiptomban oly gyakran hangoztatott összeesküvés-elmélettel egyetértve közölte, Izrael és az Egyesült Államok a Muzulmán Testvériséggel működött közre eltávolításában. A volt egyiptomi elnök még azt is állítja, fél évvel megbuktatása előtt Benjamin Netanjahu megkereste őt, s a Sínai-félszigetről értekeztek. Az izraeli kormányfő állítólag felvetette, hogy a Gázában élő palesztin lakosságot a félszigetre kéne áttelepíteni. Mubarak viszont határozottan elutasította ezt, mondván ez újabb háborúhoz vezetne, a határokon nem lehet változtatni.

Hoszni Mubarak megbuktatása óta gyakorlatilag nem állt helyre a béke Egyiptomban. A Muzulmán Testvériség - amely a volt elnök majd' harminc éves uralma alatt betiltott szervezet volt - hatalmas népszerűségre tett szert. Megnyerték a parlamenti választásokat, majd jelöltjük, Mohammed Morszi az elnökválasztást. Az elégedetlenség azonban kormányellenes tüntetésekhez vezetett, amelynek köszönhetően a katonaság idén július 3-án eltávolította posztjáról Morszit, majd a kirobbant iszlamista tiltakozást csillapítandó őrizetbe vették a Testvériség vezetőit, s befolyásos tagjait. A mozgalmat két év után újfent betiltották, az iszlamisták október 6-ai demonstrációján legalább félszázan vesztették életüket, a rendőrség éles lőszert vetett be a tüntetők ellen.

Megfigyelők szerint a befolyásos hadsereg 2011 óta saját terve véghezvitelén dolgozik: Mubarak szelleme tovább él, csupán elitváltás történik Egyiptomban. Ezt igazolja, hogy az utcákra visszatértek a rendőrök, a tábornokok által támogatott átmeneti vezetés irányítja az országot, s a jövő év elejére tervezett parlamenti- és elnökválasztás sem kecsegtet sok jóval. A demokratikus választások kikényszerítésére meghozott amerikai döntés is visszafelé sülhet el. Washington az Egyiptomnak nyújtott gazdasági és katonai segély részleges megvonásával elveszítheti befolyását a térségben, Kairó új támogató után nézhet, s ez akár végzetes is lehet. Már Morszi eltávolítása után Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek 12 milliárd dollár összegű támogatást ajánlott fel Kairónak, ez pedig nagy mozgásteret biztosít az egyiptomi hadseregnek. A Mubarak által is hangoztatott összeesküvés-elméletek kapcsán nőtt a bizalmatlanság a Muzulmán Testvériséggel és az Egyesült Államokkal szemben. Az amerikai külpolitika miatt az Egyiptommal békeszerződést kötött, s egyben szomszédos Izrael is aggódik. "Ha az amerikaiak elvesztik egyik legfőbb térségbeli szövetségesüket, természetes, hogy a vákuumot egy másik nagyhatalom fogja betölteni" - jelentették ki tisztviselők az al Vatan egyiptomi napilapnak nyilatkozva. A Maariv című izraeli napilap tegnap már arról cikkezett, Oroszország közel-keleti befolyását növelendő fel kívánja újítani történelmi szövetségét Egyiptommal. Mint az újság vezércikkében megjegyzi, Moszkva döntő szerepet játszott a szíriai vegyifegyverek felügyelet alá vonásának és megsemmisítésének ügyében, kiharcolta akaratát az Egyesült Államokkal szemben, s most új célpontnak Egyiptomot jelölte meg. Novemberben várhatóan Kairóba utazik Szergej Lavrov külügyminiszter, és ha sikeresek lesznek a tárgyalásai, akkor a Maariv szerint a nyomában Vlagyimir Putyin orosz elnök is ellátogathat az egyiptomi fővárosba.