Előfizetés

Parlament előtt a versenyjogi törvény

A versenytörvény módosítási tervezete pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára, a szöveg egyebek mellett módosítja az iratbetekintés és az üzleti titokká minősítés szabályait is.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvény módosítását azzal indokolja, hogy a tisztességtelen piaci magatartást és a verseny korlátozását szabályozó (verseny)törvényt legutóbb 2009-ben módosította átfogóan a parlament, azóta azonban változott a gazdaság, az uniós versenyjog és a bírói gyakorlat is. Mindezeket átvezetik most a törvényben.

Az indoklás kiemeli: az összefonódással - a kartellel - kapcsolatos szabályokat nem módosítja érdemben a javaslat. Nem található meg a szövegben a nemzetstratégiai cégekre vonatkozó külön szabály sem, amelyet képviselői önálló indítványként ez idő szerint tárgyal a parlament.

A Koszorús László, majd később - hozzá kapcsolódva - Bencsik János fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse. Az ilyenné minősített összefonódáshoz nem kellene a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni.

A kartellügyeket a javaslat úgy módosítaná, hogy megszünteti a mai helyzetet: ha egy cégfelvásárláshoz versenyhatósági engedély kell, akkor jelenleg már az engedély megadása előtt - saját kockázatra - végrehajtható a tranzakció. Így ha a hatóság nem adja meg az engedélyt, nehéz visszaállítani a korábbi állapotot. 

A módosított szabály szerint az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, és az irányítási jog nem gyakorolható. Kivételesen azonban - egyedi kérelemre - a versenytanács engedélyezheti az irányítási jog gyakorlását a fúzió engedélyezése előtt. Ehhez azonban az kell, hogy ha a GVH megtiltja a fúziót, ezt a határozatot akkor is végre lehessen hajtani.

Jelenleg a versenyhatósági eljárásokban a közigazgatási eljárási törvény szerint kell eljárni, kivéve azokat az eseteket, amikor a speciális eljárási szabályokat maga a versenytörvény tartalmazza. A tervezet az iratbetekintés előírásait egészében átteszi a versenytörvénybe. 

Új jogintézmény a speciális egyezségi eljárás. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél - engedékenysége következtében - 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.

Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Jelenleg egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kell kérni, ha viszont hozzájárul, akkor sérül az ellenfél joga. A tervezet szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács - kérelemre - meg nem fosztja ettől a jellegétől. 

A probléma lényege az, hogy az üzleti titokká nyilvánítás sértheti az ellenfél jogorvoslati jogát, mivel nem ismeri az abban foglaltakat. Ha a versenytanács engedélyezi az ellenfélnek az üzleti titok megismerését, akkor is csak azután tekinthet be abba, ha jogerőssé válik az engedélyező határozat.

A tervezet szerint a reklámtörvényből a versenytörvénybe kerülnek át a megtévesztő és a tiltott összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok. Az indoklás szerint a változás egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást.

A versenyhatóság belső életét is több szabály módosítja. 

A tervezet a végén több más törvényt is módosít, azzal a céllal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozzájuthasson az eljárásához szükséges adatokhoz. Például a hírközlési törvény úgy módosul, hogy a szolgáltató köteles kiadni a GVH-nak - de csak meghatározott ügyekben - az eljárásban érintett előfizető személyes adatain túl az általa hívott előfizetők számait, a hívások időpontját, időtartamát, továbbá mobiltelefonnál a cellainformációkat és a telefon egyedi azonosítóját is.

Továbbra sem iható a víz Abasáron

Továbbra sem használható Abasáron a hálózati víz ivásra, főzésre és tisztálkodásra, mert a vízellátó rendszer feltöltésének egyik forrásául szolgáló volt honvédségi kutakban a határértéket meghaladó arzéntartalmat mutattak ki a nehézfém vizsgálatok - közölte a Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetjének kommunikációs munkatársa pénteken az MTI-vel.

Burián Orsolya emlékeztetett, hogy a településen október 7-e óta nem alkalmas fogyasztásra a vezetékes víz, mert az abban található szén-tetraklorid, valamint triklór- és tetraklór-etilén szennyeződés mértéke meghaladta a határértékeket.

Tájékoztatása szerint a vízellátó rendszert két irányból töltötték fel: egyfelől Mátrafüred, másfelől a volt honvédségi kutak irányából. A honvédségi kutak részletes vizsgálatai kiváló kémiai és bakteriológiai eredményeket hoztak, a nehézfém vizsgálatok elvégzését követően azonban kiderült, a kutak vizében 15 mikrogramm/liter arzéntartalom mutatható ki, amely meghaladja a 10 mikrogramm/liter határértéket.

Közlése szerint a települési hálózatról vett vízminták mikrobiológiai vizsgálatának előzetes eredményei szerint a víz egyelőre nem használható ivásra, főzésre és tisztálkodásra sem. Csak takarításra, mosásra, wc-öblítésre, tűzivíz biztosítására és a fűtési rendszerek feltöltésére alkalmas a hálózati víz.

Az ivóvizet továbbra is lajtoskocsik biztosítják.

A megyei védelmi bizottság október 10-én döntött a mátrafüredi, pálosvörösmarti és abasári ivóvízhálózatok ideiglenes, felszín feletti összekapcsolásáról, valamint az abasári volt honvédségi kutak üzembe helyezéséről.

Az ideiglenesen kiépített rendszer a korábbitól eltérő üzemmódban működik, ezzel összefüggésben előfordulhat csőtörés, nyomásváltozás, illetve a víz zavarossá válhat - figyelmeztetett közleményében Burián Orsolya.

Szócska elégedett - látható eredményekről beszél

Szócska Miklós szerint látható eredményei vannak az egészségügyi intézményrendszer racionalizációjának, a népegészségügyi szabályozásban tett intézkedéseknek, és jó lépés volt a várólisták központosítása is. Az egészségügyi államtitkár erről pénteken a Figyelő hetilap XXVII. Medicina konferenciáján tartott nyitóelőadásában beszélt Budapesten.

Az elmúlt több mint három év intézkedéseiről szólva kiemelte: az intézményrendszer átalakításával csökkent az átlagos ápolási idő, és mérséklődött a régiók közötti vándorlás is. A kórházközpontú ellátórendszer elmozdult az egynapos sebészet irányába.

Az államtitkár beszélt az egészségügy forrásteremtését szolgáló népegészségügyi termékadó bevezetéséről is. Elmondta, hogy az adónem bevezetése óta 25 százalékkal csökkent az érintett termékek fogyasztása. 

Szócska Miklós kiemelte az energiaital fogyasztás csökkentéséért, a dizájnerdrogok visszaszorításáért életbe léptetett intézkedéseket, továbbá azt, hogy lépéseket tettek a transzzsírfogyasztás visszaszorításáért. A következőkben az oltási programok kiterjesztését tervezik - tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt: hogy a várólisták korábban sokszoros regisztrációval teli, "követhetetlen adathalmazt" jelentettek, ezért a  központosításuk egyértelműen hasznos volt. Az adatok szerint most a leghosszabb várakozási idő 200 nap körüli, a csökkentésén dolgoznak. 

A rezidenseknek, a hiányszakmákban dolgozóknak kialakított ösztöndíjak Szócska Miklós megítélése szerint beváltak, az elmúlt időszakban már kevesebb orvos kértek külföldi munkavállaláshoz engedélyt, igaz, a nővéreknél némi emelkedést regisztráltak.

Az államtitkár elmondta, hogy jól haladnak az elektronikus egészségügyi fejlesztések - így kikerülhetnek például a rendszerből a kettőzött vizsgálatok -, hamarosan törvényileg garantálják a hozzáférést az adatokhoz, így az ott dolgozók és kutatók hiteles dokumentumokból dolgozhatnak majd.

Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: Magyarország az Európai Unió legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Egyes országokban ezt a közszféra bércsökkentésével hajtották végre, Magyarországon viszont a bruttó bérek nem csökkentek, sőt két területen béremelést hajtottak végre.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben az államháztartás konszolidációját szolgáló lépések nem vettek el forrást az egészségügyből, és az összes megtakarítást visszaforgatták az egészségügyi rendszerbe.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: a rendszer stabilizálásához további lépésekre van szükség. Példaként említette, hogy jövőre folytatni kell a béremelést a dolgozók itthon tartásához. 

Megemlítette, hogy az egészségügy átalakítása következtében döntően állami fenntartású, centralizált rendszer jött létre. Velkey György véleménye szerint ugyanakkor eddig elmaradt a térségi szakmai munka megerősítése.