Hétköznap esténként nem jár a 2-es metró

 Szerda kivételével hét közben egyik este sem jár 8 óra után a 2-es metró a hétvégén pedig ismét buszokkal pótolják az Alstom Metropolis szerelvényeket.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábbi tájékoztatása szerint az M2E jelzésű pótlóbusz a Blaha Lujza tér után az Astoria, Ferenciek tere, Déli pályaudvar, Széll Kálmán tér útvonalon, a másik busz, az M2 pedig az Astoria, Deák Ferenc tér, Kossuth Lajos tér, Margit híd, Batthyány tér, Széll Kálmán tér útvonalon közlekedik.
A felújítás miatti átszállás nem minősül útmegszakításnak, ezért új jegyre nincs szükség, a már kezelt jegyet kell újra érvényesíteni, a nem számnégyzet felőli végén - közölte a BKK.

A pótlás oka, hogy a 2-es metró felújításának utolsó fázisát, a biztosítóberendezés cseréjét végzik. A járművek vezérléséhez, a vonatok beszabályozásához nem elég csupán a berendezés működését megvizsgálni, szükség van a teljes rendszer ellenőrzésére is. Az eredeti rendszert még az 1970-es évek elején építették ki, és mára elavult. A cserével elektronikus központi forgalomirányító rendszer épül ki, így a szerelvények akár 90 másodperces követési idővel is futhatnak majd az alagútban.

Szerző

Új Alföldi rendezés a Vígszínházban - Képek!

Publikálás dátuma
2013.10.21. 19:28
Fotó: Szalmás Péter
Georg Büchner Danton halála című drámájának próbáján járt Szalmás Péter kollégánk, amit a budapesti Vígszínházban október 25-én mutatnak be Alföldi Róbert rendezésében. Nézze meg a remek képeket!

Büchner 1835 január-februárjában írja a drámát. Alig öt hét alatt be is fejezi. Jó oka van a sietségre. Felforgató tevékenysége miatt nyomoz utána a rendőrség. Küszöbön áll letartóztatása. Az utca két végén egy-egy rendőr posztol reggeltől estig. Büchner közben anatómia vizsgára készül. Egyetemi jegyzetei alól húzza elő lopva a Danton kéziratát. Mire a dráma megjelenik, szerzője Franciaországba emigrál.
A francia forradalomról szóló színmű terve alighanem régóta foglalkoztatta Büchnert. Nemcsak az 1830-as évek elejének franciaországi eseményei tették aktuálissá a témát. Büchner konspiratív tevékenysége és annak tanulságai belülről is sürgették a szembenézést a nagy „Miértekkel”. Mi végre zajlik a Történelem? Mire valók az elvek? Mi lappang az emberi természetben? Mi köze ehhez Istennek?
Büchner komplex alakokat teremt, jól megkonstruált ellenlábasokat, a forradalmi eszmék palettájának jó néhány árnyalatát felvonultatja. Ugyanakkor a történelem a nagy emberek gladiátorharcának tűnik. A tömeg a háttérben szekundál a demagógoknak. Sokszor szinte dokumentarista hűséggel ad vissza egy-egy politikai beszédet. A köztársasági Róma retorikája egyszer fegyverként, máskor önparódiaként hangzik a francia forradalmárok szájából. Közemberi ágálás, koncepciósper kovácsolás váltogatja egymást. Betétdalok lobbannak. Otrombaság, törékenység, frivolkodás, fájdalom süt belőlük.
A dráma ősbemutatója 1902-ben volt, Berlinben.
Híres előadásnak számít Max Reinhardt 1916-os rendezése. Magyarországon először 1928-ban a Magyar Színház mutatta be. A darabot a bemutató után betiltották, és csak húzásokkal engedélyezték a további előadásokat.
Kosztolányi Dezső az 1928-as bemutató céljaira fordította le a Danton halálát. A Vígszínház új bemutatójához új fordítást készíttetett. (Forrás: vigszinhaz.hu)

Szerző

Új Alföldi rendezés a Vígszínházban - Képek!

Publikálás dátuma
2013.10.21. 19:28
Fotó: Szalmás Péter
Georg Büchner Danton halála című drámájának próbáján járt Szalmás Péter kollégánk, amit a budapesti Vígszínházban október 25-én mutatnak be Alföldi Róbert rendezésében. Nézze meg a remek képeket!

Büchner 1835 január-februárjában írja a drámát. Alig öt hét alatt be is fejezi. Jó oka van a sietségre. Felforgató tevékenysége miatt nyomoz utána a rendőrség. Küszöbön áll letartóztatása. Az utca két végén egy-egy rendőr posztol reggeltől estig. Büchner közben anatómia vizsgára készül. Egyetemi jegyzetei alól húzza elő lopva a Danton kéziratát. Mire a dráma megjelenik, szerzője Franciaországba emigrál.
A francia forradalomról szóló színmű terve alighanem régóta foglalkoztatta Büchnert. Nemcsak az 1830-as évek elejének franciaországi eseményei tették aktuálissá a témát. Büchner konspiratív tevékenysége és annak tanulságai belülről is sürgették a szembenézést a nagy „Miértekkel”. Mi végre zajlik a Történelem? Mire valók az elvek? Mi lappang az emberi természetben? Mi köze ehhez Istennek?
Büchner komplex alakokat teremt, jól megkonstruált ellenlábasokat, a forradalmi eszmék palettájának jó néhány árnyalatát felvonultatja. Ugyanakkor a történelem a nagy emberek gladiátorharcának tűnik. A tömeg a háttérben szekundál a demagógoknak. Sokszor szinte dokumentarista hűséggel ad vissza egy-egy politikai beszédet. A köztársasági Róma retorikája egyszer fegyverként, máskor önparódiaként hangzik a francia forradalmárok szájából. Közemberi ágálás, koncepciósper kovácsolás váltogatja egymást. Betétdalok lobbannak. Otrombaság, törékenység, frivolkodás, fájdalom süt belőlük.
A dráma ősbemutatója 1902-ben volt, Berlinben.
Híres előadásnak számít Max Reinhardt 1916-os rendezése. Magyarországon először 1928-ban a Magyar Színház mutatta be. A darabot a bemutató után betiltották, és csak húzásokkal engedélyezték a további előadásokat.
Kosztolányi Dezső az 1928-as bemutató céljaira fordította le a Danton halálát. A Vígszínház új bemutatójához új fordítást készíttetett. (Forrás: vigszinhaz.hu)

Szerző