Politikai nyilatkozatról döntött hétfőn a parlamenti kétharmad, ebben az Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját.
A nyilatkozat szerint magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól (EU), hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a csaknem 2,5 millió magyar állampolgár aláírásával megerősített döntését a rezsicsökkentés politikájáról.
Fideszes és kereszténydemokrata képviselők a nyilatkozat szükségszerűségét azzal indokolták, hogy a brüsszeli bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a rezsicsökkentés eltörlését, visszavonását sürgetve.
A magyar Országgyűlés úgymond ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti, és a leghatározottabban visszautasítja - áll a nyilatkozatban, ám ennek az égvilágon semmilyen jogi következménye nincs.
Magyarország határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Európai Unió politikai nyomást gyakoroljon és kettős mércét alkalmazzon a magyar rezsicsökkentés ügyében - a Fidesz szakpolitikusa, Németh Szilárd sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezt üzeni a rezsicsökkentés megvédéséről szóló nyilatkozat. Következő lépésként említette a vállalkozások energiaárának csökkentését.
A nyilatkozattal - a fideszes politikus szerint - a parlament határozott üzenetet küld az Európai Unió bürokratáinak, "a tisztességes profittal meg nem elégedő szolgáltatóknak és az őket kiszolgáló bajtársaiknak, a hazai és a nemzetközi baloldalnak".
Emlékeztetett: a kormányoldalt az késztette a nyilatkozat beterjesztésére, hogy az EU - a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekinthető eljárás keretében - kérdésekkel fordult a magyar kormányhoz a rezsicsökkentés ügyében.
Németh Szilárd idézett az uniós megkeresésből, amely szerint sérti a versenypiacot és a diszkriminációmentesség elvét, hogy a családok rezsije csökkent, a cégeké azonban nem. Magyarországon kívül több más uniós tagállamban is alkalmazzák a rezsicsökkentést.
Magyarország ezért határozottan tiltakozik az ellen, hogy "az EU kettős mércét alkalmazzon velünk szemben", és visszautasítja a politikai nyomásgyakorlást, amely abból fakad, hogy a rezsicsökkentés politikája sérti a külföldi szolgáltatók extraprofitját.
Németh Szilárd kérdésre elmondta, ha megindulna az uniós kötelezettségszegési eljárás, további lépésekre is készek a rezsicsökkentés megvédése érdekében.
Az Európai Unió egyáltalán nem akar kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen, nem támadják közvetlenül az árcsökkentést, hanem jogi aggályokat fogalmaztak meg a magyar kormány intézkedéseivel szemben - mondta lapunknak Juhász Attila.
A Political Capital vezető elemzője szerint a magyar kormány kettős beszédet alkalmaz. Egyrészt Brüsszelben azt mondják: hajlandók tárgyalásokra, rendezni fogják a felmerült problémákat, ugyanakkor a magyar közönségnek azt sugallják, hogy minden követ megmozgatnak a rezsicsökkentés megvédése érdekében. Védelemre azonban nincs szükség, ugyanis az Európai Unió közvetlenül nem is indított támadást.
A szocialisták számára érthetetlen, hogy a kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz miért egy kampányízű politikai nyilatkozattal harcol a magyar családok megélhetésének könnyítéséért, ahelyett, hogy a törvényhozásra koncentrálna.
Egy politikai nyilatkozattól senkinek nem lesz egy forinttal sem alacsonyabb a rezsije – közölte Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Hozzátéve: az MSZP egy nagyobb, az átlagfogyasztásig akár 30 százalékos, azon felül pedig 10 százalékos rezsicsökkentést tart igazságosnak.
A tegnapi politikai nyilatkozat a Fidesz-kampány része, ezért semmi köze nincs az MSZP által javasolt nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentéshez – tette hozzá Józsa István.
Miközben a kormánypárt nyilatkozatban védi meg a rezsicsökkentést az Európai Uniótól, a fideszes polgármesterek az eddiginél is több uniós támogatásért lobbiznak, kompenzálandó a rezsicsökkentés miatti kiadásaikat.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) a napokban azt javasolta, hogy a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a terület- és településfejlesztésre fordítható mintegy 1000 milliárd forint elosztását a kormányzat gondolja újra, mert a nagyvárosok - ellátott feladataikhoz mérten - kevés forrást kapnának.
Cser-Palkovics András alelnök, Székesfehérvár fideszes polgármestere közölte: megvizsgálták a rezsicsökkentés önkormányzati tulajdonú szolgáltató cégekre gyakorolt hatásait is. A szövetség támogatást kért az önkormányzati cégeknek Fónagy Jánostól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárától a rezsicsökkentés végrehajtásához.
Elképzelhető, hogy mégsem lesz harmadik körös rezsicsökkentés jövőre, ugyanakkor a kormány tárgyal a közműcégek felvásárlásáról, a nonprofit közműszolgáltatással kapcsolatban pedig még nincs végleges koncepció.
Fideszes körökben felvetődött: könnyen lehet, hogy idén a parlament már nem tudja vizsgálni a nonprofit közműszolgáltatás ügyét.
Kormánypárti politikusok úgy vélekedtek, hogy a törvényi logika alapvetően az, hogy a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóknál a kormánynak legyen joga olyan árszabályozás alkalmazására, amely nem engedi az indokolatlan profit érvényesítését az árakban.
A szocialisták még lejjebb szorítanák
a PB-gáz árát is
Módosító indítványt nyújtott be az MSZP hétfőn a rezsicsökkentési törvényjavaslathoz, arról hogy december elejétől ismét csökkenjen a PB gáz ára. Az indítvány indoklása szerint a kormány által előidézett válsághelyzetben minden olyan intézkedésre szükség van, amely a lakosság terheit mérsékli .
Egy átlagos család ugyanis évente 100 ezer forinttal fizet be többet az államkasszába az áthárított extra adók, és egyéb adóemelések miatt, mint a kormányváltáskor . Éppen ezért, az MSZP szerint a vezetékes gázárak mellett mérsékelni kellene a tartályos és vezetékes PB-gáz, valamint a 11,5 kilogrammos töltettömegű PB-gáz palackban forgalmazott gáz árát is.
Az ellenzéki párt emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. és 2012 . között 30 százalék volt az áremelkedés, és a nyári 10 százalékos csökkentéssel is még mindig 16,5 százalékkal magasabb a 11,5 kilogrammos palack ára, mint 2010-ben volt.
"A PB-gáz értékesítése a szolgáltató számára nem kötelezettség, így e tevékenységgel bármikor felhagyhat.
A 11,1 százalékos csökkentés a PB-gáznál hatásvizsgálat hiányában veszélyezteti az ellátást, mivel meghaladja a forgalmazók árrését" - így érvelt a napokban a fideszes Kontúr Pál arra a szocialista felvetésre, miért nem terjesztik ki a PB gázra is a rezsicsökkentés második körét. Vagyis, a kormánypárti politikus elismerte, hogy a rezsicsökkentés tönkre teszi a palackos gáz forgalmazókat. Szakértők szerint a kormányzat által kikényszeríteni tervezett árcsökkentés végrehajtása esetén hasonló sors vára tűzifa és szén forgalmazókra is.
Arról, hogy ez teljesen nonprofit működést jelent vagy például engedi a pénzek visszaforgatását a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében - esetleg egy minimális profitot is -, arról még nem született döntés.
A harmadik körös rezsicsökkentésről az a kormánypárti vélemény, hogy a kérdést érdemes vizsgálni, de egyelőre annak is örülnének, ha a 11,1 százalékos novemberi árcsökkentést sikerül viták nélkül érvényesíteni.
Németh Lászlóné gazdaságfejlesztési miniszter a napokban úgy nyilatkozott, hogy egy-két cégről már megszületett az elhatározás, hogy megváljon lakossági üzletágától, és erről bejelentés még idén várható.