L. Simon mehet tovább

Publikálás dátuma
2013.10.22. 07:47
L. Simon László (jobbra) FOTÓ: Vajda József
Még el sem búcsúzatták az október 8-án elhunyt Zumbok Ferenc kormánybiztost -  aki a budai Várbazár felújításáért, a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójáért felelt - tegnap máris kinevezték az utódját, L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének személyében.

Amikor L. Simon László az év elején kényszerűen távozott a kulturális államtitkári székből, mert a Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatban szembekerült főnökével Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterével, úgy tűnt nem terem már babér számára a kulturális infrastruktúra első vonalában.

Most azonban kormánybiztosként egykori főnökével egy szintre került a kormányzati struktúrában.

Ráadásul - a pozícióhalmozástól korábban sem visszariadó, egyébként nagy munkabírású politikus - továbbra is ellátja a Parlament kulturális bizottságának elnöki tisztségét és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki feladatait, ő felel a 2014-es holokauszt-emlékév kapcsán meghirdetett civil alap pályázatainak a kezeléséért is - legalábbis ez derül ki a közleményből.

A kormánybiztosi pozíció - miután érinti a Budai Vár koncepcióját, és számos kiemelt beruházást, L. Simon számára lehetőséget teremt a folyamatos médiaszereplésre.

Orbán Viktor ezzel a lépésével tőle nem szokatlan módon polarizálja a területet, azzal, hogy Balog Zoltán, és Halász János tengely mellé vissza emeli L. Simont, ami a konfliktusok számát növeli majd.

Az újonnan kinevezett kormánybiztos tervei szerint mind Fertőd, mind a budai Várnegyed tekintetében a folytonosság fogja jellemezni munkáját, Zumbok Ferenc koncepcióján érdemben nem kíván változtatni - derül ki a szövegből.

Ám a más által kitaposott úton való haladás, nem épp L. Simon sajátja. Mi is szerettük volna megkérdezni őt terveiről, de nem nyilatkozott.

Zumbok Ferenc legutolsó, a HVG-nek adott interjújából az derült ki, hogy azt javasolta a kormánynak, hogy hozzon létre egy 5-7 fős szakmai bizottságot, amely egy korábbi tanulmányra támaszkodva elkészítené a Vár hosszú távú hasznosítási koncepcióját, s ez kerülne a kabinet elé az év végén. Zumbok az interjúban cáfolta, hogy a Várba költözne a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság.

Ismeretes, hogy nemrégiben azért módosították a múzeumi törvényt, mert Zumbok Ferenc konfliktusba keveredett az Iparművészeti Múzeummal.

Az intézmény ugyanis csak feltételekkel adott volna át műtárgyakat az Esterházy-kastély berendezéséhez. Zumbok elérte, hogy úgy módosuljon a törvény, hogy a kultúrát felügyelő miniszter utasítására áthelyezhetőek legyenek egyik múzeumból a másikba a műtárgyak. A módosítást L. Simon nyújtotta be egyéni képviselői indítványként.

Szerző

Érik a devizahitelesek jogi megoldása

Publikálás dátuma
2013.10.22. 07:22
A svájci frank rögzített árfolyamát néhány napon belül megismerhetik a devizahitel-adósok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOC
Jogi megoldás is elképzelhető a devizahitelesek ügyében - véli Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője továbbra is a horvát példára hivatkozik, ám ott a bankok ellen egyelőre csak elsőfokon született ítélet. Rogán szerint a forinhitelesek már jól jártak, hiszen a jegybanki alapkamattal együtt csökken a hiteleik kamata is.

Mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik az új devizahiteles mentőcsomag kapcsán, ám szóba jöhet egy jogi megoldás, mely az eddigi bírósági ítéleteken alapul - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője szerint ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróságoknak felül kell vizsgálnia a szerződéseket. A kormány már többször hivatkozott a Horvátországban júliusban született bírósági ítéletre a készülő devizahiteles mentőcsomag kapcsán.

Ebben a perben a horvát fogyasztóvédelmi szövetség nyolc bank ellen nyújtott be közérdekű keresetet a svájcifrank alapú hitelek jelentős drágulása miatt.

A perbe fogott bankok - a Bank Austriához tartozó Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Volksbank (december óta Szberbank), az Intesa Sanpaolóhoz tartozó Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalehoz tartozó Splitska Banka és az OTP - elsőfokon elvesztették a pert.

A nem jogerős ítéletben a bíróság megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat.Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét. Horvátországban csaknem 100 ezer devizahiteles van, kétharmaduk ingatlanra vette fel a kölcsönt.

A pénzügyi felügyelet hazánkban azonban nem indított ilyen keresetet, ráadásul a bírói gyakorlat sem egységes. Lehmann György, aki saját bevallása szerint azonos séma alapján csaknem 700 devizahiteles ügyében jár el a bíróságon jogerősen nyert és veszített is már a bankok ellen pert.

A Pécsi Ítélőtábla érvénytelennek mondta ki a szerződést, míg a Debreceni Ítélőtábla korábban úgy ítélte meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások érthető és világos feltételek alapján történtek. A magyar bíróságok abban azonban egyetértettek, hogy a körülmények változása miatt a bankoknak joga van egyoldalúan módosítani a szerződéseket.

A probléma az eddigi egyetlen jogerős ítélet szerint az, hogy ennek mikéntjét nem rögzítette a bank a szerződésekben.

Így például nem tartalmazza a szerződés, hogy a jegybanki alapkamat vagy az országkockázati felár változása milyen hatással van a hitel kamatára, illetve azt sem, hogy ennek kedvező alakulása esetén a banknak kötelessége az adós javára is módosítani a szerződést.

Ha ezeket minden szerződésnél érvénytelenítené egy rendelkezés, az a Portfolio.hu számításai szerint 339 milliárdot jelentene a hiteleseknek.

A kormány november elsejéig adott időt a bankoknak, hogy "reparálják a szerződéseket", különben a kormány maga fogja rendezni a helyzetet.

Bérekhez igazodó törlesztést javasolnak az egyetemi oktatók

Unortodox devizahiteles mentőcsomaggal álltak elő a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, akik szerint a mindenki számára előnyös megoldáshoz új szemléletre van szükség. A befektetések és vállalati pénzügyek tanszék decensei szerint a késedelemben lévő, fizetni nem tudó adósoknak át kell térniük az úgy nevezett jövedelemarányos törlesztésre.

A diákhitel rendszerből adódóan a társadalom számára nem ismeretlen és jól bevált. A portfolio.hu portálon megelent javaslat szerint az adós a mindenkori jövedelmének adott százalékát (például a bruttó jövedelem 20 százalékát) lenne köteles fizetni. Ennél rugalmasabb, türelmesebb, az adós fizetési képességéhez jobban alkalmazkodó törlesztési rendszer nincsen.

Az új mentőcsomagot kidolgozó kutatók, Berlinger Edina és Walter György a diákhitelrendszer kialakításában is részt vettek. Walter György korábban a Commerzbank vezérigazgató-helyettese is volt, jelenleg a pénzintézet felügyelőbizottságának tagja.

Az egyetemi kutatók javaslata szerint a jó adósok bármikor dönthetnek: vagy maradnak az eredeti (fix) törlesztéses szerződésnél, és akkor jelentősen csökken a kamatteher, vagy áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre. Ez utóbbinál a forintra való átváltás kötelező, az árfolyamkockázat megszűnik, de jelenlegi kamatszintjük lényegében nem változna.

A bank csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha az adott adós még a minimális fizetést sem teljesíti (minimálbér 20 százalékát). Az ingatlan az adós haláláig az adós tulajdonában marad. Az adósok halálával, ha még tartozás áll fenn, és azt senki nem fizeti ki, akkor a bank értékesítheti az ingatlant, de további követelést nem támaszthat az örökösökkel szemben.

A legkiszolgáltatottabb, jövedelem nélküli rétegnek továbbra is a Nettó Eszközkezelő (NET) nyújthat megoldást. A jól és szerződésszerűen teljesítő adósok számára pedig kedvező kamatkondíciókat kell bevezetni, ezzel csökkentve a terheiket. A kutatók számítása szerint az adósok terhei 40-60 százalékkal csökkenhetnének, a devizakockázat megszűnik, a jól fizető adósok kamatterhei pedig 2-3 százalékkal is csökkenhetnek, a lakását viszont amíg él, senki nem veszítheti el, ha a minimumot törleszti.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban jelezte: a bankok nem tudnak önállóan, egységes megoldást kínálni az adósoknak, mert azonnal versenyhivatali eljárás indulna ellenük. Rogán Antal kifejtette: a költségvetés nem vállal részt a készülő devizahiteles mentőcsomagból.

A terheket a bankok és az ügyfelek között kell megosztani - fogalmazott Rogán Antal, aki szerint két fő cél, hogy a devizahitelesek törlesztési terhe csökkenjen, és megszűnjön az árfolyamkockázat.

Korábban az is alapelvként hangzott el, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha ugyanakkor forinthitelt vettek volna fel.

Rogán Antal kifejtette: "a forinthitelesek hónapok óta egy pénzügyi rezsicsökkentés kedvezményezettjei, ugyanis a referenciakamathoz kötött forinthitelek kamatai követik az egy éve folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot."

A frakcióvezető szavai arra utalnak, hogy a jegybank végtelenített árfolyamgátjához hasonlító megoldást készít elő a kormány arra az esetre, ha a bankok nem lépnek. Az árfolyamot pedig Rogán Antal szerint célszerű lenne a korábban már a végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál alkalmazott mértéken rögzíteni.

Szerző

Érik a devizahitelesek jogi megoldása

Publikálás dátuma
2013.10.22. 07:22
A svájci frank rögzített árfolyamát néhány napon belül megismerhetik a devizahitel-adósok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOC
Jogi megoldás is elképzelhető a devizahitelesek ügyében - véli Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője továbbra is a horvát példára hivatkozik, ám ott a bankok ellen egyelőre csak elsőfokon született ítélet. Rogán szerint a forinhitelesek már jól jártak, hiszen a jegybanki alapkamattal együtt csökken a hiteleik kamata is.

Mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik az új devizahiteles mentőcsomag kapcsán, ám szóba jöhet egy jogi megoldás, mely az eddigi bírósági ítéleteken alapul - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője szerint ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróságoknak felül kell vizsgálnia a szerződéseket. A kormány már többször hivatkozott a Horvátországban júliusban született bírósági ítéletre a készülő devizahiteles mentőcsomag kapcsán.

Ebben a perben a horvát fogyasztóvédelmi szövetség nyolc bank ellen nyújtott be közérdekű keresetet a svájcifrank alapú hitelek jelentős drágulása miatt.

A perbe fogott bankok - a Bank Austriához tartozó Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Volksbank (december óta Szberbank), az Intesa Sanpaolóhoz tartozó Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalehoz tartozó Splitska Banka és az OTP - elsőfokon elvesztették a pert.

A nem jogerős ítéletben a bíróság megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat.Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét. Horvátországban csaknem 100 ezer devizahiteles van, kétharmaduk ingatlanra vette fel a kölcsönt.

A pénzügyi felügyelet hazánkban azonban nem indított ilyen keresetet, ráadásul a bírói gyakorlat sem egységes. Lehmann György, aki saját bevallása szerint azonos séma alapján csaknem 700 devizahiteles ügyében jár el a bíróságon jogerősen nyert és veszített is már a bankok ellen pert.

A Pécsi Ítélőtábla érvénytelennek mondta ki a szerződést, míg a Debreceni Ítélőtábla korábban úgy ítélte meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások érthető és világos feltételek alapján történtek. A magyar bíróságok abban azonban egyetértettek, hogy a körülmények változása miatt a bankoknak joga van egyoldalúan módosítani a szerződéseket.

A probléma az eddigi egyetlen jogerős ítélet szerint az, hogy ennek mikéntjét nem rögzítette a bank a szerződésekben.

Így például nem tartalmazza a szerződés, hogy a jegybanki alapkamat vagy az országkockázati felár változása milyen hatással van a hitel kamatára, illetve azt sem, hogy ennek kedvező alakulása esetén a banknak kötelessége az adós javára is módosítani a szerződést.

Ha ezeket minden szerződésnél érvénytelenítené egy rendelkezés, az a Portfolio.hu számításai szerint 339 milliárdot jelentene a hiteleseknek.

A kormány november elsejéig adott időt a bankoknak, hogy "reparálják a szerződéseket", különben a kormány maga fogja rendezni a helyzetet.

Bérekhez igazodó törlesztést javasolnak az egyetemi oktatók

Unortodox devizahiteles mentőcsomaggal álltak elő a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, akik szerint a mindenki számára előnyös megoldáshoz új szemléletre van szükség. A befektetések és vállalati pénzügyek tanszék decensei szerint a késedelemben lévő, fizetni nem tudó adósoknak át kell térniük az úgy nevezett jövedelemarányos törlesztésre.

A diákhitel rendszerből adódóan a társadalom számára nem ismeretlen és jól bevált. A portfolio.hu portálon megelent javaslat szerint az adós a mindenkori jövedelmének adott százalékát (például a bruttó jövedelem 20 százalékát) lenne köteles fizetni. Ennél rugalmasabb, türelmesebb, az adós fizetési képességéhez jobban alkalmazkodó törlesztési rendszer nincsen.

Az új mentőcsomagot kidolgozó kutatók, Berlinger Edina és Walter György a diákhitelrendszer kialakításában is részt vettek. Walter György korábban a Commerzbank vezérigazgató-helyettese is volt, jelenleg a pénzintézet felügyelőbizottságának tagja.

Az egyetemi kutatók javaslata szerint a jó adósok bármikor dönthetnek: vagy maradnak az eredeti (fix) törlesztéses szerződésnél, és akkor jelentősen csökken a kamatteher, vagy áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre. Ez utóbbinál a forintra való átváltás kötelező, az árfolyamkockázat megszűnik, de jelenlegi kamatszintjük lényegében nem változna.

A bank csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha az adott adós még a minimális fizetést sem teljesíti (minimálbér 20 százalékát). Az ingatlan az adós haláláig az adós tulajdonában marad. Az adósok halálával, ha még tartozás áll fenn, és azt senki nem fizeti ki, akkor a bank értékesítheti az ingatlant, de további követelést nem támaszthat az örökösökkel szemben.

A legkiszolgáltatottabb, jövedelem nélküli rétegnek továbbra is a Nettó Eszközkezelő (NET) nyújthat megoldást. A jól és szerződésszerűen teljesítő adósok számára pedig kedvező kamatkondíciókat kell bevezetni, ezzel csökkentve a terheiket. A kutatók számítása szerint az adósok terhei 40-60 százalékkal csökkenhetnének, a devizakockázat megszűnik, a jól fizető adósok kamatterhei pedig 2-3 százalékkal is csökkenhetnek, a lakását viszont amíg él, senki nem veszítheti el, ha a minimumot törleszti.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban jelezte: a bankok nem tudnak önállóan, egységes megoldást kínálni az adósoknak, mert azonnal versenyhivatali eljárás indulna ellenük. Rogán Antal kifejtette: a költségvetés nem vállal részt a készülő devizahiteles mentőcsomagból.

A terheket a bankok és az ügyfelek között kell megosztani - fogalmazott Rogán Antal, aki szerint két fő cél, hogy a devizahitelesek törlesztési terhe csökkenjen, és megszűnjön az árfolyamkockázat.

Korábban az is alapelvként hangzott el, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha ugyanakkor forinthitelt vettek volna fel.

Rogán Antal kifejtette: "a forinthitelesek hónapok óta egy pénzügyi rezsicsökkentés kedvezményezettjei, ugyanis a referenciakamathoz kötött forinthitelek kamatai követik az egy éve folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot."

A frakcióvezető szavai arra utalnak, hogy a jegybank végtelenített árfolyamgátjához hasonlító megoldást készít elő a kormány arra az esetre, ha a bankok nem lépnek. Az árfolyamot pedig Rogán Antal szerint célszerű lenne a korábban már a végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál alkalmazott mértéken rögzíteni.

Szerző