Előfizetés

Mostanáig titkolták Holp balesetét

Nem jelentette be "a hivatalos módon" a szolgálati járművében keletkezett kárt - ez volt az oka annak, hogy a közelmúltban büntetőeljárás indult Holp  Tibor, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének vezetője és három beosztottja ellen.

Korábban ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) nem árult el az eljárás tényén kívül semmi egyebet, mivel az ügy - korábbi közlésük szerint - minősített adatokat tartalmaz.

Most azonban kiszivárgott - és a Népszabadság megírta -, hogy Holpék a hivatali eljárás rendjét szegték meg azzal, hogy az AH tulajdonában lévő gépkocsival kisebb balesetet szenvedtek, és ahelyett, hogy az autó sérüléseit jelentették volna, azokat a hivatal tudta nélkül megjavíttatták. Azonban a szolgálati - ráadásul esetlegesen fedett - kocsikban keletkezett károkat jelenteni kell.

Noha Nagy Andrea, a KNyF szóvivője az információt nem kívánta megerősíteni - igaz, cáfolni sem -, nemcsak az időzítése, de maga a szivárogtatás is meglepő egy magas beosztású AH-vezető ügyéről, de minősített adatokat tartalmazó ügyek esetén különösen.

Holp korábban "sikerrel" úszta meg a titkosszolgálati átszervezéseket, 2010 előtt még Debrecenből - az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal helyi debreceni kirendeltségének éléről - Nyíregyházára helyezték át, de a kormányváltás után visszahelyezték Debrecenbe. Annak ellenére is, hogy a romagyilkosságok vádlottjai kapcsán a neve ismertté vált a sajtóban is.

Ismert, hogy a két vádlott-társa mellett elsőfokon tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss Istvánt figyelte ugyan az NBH debreceni részlege, de megszűntették telefonja lehallgatását, miközben épp akkor, 2007 végén és 2008 elején kezdett testvérével, Kiss Árpáddal és Pető Zsolttal fegyverkezésbe.

A lehallgatás meghosszabbítását azonban vélhetően a budapesti központ nem hagyta jóvá, de megbüntették az azt kezdeményező Holpot. A lehallgatás megszakításának ténye már 2009-ben, a négyek bandájának augusztusi elfogása után napvilágra került.

Korábban ennek ellenére arról is lehetett olvasni, hogy Holp felettesei nem nézték jó szemmel, hogy az irányítása alatt állt a Kiss testvérek ügye is, és "nem tűnt fel neki", hogy miközben a csoport illegális fegyverbeszerzésre készül, Kiss Árpád egyszer csak elkezdte kerülni a szélsőséges csoportokat.

De lapértesülések szerint Holp vezetői megbízásának visszavonása akkor érdemben nem befolyásolta a romagyilkosságok kapcsán végzett titkoszszolgálati munkát.

Agyvérzéses vasutas

Kollégái egy napig átléptek rajta, ettek, pihentek mellette, majd a műszakjuk végén hazamentek, pedig a hegyeshalmi vasútállomás kocsivizsgálója agyvérzéssel feküdt a munkahelyén. Az esetről az egyik munkatárs számolt be lapunknak, aki  - mint mondta - ma sem képes felfogni ezt a közönyt.

Elmesélte, hogy a beteg kocsivizsgáló váltótársa múlt csütörtökön hajnalban érkezett meg, de az épületbe nem jutott be. Hiába kopogott, kiabált, senki nem nyitotta ki belülről az ajtót. Ekkor úgy döntött, leveszi a szúnyogháló keretet, és bemászik a nyitott ablakon.

Látta, hogy kollégája mozdulatlanul fekszik az ajtó előtt, ám a műszakra érkező váltótársnak eszébe sem jutott, hogy segítsen, vagy jelentse az esetet a főnökeinek, pedig egész nap és éjszaka többször abban a helyiségben tartózkodott.

A lapunkat tájékoztató vasutas azt mondta, a dolgozó kolléga állítólag azt hitte, azért fekszik a társa, mert részeg. De informátorunk szerint még ebben az esetben is segítenie kellett volna a másikon, meg kellett volna próbálni az ágyra húzni, ébresztgetni.

Sőt, "több, mint gyanús, ha valakinek egy teljes nap alatt egyáltalán nem javul az állapota". Elmondta, hogy a férfi egyébként nyitott szemmel feküdt, látszott rajta, hogy nagyon nagy a baj.

Végül az a munkatárs segített, aki másnap, pénteken reggel jött dolgozni. Ő hívta ki a mentőt, és a férfinél végül agyvérzést állapítottak meg. "Úgy tudom, még életben van" - mondta a lapunkat tájékoztató vasutas.

Szerettünk volna részleteket megtudni az esetről, de a sajtóval "csak a főnök" beszélhet, ő viszont kora délután már nem dolgozott. Kerestük a helyettesét, de ő sem volt bent.

Házi őrizet lábperecben

Egyértelmű jelzésnek veszi az ároktői ügyet a Fidesz arra, hogy tovább szigorítson a büntetőeljárási szabályokon - jelentette ki Rétvári Bence arra utalva, hogy kötelező volna a nyomkövető felszerelése a házi őrizetbe kerülő vádlottak esetében. Noha a Svájcba szökött két ároktői vádlottat a korábbi hírek szerint a tegnapi tárgyalásukra hozták volna haza, a kiadatási eljárás még folyamatban van.

Eddig még nem sikerült Magyarországra hozni a Svájcba szökött ároktői vádlottakat, a kiadatási eljárás még folyamatban van - tájékoztatta lapunkat az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az eljárást az Interpol intézi, és bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy a rablógyilkosságokkal, tucatnyi idős ember megtámadásával és két ember megölésével vádolt ároktői banda ügyében folyó per következő tárgyalására már itthon lehetnek, ez éppen tegnap volt. Vélhetően az ítélethirdetésre, novemberre már hazahozhatják őket.

Emlékezetes, október elején két vádlott, a 26 éves Rostás Henrik és apja, az 51 éves Rostás Elemér a házi őrizetükből egy svájci kisvárosba szöktek ottani magyar ismerőseikhez, ám mindössze három napig élvezhették a vendégszeretetüket, mivel a svájci hatóságok akkor elfogták őket. Azóta is kiadatási őrizetben vannak.

Szökésük után a kormánypárt azonban azzal állt elő, hogy az előzetes letartóztatás még érvényes négy éves plafonját teljesen eltörölnék - ugyanis négy év előzetes után haza kellett engednie a bíróságnak négy vádlottat is, mivel nem született elsőfokú ítélet az ügyükben.

A korlátlan fogvatartás azonban nem csak nemzetközi szabályokba, de az alaptörvénybe is ütközik, és a tiltakozásnak engedve a Fidesz - igaz, már csak a Magyar Nemzet hasábjain - visszakozott: a korábbi javaslatot belengető Gulyás Gergely azt mondta, inkább öt vagy hat évre emelnék az előzetes határidejét.

Ugyanis az előzetes felső határának hiányában a bíróságokat nem sok minden kötötte volna ahhoz, hogy gyorsan lezárjanak egy eljárást.

Ennél több részletet Gulyás azóta sem árult el, de Rétvári Bence igazságügyi államtitkár igen: a napokban Facebook-oldalán írta, hogy szerinte "az ároktői ügy egyértelmű jelzés, hogy tovább kell szigorítani a büntető eljárási szabályokat".

Miközben jogi szakértők éppen az aktuális ügyeket követő jogalkotást súlyos problémának tartják, Rétvári szerint a Fidesz "eddig sem késlekedett, ha a rend fenntartása jogszabályalkotást kívánt".

Azt javasolta - amit egyébként már Gulyás is -, hogy az erőszakos bűncselekményt elkövető házi őrizetesek automatikusan, bírói mérlegelés nélkül kapjanak nyomkövetőt.

Érdekes módon a Fővárosi Főügyészség közben már kezdeményezte, hogy a többi házi őrizetben lévő vádlott kapjon lábbilincset, ugyanis a szökés után már a bíró is megalapozottnak tartotta a szigorúbb őrzést. Ugyanakkor eddig csak mindössze az egyikük, az ötödrendű vádlott kapott csak lábperecet.

Rétvári ugyan arra hivatkozott, hogy mindent megtesznek, hogy a törvények "újra védelmet és biztonságot jelenthessenek mindenkinek", áprilisban az első ároktői vádlottak haza engedésekor támadt társadalmi felháborodásra még nem reagált ilyen határozottan.