Megalakult az új Bundestag

Megtartotta kedden Berlinben alakuló ülését a Bundestag, a német törvényhozás alsóháza, elnöknek ismét Norbert Lammertet, a konzervatív CDU politikusát választották meg.

A tisztséget 2005 óta ellátó politikust minden eddiginél nagyobb többséggel, a szavazatok 94,6 százalékával választották meg a Bundestag elnökének.
A második világháború utáni 18. Bundestag 631 tagú. A közös kormányzásra készülő CDU/CSU pártszövetségnek és a szociáldemokrata pártnak (SPD) együtt 504 képviselője, vagyis 79,8 százalékos többsége van. Lammert ezzel kapcsolatban beszédében hangsúlyozta: amennyiben megalakul a nagykoalíció, meg kell fontolni, hogy miként lehet biztosítani az ellenzék jogainak érvényesülését.

Szerző

Áder a Párizsi Magyar Intézetben

Publikálás dátuma
2013.10.22. 09:19
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Franciaországban élő magyar művészekkel találkozott hétfő este Áder János köztársasági elnök a Párizsi Magyar Intézetben.

Áder János tiszteletére a 97 éves Rév Lívia zongoraművész adott rövid koncertet a kulturális központban. 

Rév Lívia csodagyerekként indult, már 9 évesen koncertezett, és számos díjat nyert. 1938-ban diplomázott a Zeneakadémián, Bartók, Kodály, Dohnányi jelenlétében. 1946-ban hagyta el Magyarországot, Párizsban világkarrier várta: Sir Adrian Boult, André Cluytens, Eduard Jochum, Ralf Kubelik, Hans Schmidt-Isserstedt, vagyis a világ leghíresebb karmesterei hívták meg. A zongoraművészt négy évvel ezelőtt kitüntették a francia Becsületrenddel.    

Az egyórás kötetlen látogatáson jelen volt többek között Judit Hervé, Lucien Hervé magyar származású fotóművész özvegye, Stein Anna festőművész, ékszerművész, Csordás Klára énekesnő, Franyo Aatoth képzőművész. 

Az államfőt Ablonczy Balázs igazgató kísérte körbe a francia főváros közepén található kulturális intézményben. Áder János megnézte a Magyarország Philippe Brame szemével című fotótárlatot. A kiállított fényképek olyan válogatások, amelyeket az 1990 és 2001 közötti magyar városokban és vidéken tett látogatásai során készített a fotós.

Szerző

Rezsiharakiri

Az Országgyűlés - mármint a kétharmad - dörgedelmes ukázt fogadott el, amelyben "felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját!"

Ha a Fidesz megmondóembereit valóban érdekelné, mit kér Brüsszel - és nem követel, nem nyomásgyakorol -, akkor tudnák, hogy nem a rezsicsökkentés miatt szóltak, hanem az úgynevezett keresztfinanszírozás okán. Vagyis az a gondjuk, hogy egyazon energiavezetékről eltérő áron kapja az áramot, a gázt a lakosság, illetve a vállalkozások. Mellesleg 2010 után a második Orbán-kormány is többször emelte az energia- és a közműszolgáltatások árát, most "nagylelkűen" abból enged. Ráadásul ezeknek a szolgáltatásoknak a hatóság szabja meg a díjait, vagyis egy kétharmados többség esetében a Fidesz legföljebb önmagától védhetné meg a rezsiárakat. Ez egyébként nem is lenne elvetendő ötlet.
A lakosság védelméről pedig csak annyit, éppen azzal, hogy az energiaszolgáltatók - az állami előírást követve - a vállalkozásokra, cégekre terhelik át a rezsicsökkentésnek nevezett sarcot, valójában a "zemberekkel" fizettetik meg a kormányzat megszabta védelmi pénzt.

Na, de elég az álnaívságból. Bár Orbán Viktor egy alkalommal kijelentette, nem ért a gazdasághoz és ebben az egyben igazat szólt, azért azt legalább belső udvari tanácsosainak az értelmesebbjei is tudják, a kormányfő álmaiban élő nonprofit közszolgáltatás még a szocializmus utolsó korszakában sem volt, mert a cechet valakinek ki kell fizetnie. Anyagi érdekeltség nélkül pedig nem lehet megtartani a jó szakembereket, hálózatot fejleszteni, de még fenntartani sem. Nota bene, a "létezett szocializmusban" 1968 után már ez is evidenciának számított.

Nem is erről van szó valójában, hanem Orbán fantazmagóriájáról, a külföldi cégek, a kapitalisták elüldözéséről, az energiaszolgáltatás államosításáról - persze az adófizetők pénzén.
Csakhogy amint állami kézben lesznek az energiaszolgáltatók, már nem lehet a multikra nyomni a rezsicsökkentés nevű hálózatrombolás költségeit. Baljós jel, hogy az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatók állami támogatását kérték a többnyire fideszes vezetésű települések polgármesterei, akár a nyomásgyakorló, gyarmatosító Brüsszel által hazánknak fizetett apanázs egy részére is igényt tartva és a PB-gáz sem része a novemberi rezsicsökentésnek.
Lehet, Orbán a rezsiharccal rövid távon megnyeri akár a választást is, de ha a lakosság szembesül majd az egyre drágább és egyre rosszabb szolgáltatásokkal, nem kizárt, hogy a szabadságharcra kivont szablyával követi el politikai harakirijét. Persze lehet, abba sem ő, hanem az ország rokkan bele.

Szerző
Bihari Tamás