A közönség választhat

Két év szünet után ismét lehet szavazni a Halhatatlanok Társulatának tagjaira. A közönség négy kategóriában összesen nyolc művészt díjazhat örökös tagsággal. Színészekre, színésznőkre, operaénekesekre és táncművészekre lehet november végéig szavazni.  

A belgák mostanában nem tudnak hová állni. Ez a meglepő kijelentés a jelölteket megnevező kuratórium elnökétől, Szinetár Miklóstól hangzott el. A Kossuth-díjas rendező magyarázattal is szolgált. Belgákon a valóban figyelemre érdemes művészeket értette, akik jó néhány éve hátrányban vannak a médiában.

Aki közülük nem kormánypárti vagy nem mártír, aligha számíthat jelentős elismerésre. Ezt az űrt hivatott betölteni a Halhatatlanok Társulata, ahová valóban kitüntetés bekerülni. Az örökös tagokat ugyanis a legilletékesebb, a közönség választja meg.

Mondhattuk volna, hogy évről-évre, ám a program most két évig szünetelt. Korábban is volt egy három éves szavazás nélküli időszak és talán nem meglepő, hogy az is a Fidesz – akkor első – kormányzati időszakára esett. A Magyar Televízió ugyanis az ezredforduló idején éppúgy nem óhajtott részt venni a programban, mint 2010 után.

Szegvári Katalin szerkesztő pedig hónapokon át megkereste a közmédia sok vezetőjét, de csak ígéreteket kapott arra, hogy majd tovább beszélgetnek, ennél tovább nem jutott. Nem számít, hogy a műsort szerették a nézők és az sem, hogy ez a kezdeményezés igazán politikamentes. A Halhatatlanok Társulatának szervezésében most a Klubrádió vállalt szerepet. Az eredményhirdetés – valamikor karácsony előtt – ott lesz hallható, s náluk lehet majd hallani az új tagokkal készülő portréműsorokat.

Szavazni már lehet, a négy kategória jelöltjeire négy (emelt díjas) telefonszámon (a számok a www.nepszava.hu-n olvashatók). Érdi Sándor – aki Szegvárival együtt a program ötletadója és főszerkesztője – azt emelte ki, céljuk mindig is az volt, hogy reflektorfénybe állítsák azokat a művészeket, akik ezt a leginkább megérdemlik.

Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója pedig arról beszélt, szívesen vállaltak szerepet a kezdeményezésben, mert ők aztán igazán tudják, mennyire fontos a közönség, az emberek szeretete.

November végéig várják a voksokat négy színésznőre - Eszenyi Enikő, Kováts Adél, Kútvölgyi Erzsébet, Tímár Éva -, négy színészre - Gáspár Sándor, Mácsai Pál, Máté Gábor, Sinkó László -, négy operaénekesre - Gulyás Dénes, Lukács Gyöngyi, Ötvös Csaba, Zempléni Mária – és négy táncművészre - Bajári Levente, Juronics Tamás, Ladányi Andrea, Aleszja Popova.

A szokásoknak megfelelően mind a négy kategóriában ketten-ketten kerülnek be az örökös tagok közé. S bár a díjkiosztó gála – a köztévé távolmaradása miatt – szegényebb lesz, mint korábban, a győztesek azért megkapják a halhatatlanságról tanúskodó gyűrűt és lábnyomukat is megörökítik a Pesti Broadway-n, a Nagymező utcában.

Vagyis ott, ahol eddig 99 eddig választott örökös tag lábnyoma már most is látható. És mint Szegvári Katalin elmesélte, a tagok büszkék a közönség szavazataira, sőt, az életrajzukba is valamennyien beírják, hogy bekerültek a Halhatatlanok Társulatába. Ennél nagyobb elismerés pedig a program készítőinek sem kell.

Szerző
Frissítve: 2013.10.23. 21:34

Biznisz élettel és halállal

Publikálás dátuma
2013.10.24. 07:55
Ötvös András (balról), Rába Roland és Keresztes Tamás főszereplők Bodzsár Márk Isteni műszak című fi lmjében FORRÁS: COMPANY HUN
Új magyar filmbemutató a hét fénypontja. Az elsőfilmes Bodzsár Márk Isteni műszak című fekete komédiájában a sötét üzelmekbe keveredő három mentő szerepében Ötvös András, Rába Roland és Keresztes Tamás látható. A hollywoodi akciók két nagy öregje, Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger örömjátékát, a Szupercellát Mikael Hafström rendezte.

Hogy tényleg a magyar Tarantino lenne-e az elsőfilmes Bodzsár Márk, mint ahogyan ez elterjedt internet-szerte, az nehezen hihető egyelőre első filmje, az Isteni műszak alapján. Tarantino megújított és saját képére formált egy műfajt, a mi esetünkben erről szó sincsen: az Isteni műszak egyelőre csak félig váltotta be egy már ismert műfaj, a fekete komédia ígéretét. De amit bevált, az biztató, a feketesége is, a humora is határozott tehetségről tanúskodik.

A film halállal üzletelő mentőkről szól, akik egy temetkezési vállalkozónak tesznek jól megfizetett szolgálatokat azzal, hogy elmulasztják életben tartani a menthetetlen betegeket. A film főhőse, a dél-szláv háborúból átmenekült Milán kezdeti kétségei ellenére jó pénzért beáll közéjük, hogy a Szarajevóban rekedt bosnyák szerelmét maga után tudja hozatni Magyarországra.

Bodzsár Márk maga írta a forgatókönyvet is, filmje már a Filmalap fejlesztési és támogatási rendszerében készült. A végeredmény furcsasága az a kettősség, hogy míg határozottan bátor a témaválasztása és rendezőjének erős érzéke van az abszurdba hajló black comedy nagyon érzékeny stílusának megteremtéséhez, egy-egy érthetetlenül mesterkélt figura, ritmustalanul elhúzott jelenet elerőtleníti a hatást.

Ilyen pepecselően ritmustalan az egyébként hibátlan Lázár Kati és Jordán Adél epizódja, illetve zavarba ejtően túljátszott figura a temetkezési vállalkozó, akit Zsótér Sándor teátrálitása üt agyon. A kétszer is képbe hozott aluljáróbéli narkós leányzót szintén kínosan túladagolt formában kapjuk.

Remekbe sikerült, életteli jelenet viszont Nagy Zsolté, a börtönben fenyegetődő újnáci hőzöngő szerepében. Egyfajta érzelmi hullámvasút jön létre a nézőben attól, hogy jól eltalált, remekbe sikerült fekete humorú jeleneteket váltanak ellaposodó megoldások.

S bár a végére megzakkant mentőautósofőr (Keresztes Tamás) nindzsa kardja, mint egy Csehov-féle fegyver, mindvégig ott fityeg a mentőkocsiban, mégis meglepő, hogy erre a kellékre bízza Bodzsár a történet végkifejletét. A film a vége felé jó ritmusban vált át abszurdba, de végül a mégsem sikerül meggyőzően elvarrni a vadul véres fordulatot vett történet szálait.

Talán a magyar film egy reményteli új hősét ismertük meg az Isteni műszak főszerepében: a színpadon sikeres Ötvös András rokonszenvesen hozza elénk a sötét üzlet miatt állandó kétségek között gyötrődő Milánt. Mutatós, jó kiállású figurájában megérezni a kényszerhelyzetbe szorult ember végzetét, még a humoros helyzetekben is.

A film fénylő csillaga Rába Roland a mentőorvos szerepében. Izgalmas figura, aki mindent tud az életről és halálról, viseli a tapasztalatai súlyát, de elég a bölcs és elég cinikus is ahhoz, hogy kialakítsa a maga nézetét, hogy kit engedjen tovább, s kire húzzák rá inkább a halottas zsák cipzárját.

Az eutanázia komoly kérdése ma az emberiségnek. Bodzsár Márk fekete komédiájában elhangzik néhány jól megformált nézet is róla, de a film nem erről szól. Inkább arról, hogy jól felépített szituációkban, ütősre írt párbeszédekben milyen fékezhetetlen humor tud rejleni a legkomolyabb témák mélyén is. (Isteni műszak ***)

Hollywood két akciófilmes ikonja, Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger a főszereplője a Szupercella című nagyszabású mozinak. Mikael Hafström rendezésében nincsenek filmtechnikai őrült látványosságok, inkább a gondolkodásbeli rátermettségnek, a testi-szellemi ügyességnek ad teret a sztori.

Bizony, ide jutottunk: Rambo és Terminátor a fejét használja. Persze azért fizikailag is helyt kell állniuk. A sztori szerint Stallone hivatásos börtönszökevény, aki jó pénzért és szakmai hiúságból a világ legbiztosabb börtönébe is bezáratja magát. Csakhogy hamar kiderül, hogy csapdába került, egy életre a sitten akarják tartani.

A világ legveszedelmesebb bűnözőit fogva tartó, futurisztikus helyen összetalálkozik Schwarzeneggerrel, akivel elkezdenek gondolkodni és terveket szőni a szökésről.

Magas vérnyomás nem akadály, ha valaki rajongója az akcióthrillereknek. Vannak meglepő fordulatok, elképesztő ötletek, de alapvetően old timer ritmusban és adagolásban történnek az események.

Bár nem is lehet mindig kristálytisztán átlátni a ravaszdi tervet, de az izgalom biztosított. Valójában azonban a két nagy öreg játéka az igazán szórakoztató. Különösen Swarzi mutat határozott fejlődést, a mosolya ezer ráncú lett, de kimondottan érlelődtek a színészi eszközei. Sokszínű alakítással lep meg. (Szupercella ***)

Szerző

Új kabinet karácsonyra?

Publikálás dátuma
2013.10.24. 07:40
Összesen 75 német politikus néz egymással farkasszemet a koalíciós megatárgyalásokon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Tegnap megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a szeptember 22-i választáson győztes német kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. A két párt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy még közvetlenül karácsony előtt létrejöhessen a nagykoalíciós kormány. Áthidalhatatlan ellentétek nincsenek a két párt között, az SPD tagsága azonban komoly bizonytalansági tényező.

Ahogy a Spiegel fogalmazott, „megatárgyalások” kezdődtek Berlinben. A hamburgi lap nem is túloz, hiszen szerdán a CDU és az SPD összesen 75 politikusa nézett egymással farkasszemet.

A kereszténydemokraták túlsúlyban voltak, hiszen közülük 45-en képviselték a pártot. A jelentős létszám is azt mutatja, változnak az idők Németországban, hiszen amikor a két nagy politikai erő 2005-ben egyezkedett egymással a programokról, illetve a tárcák elosztásáról, mindössze 32-en próbáltak közös nevezőre jutni egymással.

Akkor viszonylag hamar megállapodtak, most azonban sokkal nehezebb tárgyalási fordulók várhatóak. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy az SPD tagsága is szavaz majd a koalíciós szerződésről, méghozzá levélben. Ha elutasítanák a nagykoalíciót, amire van is esély, úgy életbe léphet a B-terv, s a Zöldek ugorhatnak be „megmentőként” a szociáldemokraták helyére.

Könnyen lehet azonban, hogy a tárgyalások során a szociáldemokraták fel tudnak majd mutatni olyan eredményeket a tagság számára, amellyel sikerül meggyőzni őket a nagykoalíció előnyeiről.

Az első tegnapi megbeszélést a CDU központjában, a Konrad Adenauer Házban rendezték meg, a továbbiakat felváltva tartják a kereszténydemokraták, a keresztényszocialisták, illetve a szociáldemokrata párt főhadiszállásain.

A tárgyalások résztvevői Angela Merkel kancellár, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke, valamint Sigmar Gabriel, az SPD első embere vezetésével hetente legalább egyszer egyeztetnek.

A koalíciós szerződés részleteit 12 munkacsoportban dolgozzák ki. Külön testület jut dűlőre a kül-, az energia-, vagy éppen a közlekedéspolitikát illetően. Az Európapolitika részleteit a négy alcsoport egyikében dolgozzák ki. Összesen tehát 16 testületben folyik a munka.

Ezek közül tízben a CDU, háromban a CSU, hatban pedig az SPD valamely tagja látja el az elnöki teendőket. Ami a munkacsoportok összetételét illeti, a CDU/CSU elsősorban azokat delegálta a testületekbe, akik szóhoz jutottak Merkel még hivatalban lévő kormányában.

Az SPD viszont a párt, illetve a frakció vezető személyiségeivel képviselteti magát. Ha a munkacsoportok valamelyikében egy kérdésben képtelenek lennének kompromisszumra jutni, úgy az adott téma a párt vezetőinek asztalára kerül, s Merkelnek, Seehofernek és Gabrielnek kell kimondania az utolsó szót.

A legfontosabb kérdésekben, így a minimálbér, vagy az adóemelések ügyében már a nagykoalíciós tárgyalásokat megelőző egyeztetések során közeledett egymáshoz a CDU és az SPD álláspontja.

Ugyanakkor még számos részlet vár kidolgozásra, továbbra sem egyértelmű, hogy a kereszténydemokraták hajlandóak-e elfogadni a szociáldemokraták azon követelését, amely szerint a minimálbér órabérét 8,50 euróban határozzák meg.

Jelentősek a különbségek az azonos neműek házastársi kapcsolata elismerését, valamint a női kvótát illetően is. Az SPD ugyanis törvényben határozná meg, hogy az egyes cégek felügyelőbizottságában hány százalék legyen a nők aránya. Szintén fontos kérdés, hogy az egyes tartományok mekkora támogatást kapjanak a központi költségvetésből.

Ez azért igen fontos kérdés az SPD szempontjából, mert a 16 tartományból 13 kormányában érdekelt az SPD (közülük négyben nagykoalíció működik).

Csak a későbbi tárgyalási fordulókon döntenének a tárcák elosztásáról. Azt azonban már most tudni, hogy minkét pártban vannak olyan kiemelt személyek, akik bizton számíthatnak valamely miniszteri tárcára, elég csak Wolfgang Schäuble, Ursula von der Leyen, Thomas de Maiziere, Hans-Peter Friedrich, Sigmar Gabriel, Andrea Nahles, vagy Frank-Walter Steinmeier nevét említeni.

Szakértők szerint a két párt között nincsenek áthidalhatatlan programbeli különbségek, így ez aligha lehet akadálya a nagykoalíciónak. Ugyanakkor az SPD tagságának szavazása komoly bizonytalansági tényező. Ha elutasítanák a koalíciós szerződést, úgy alighanem az SPD teljes elnökségének távoznia kellene.

Szerző
Frissítve: 2013.10.23. 22:34