Előfizetés

Fegyelmi a kudarcos ügyésznek

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2013.10.25. 07:01
Fazekas Géza válaszában nem cáfolta a fegyelmi eljárást, de személyes adatokra hivatkozva nem adott érdemi választ FOTÓ: BIELIK
Lapunk információi szerint fegyelmi eljárás indult egy ügyész ellen, aki több nagy horderejű elszámoltatási perben készítette elő a vádiratot illetve képviselte a vádat. A Legfőbb Ügyészség információinkat elismerte, de az ügyész nevét nem árulta el, mondván: a fegyelmi eljárás nem jogerős. Annyit közöltek, a fegyelmi indoka az volt, hogy az ügyész egy ügyben sorozatos mulasztásokat követett el. Úgy tudjuk, az ügyész érintett a Hunvald-Weinek, a Hagyó-, és a Molnár-Lakos ügyben is, amelyek az elszámoltatás kudarcai. Információink szerint az ügyészt szakmai alkalmatlanságra hivatkozva akár hivatalvesztéssel is sújthatják.

Hivatalvesztéssel is sújthatják azt az ügyészt, aki az egyelőre nem jogerős fegyelmi határozat szerint sorozatos mulasztásokat követett el egy büntetőügyben - tudta meg lapunk. Az ügyész - akinek nevét és beosztását épp azért nem közöljük, mert a fegyelmi nem jogerős - értesüléseink szerint több olyan elszámoltatási ügy előkészítésében illetve vádhatósági képviseletében is részt vett, amely kudarcot jelent az ügyészség számára. Forrásaink szerint - ha a fegyelmi jogerőssé válik - szakmai alkalmatlanságra való hivatkozással menthetik fel beosztásából, és az ügyészi pályát is el kell hagynia.

Úgy tudjuk, az ügyész szerepet vállalt a nemrég első fokon minden vádpontban Hunvald György volt MSZP-s erzsébetvárosi polgármester és Weinek Leonárd korábbi SZDSZ-es zuglói polgármester felmentését hozó tanácsadói szerződések ügyében, továbbá a nem jogerősen ugyancsak felmentett Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármester illetve helyettese, a szabad demokrata Lakos Imre perében is. Az ügyész érintett továbbá egy harmadik, nem kevésbé jelentős, politikai színezetet kapott perben, a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen még első fokon folyó büntetőügyben is, amelyben folyamatosan gyengül a vád, és emiatt a tárgyalásokon az ügyészség folyamatosan korrigálni kénytelen a vádiratban foglaltakat.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) nem cáfolta lapunk értesüléseit, de megjegyezte, hogy a fegyelmi eljárás nem jogerős. Éppen erre a tényre hivatkozva Fazekas Géza szóvivő nem is adott annál részletesebb felvilágosítást, minthogy "született egy (...) fegyelmi határozat egy ügyésszel szemben, mert egy büntetőügyben sorozatos mulasztásokat követett el." A Fazekas kérésére teljes terjedelmében közölt ügyészségi válasz szerint (lásd keretes írásunkat - a szerk.) az érintett ügyész nevét az eljárás jogerős lezárásáig nem közölhetik. Így jogászunkkal folytatott konzultáció alapján lapunk arra jutott, hogy cikkünkben egyelőre mi sem nem nevezzük meg az ügyészt. A szóvivő nem is jelölte meg válaszában azt a büntetőeljárást, mellyel összefüggésben az ügyész mulasztást követett el.

A már említett, korábbi polgármestereket érintő ügyek jelentik a leglátványosabb kudarcot a vádhatóság számára, hiszen ezekben - ha nem is jogerősen - bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat a bíróság minden vádpont alól. A Hunvald-Weinek perben nemrég, október 15-én volt ítélethirdetés; szóbeli indoklásában a bíró nyíltan figyelmeztette az erőpozícióban lévő politikai szereplőket arra: az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé. A Hunvald és Weinek ártatlanságát kimondó ítélet azért is volt kudarc a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNyF), mert a bíró többször felhívta a figyelmet az "alapvetően hibás" ügyészi logikára. Mint ahogy arra is, hogy a két önkormányzatnál a korábbi ciklusban kifizetett, összesen majdnem 50 millió forint tanácsadói díj nem volt sem túlzó, sem jogszerűtlen. Kiderült, hogy szemben a vádirattal "a bizonyítékok és az okiratok abba az irányba mutatnak, hogy valós megbízás és valós teljesítés" volt a szerződések mögött. A bíróság jelezte: a megbízásokkal nem lépték át a törvény kereteit, amikor ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, ez a vita viszont "nem tartozik a bíróságra".

A Molnár-Lakos per jelenleg már másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán zajlik, ám a tavaly szeptemberben a Fővárosi Bíróságon kihirdetett nem jogerős ítélet a polgármestert és volt helyettesét bűncselekmény hiányában felmentette a hivatali visszaélés vádja alól. Ugyanis a perben az ügyészség tanúja sem támasztotta alá a vádiratot, sőt a vádhatóság is elismerte, hogy nem történt károkozás. Fideszes feljelentésre az ügyészség azzal vádolta őket, hogy 2006-ban pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy telket, de kiderült: az ingatlan értékesítése a képviselő-testület által jóváhagyott, törvényes folyamat volt. Mindvégig ezt állították a vádlottak is, amit ítéletében a bíró is megerősített, továbbá kimondta, hogy Molnár Gyula elszámolt az ingatlan eladásából befolyt pénzzel, amelyből parkokat és játszóterek újítottak fel.

Az LÜ szóvivője által jelzett, a büntetőeljárás során időközben az ügyészség által "korrigált, orvosolt" problémák a jelek szerint egy eljárásra illenek: a Kecskeméti Törvényszéken folyó, a BKV gazdálkodásával összefüggő Hagyó-perre. A tavaly nyár óta zajló tárgyaláson többször előfordult, hogy az eljáró ügyész - aki nem azonos a vádhatóság fegyelmi eljárásban érintett tagjával - kénytelen volt pontosítani a vádat, gyengíteni a vádiratban foglaltakat.

Hazudott a Heti Válasz

Több valótlanságot is állított a Heti Válasz a Portik-Laborc üggyel összefüggésben - ismerte el a lap e heti számában közölt helyreigazításában, ám Borókai Gábor főszerkesztő emiatt nem mondott le, ahogy tette azt például Gavra Gábor, a hvg.hu főszerkesztője a bajai videóról közölt írásuk miatt. A Heti Válasz elismerte: a lapban január 17-én megjelent írásukban valótlanul állították, hogy Laborc Sándortól, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójától Portik Tamás azt a feladatot kapta, hogy gyűjtsön vagy gyártson a Fidesz vezetőire - Kósa Lajosra, Rogán Antalra, Lázár Jánosra - nézve terhelő információkat, továbbá hogy magánügynöki feladatokkal bízta meg az egykori olajvállalkozót, és hogy mindezt kétséget kizáróan igazolják a Portik és Laborc közötti beszélgetésekről született hangfelvételek. Valótlanul keltette továbbá a Heti Válasz cikke - folytatódik a helyreigazítás - azt a látszatot, hogy Laborc Orbán Viktorra és Kövér Lászlóra vonatkozóan is adott ilyen megbízást.
Nem is tehetett mást a hetilap, hiszen idén májusban jogerősen is felmentette az Ítélőtábla a hivatali visszaélés vádja alól a Fidesz által feljelentett volt NBH-főnököt az elhíresült Ovi-Bajusz ügyben. A kormányfő illetve házelnök előző ciklusbeli megfigyeléseként tálalt ügy Laborc hivatali laptopján állítólag talált két, Ovi, illetve Bajusz mappán alapult. Előbbi mögött Orbánt, utóbbi mögött Kövért sejtette a vádhatóság. Egy ehhez hasonló "megfigyelési üggyel" már korábban is elbukott a jobboldal. Orbán 1998-as kormányalakítása után jelentette be: törvénysértő, titkos adatgyűjtés folyt közpénzen a Fidesz politikusaival és családtagjaikkal szemben. Az ügyben létrehozott vizsgálóbizottság csak azt tudta megállapítani, hogy 1996-ban Czégé Zsuzsanna, a Xénia-láz című tévéműsor vezetője megbízásából egy kormányőr közvetítésével egy magánnyomozó adatokat gyűjtött Pokorni Zoltánról. A legfőbb ügyész 2000-ben nyilvánosságra hozott vizsgálata sem tárt fel olyat, amely megerősítette Orbán bejelentését vagy új információt hozott volna.

Volt már rá példa

Ügyészt nagyon ritkán sújtanak hivatalvesztéssel, de azért az ilyesmi nem is példa nélküli. Legutóbb, 2009 nyarán kavart országos botrányt, hogy - a szintén a Népszava által feltárt ügy eredményeként - megfosztották ügyészi hivatalától a Fővárosi Főügyészség volt szóvivőjét. Igaz, Varga Gergelynek nem szakmai alkalmatlanság miatt kellett mennie, hanem azért, mert méltatlanná vált hivatalára, büntetőeljárás indult ugyanis ellene. Varga X-XVII. kerületi ügyészként ugyanis pénzt kért egy vádlottól, enyhébb büntetést ígérve, ráadásul a vádlott hölggyel bizalmi, szexuális viszonyba is került. A hölgy ügyében Varga képviselte a vádat, kollégái tetten is érték, amint az általa kért összeget át kívánta venni a vádlottól. Az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség szerint 600 ezer forintot kért, hogy felfüggesztett szabadságvesztést indítványozzon számára.
Lapunk annak idején megírta, hogy eredetileg kétmillió forintról volt szó, de ennyi pénzt a vádlott nem tudott szerezni. Valószínűleg emiatt keveredhetett "elszámolási vitába" az ügyésszel, és ezután tett ellene feljelentést. Vargát a tettenérés után előbb felfüggesztették a munkavégzés alól, majd a legfőbb ügyész azonnali hivatalvesztéssel sújtotta és elbocsátotta. Varga Gergelyt korábban, 2008. január közepén már feljelentették bűnpártolás és mentő körülmény elhallgatása miatt. A szóvivő ugyanis egy interneten közzétett hangfelvétel szerint 2007-ben azt állította egy 2006-os őszi rendőri ügy bírósági tárgyalásán, hogy ismeri a valódi tetteseket, és azok nem azonosak a megvádoltakkal. A KNyF vizsgálata szerint azonban Varga csak "blöffölt", mégpedig egyik barátja - a másodrendű vádlott rendőr hadnagy - védelmében. Ezután fegyelmit indítottak ellene, megrovást kapott, leváltották a szóvivői posztról, de ügyészként tovább dolgozhatott.

A 2009-es vesztegetési ügyet viszont nem úszta meg ennyivel: az Ítélőtábla 2011. novemberi jogerős ítéletében - alapvetően helybenhagyva az elsőfokú ítéletet - bűnösnek találta Vargát vesztegetés, befolyással üzérkedés, hivatali visszaélés, bűnpártolás és csalás miatt, ezért pedig hat év börtönbüntetést szabott ki rá.

Kérdések és válaszok

Az alábbi kérdéseket tettük fel Fazekas Gézának, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének:

- Meg tudja-e erősíteni, hogy a legfőbb ügyész felmentette X.Y.-t beosztásából?
- Igaz-e, hogy a felmentés nemcsak jelenlegi beosztásából történt, hanem hivatalvesztéssel járt, vagyis ügyészként nem dolgozhat a jövőben?
- Igaz-e, hogy az indoklás "szakmai alkalmatlanság" volt?
- A felmentésre fegyelmi büntetésként, jogerős fegyelmi határozattal került sor?
- A felmentést megelőzte az általa indított/vitt - a vádhatóság szempontjából a bíróság előtt kevéssé sikeres - eljárások miatti belső vizsgálat?
- Igaz-e, hogy munkaügyi pert indított X. Y. a felmentését kifogásolandó?
- Mikortól hatályos a felmentés?
(Eredeti levelünkben megneveztük az ügyészt, de ettől itt személyiségi okokból eltekintünk)

A szóvivő válaszát - kérésére teljes terjedelmében, szó szerint - közöljük:

"Tisztelt Szerkesztő Úr!
A kérdésére a következőkről tájékoztatom, amelyet - közlése esetén - szó szerint kérek megjeleníteni:
A vonatkozó jogszabályok alapján jelenleg annyit tudok a kérdésére elmondani, hogy született egy - jelenleg még nem jogerős - fegyelmi határozat egy ügyésszel szemben, mert egy büntetőügyben sorozatos mulasztásokat követett el. Ezen mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség. Az, hogy ki a fegyelmi eljárással érintett ügyész, jelenleg - mivel a döntés nem jogerős - nem áll módunkban nyilvánosságra hozni. A jogszabályok szerint az esetleges fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok - mindaddig, amíg a fegyelmi határozat nem jogerős - nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, azokat személyes adatként kell kezelni. Mindebből következően az érintett hozzájárulása nélkül ilyen adatok nem hozhatók nyilvánosságra.
Tisztelettel: dr. Fazekas Géza sajtószóvivő"

Hibák, buktatók

Hunvald-Weinek per
- A bíró többször felhívta a figyelmet az alapvetően hibás ügyészi logikára
- A tanácsadói szerződések kifizetése jogszerű volt, a fedezet biztosított volt
- Az ítélet szerint nem történt károkozás, nem érte kár az önkormányzatokat
- Bűncselekmény hiányában nem jogerősen felmentették a vádlottakat

Hagyó-per
- Többen visszavonták a Hagyó Miklósra tett terhelő nyomozati vallomásukat
- Több vádlott kényszer hatására tett vallomásról, fenyegetettségről beszélt
- Hagyót kizárólag egy személy nyomozati vallomása alapján vádolták meg
- Strasbourgban milliós kártérítés ítéltek meg Hagyónak fogvatartása miatt
- Kiderült, Hagyó vagyonát törvényes, ellenőrizhető módon szerezte
- Több, a nyomozati szakhoz köthető, súlyos eljárási hibára derült fény
- A vád tanúja elismerte: pletykákra és saját teóriájára alapozta terhelő állítását
- A vád állításával szemben voltak teljesítések, és igazolások a megbízások mögött

Molnár-Lakos per
- A perben az ügyészség tanúja sem támasztotta alá a vádiratot
- A vádhatóság is elismerte a perben, hogy nem történt károkozás
- Az ingatlanértékesítés a képviselő-testület által jóváhagyott, törvényes döntés volt
- A bíróság - nem jogerősen - bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat

Iskolai szegregáció - Folytatódik a per Nyíregyházán

Újabb tárgyalási napot tartott a Nyíregyházi Törvényszék csütörtökön a Huszár-telepi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány és az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye közötti polgári peres eljárásban - tájékoztatta a törvényszék helyettes szóvivője az MTI-t.

 Toma Attila elmondta, a perben legutóbb áprilisban tartottak tárgyalást, akkor a felek az eljárás szünetelését kérték arra tekintettel, hogy peren kívül egyezséget kívánnak kötni.

    A szünetelés ideje alatt azonban nem született egyezség, ezért a felperes alapítvány kérelmet nyújtott be az eljárás folytatására. A csütörtöki tárgyaláson újabb bizonyítási indítványokat terjesztettek elő, így a per december 12-én, a megyei és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökeinek tanúkihallgatásával folytatódik - ismertette a helyettes szóvivő.

    Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a roma gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében indított pert.

    A felperes keresetében emellett azt kérte, hogy a Huszár-telepi roma gyerekeket a szintén egyházi fenntartású belvárosi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumon belül többségi etnikumú osztályokban helyezzék el, illetve állítsák vissza a korábban megszüntetett iskolabuszt.

    A bíróság az április 23-i tárgyaláson tanúként hallgatta meg Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert, aki a peres felek megegyezése érdekében egy több pontból álló egyezségi javaslatot nyújtott be. A felek - a miniszter közvetítésével - akkor peren kívüli megegyezésben állapodtak meg, és kérték az eljárás hat hónapra szóló szünetelését a Nyíregyházi Törvényszéktől.

Iskolai szegregáció - Folytatódik a per Nyíregyházán

Újabb tárgyalási napot tartott a Nyíregyházi Törvényszék csütörtökön a Huszár-telepi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány és az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye közötti polgári peres eljárásban - tájékoztatta a törvényszék helyettes szóvivője az MTI-t.

 Toma Attila elmondta, a perben legutóbb áprilisban tartottak tárgyalást, akkor a felek az eljárás szünetelését kérték arra tekintettel, hogy peren kívül egyezséget kívánnak kötni.

    A szünetelés ideje alatt azonban nem született egyezség, ezért a felperes alapítvány kérelmet nyújtott be az eljárás folytatására. A csütörtöki tárgyaláson újabb bizonyítási indítványokat terjesztettek elő, így a per december 12-én, a megyei és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökeinek tanúkihallgatásával folytatódik - ismertette a helyettes szóvivő.

    Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a roma gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében indított pert.

    A felperes keresetében emellett azt kérte, hogy a Huszár-telepi roma gyerekeket a szintén egyházi fenntartású belvárosi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumon belül többségi etnikumú osztályokban helyezzék el, illetve állítsák vissza a korábban megszüntetett iskolabuszt.

    A bíróság az április 23-i tárgyaláson tanúként hallgatta meg Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert, aki a peres felek megegyezése érdekében egy több pontból álló egyezségi javaslatot nyújtott be. A felek - a miniszter közvetítésével - akkor peren kívüli megegyezésben állapodtak meg, és kérték az eljárás hat hónapra szóló szünetelését a Nyíregyházi Törvényszéktől.