A nők foglalkoztatása nagyon fontos gazdasági kérdés. A konferencia témáival szinte naponta szembesülnek az érintettek: a pályakezdő és a vidéken élő nők. Szervezetünk azzal a céllal alakult, hogy segítse a nőket a munkaerő piacra való visszatérésben. A konferencia résztvevői saját életútjuk és munkahelyi tapasztalataikon keresztül kapcsolódtak az egyes témákhoz - nyilatkozta lapunknak Ferenczi Andrea az MNKSZ elnöke.
Hazánkban igen alacsony a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya, vidéken pedig még rosszabbak a lehetőségek. A helyi vállalkozások támogatása, a családi gazdaságok erősítése javíthatja a kisebb településeken élő nők foglalkoztatását. A munkahelyeknek nemcsak a mennyisége, de a minősége sem elégíti ki a fiatalok igényeit. Fizetésük nem elég jövőjük megalapozásához, így sokan a szülőkkel együtt kénytelenek élni, a házasságok kitolódnak, vagy meg sem köttetnek.
Modláné Görgényi Ildikó felnőttképzési szakértő, a Legjobb női munkahely pályázat bíráló bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy mind jelenünk, mind jövőnk szempontjából meghatározó kérdés a foglalkozatáson túl a megfelelő a szakképzés.
Példaként említette, hogy az Ausztriába hiányszakmának számító szakácsokat magyar jelentkezőkkel igyekeznek pótolni, de rövid időn belül az osztrákok visszaküldték őket azzal, hogy 300 óra alatt nem lehet a szakmát megtanulni. Ellentétben a nálunk tapasztaltakkal, Ausztriában és Németországban a középfokú képzettségnek rangja van.
Ma már nálunk is kompetencia alapú szakképzés folyik, amin a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák integrálódjanak. Válságos helyzetben azonban nem régió, hanem megyei szintű képzési koncepciónak van létjogosultsága.
Az idén 10 éves MNKSZ civil szervezetnek továbbra is a családi-közösségi élettel összehangolt női foglalkoztatás elősegítése a célja: a jövőben is a pályakezdő nők munkaerő-piaci integrációjával, a gyermeknevelésből visszatérő nők beillesztésével és megtartásával, az 50 év feletti nők életút programjának támogatásával is segíteni kívánják a munkalehetőségeket. A munkavállalóknak törekedniük kell arra, hogy olyan aktuális és az elvárásoknak megfelelő felkészültséggel és hozzáállással rendelkezzenek, amellyel nélkülözhetetlenné teszik magukat az álláspiacon. Bizonyos területeken már ma is munkaerőhiány van, de hosszú távon Európában az elöregedő társadalmaknak köszönhetően súlyos gond lesz a munkaerő utánpótlás, ezért jó esélyeik lesznek azoknak, akik tovább szeretnének dolgozni.
Járóka Lívia EP képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke, aki videó üzenetet küldött az MNKSZ konferenciájának, fontosnak tartotta, hogy a korábbiakhoz képest jelentős előrelépést tettünk a női egyenjogúság területén, ám az elért jogok egyenlőtlenül oszlanak meg a női csoportok között. A gazdasági válságban a szegénységben élő nők aránya nagy. Közülük is a roma nők csoportja a legsérülékenyebb, pedig státusuk meghatározó a felnövekvő roma generációk számára. Ez a kérdés a nemzeti stratégiáknak is fontos része kell hogy legyen, mert a társadalmi befogadás a gazdasági fejlődés szempontjából sem közömbös.
Az EU által az elfogadás küszöbén álló új roma stratégiában többek között arra is javaslatot tettek, hogy számítsák bele gyermekneveléssel eltöltött éveket a nyugdíjba.
*
A szakma iránt érzett lelkesedésel végzi munkáját Kesjár Kamilla, aki húgával irányítja azt a zöldségvetőmag szaporítással, termeltetéssel és értékesítéssel foglalkozó vállalkozást, amelyet 2004-ben örököltek meg. A legjobb tudása és lelkiismerete szerint próbál megfelelni a szakmai kihívásoknak, amelyben talpraesettsége és tanulmányai segítik. „Az egységes európai- és világpiac megértéséhez idegen nyelvtudás szükséges. Annak lesz piaca ugyanis, aki szerez magának” – véli a fiatal vállalkozó. A gyors profitszerzés helyett megbízható, stabil partneri kapcsolatokra törekszenek ügyfeleikkel.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségénél, melynek társelnöke, kezdeményezték a Vidéki kaland programot, mely lehetőséget kínál a városi fiataloknak, hogy egy hétig dolgozzanak a szállásadó gazdálkodónál. A programra kiválasztottak 80 százaléka nő volt. Az idén már a harmadik programot szervezték. Június közepétől 43 városi fiatal ismerkedhetett meg a vidéki és gazdálkodói élet szépségeivel és nehézségeivel. A 142 pályázóból kiválasztott 35 év alatti fiatalok 5 napot tölthetnek fizikai munkával magyarországi, vagy 10 napot székelyföldi családi gazdaságokban. Dinnyetermesztő, szőlész-borász, juhtenyésztő és őshonos fajták tartásával foglalkozó gazdaság is megtalálható a fogadó helyszínek között.
A Legjobb Női Munkahely Díja 2012
A konferencia záróeseményeként rendezték meg a Legjobb női munkahely - 2012 díjkiosztó ünnepséget. A pályázókat az alábbi szempontok alapján bírálják el:
- a munka és a magánélet-család összeegyeztethetősége
- tisztességes munkafeltételek
-a karrierlehetőség, előremenetel biztosítása
- az egészség és a jó közérzet megőrzésének lehetősége, a készségek fejlesztésének lehetősége
- a személyes és telefonos interjúkon szerzett információk.
Az MNKSZ Legjobb Női Munkahely Díjára - mely 2007 óta létezik - két kategóriában lehetett nevezni. Idén a 20-250 főt foglalkoztató vállalatok kategóriájában nem érkezett be elegendő elfogadható színvonalú pályázat. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok között az első díjat a debreceni illetőségű, tesztelési, mérési és vezérlő alkalmazások fejlesztésével foglalkozó National Instruments Hungary Kft. vehette át. Ezüstérmes a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., harmadik helyezett a Coloplast Hungary Kft. Különdíjban részesült az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. kapta.