Merkel párttelefonjára szívták rá magukat az amerikaiak - az egész EU kiborult

Angela Merkel és Francois Hollande közösen vizsgálják ki az amerikai megfigyelések hátterét. Erről döntöttek tegnap az Európai Unió állam- és kormányfői a brüsszeli csúcstalálkozó zárónapján. Az uniós vezetők ugyan felháborodásuknak adtak hangot az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt megfigyelései miatt, az Európa és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat azonban nem függesztik fel.

Haszna is volt Angela Merkelnek abból, hogy amint a napokban kiderült, az NSA szolgálati telefonját is megfigyelte. Míg ugyanis a korábbi uniós csúcstalálkozók alkalmával rendre az EU állam- és kormányfőinek bírálataival kellett szembesülnie a megszorításokra épülő német Európa-politika miatt, ezúttal mindenki részéről csak szolidaritást tapasztalhatott. Még egyik legnagyobb bírálója, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz is egyértelműen kiállt mellette, hangoztatván, hogy az NSA átlépett egy határt, hiszen Merkel "mégiscsak Németország kancellárja". Schulz az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások felfüggesztését is követelte, Elio Di Rupo belga miniszterelnök pedig európai ellenintézkedéseket helyezett kilátásba, ám az uniós vezetők eddig azért nem akarták feszíteni a húrt. Sőt, a felháborodott nyilatkozatok ellenére inkább úgy tűnt, az Európai Tanács inkább visszafogottságot tanúsított. A csúcs főhőse, Merkel is azt hangoztatta, hogy bár kifejezésre juttatták "nyugtalanságukat" a megfigyelések kapcsán, a legfontosabb feladat most az, hogy "helyreállítsák a bizalmat", mert "a bizalmatlanság csak nehezíti a közös munkát". A Spiegel megjegyezte, Merkel sajtóértekezletén mérgesnek akart tűnni, de igyekezett elvenni a botrány élét. Ezt a hintapolitikát "mobiltelefon-diplomáciának" nevezte a hamburgi lap.

Az állam- és kormányfők döntése értelmében a német kancellár és a francia elnök dolgozza majd ki az unió közös álláspontját az Egyesült Államok megfigyeléseivel kapcsolatban, illetve tárja fel a megfigyelések hátterét. A dokumentumot a decemberi uniós csúcson terjesztik az állam- és kormányfők elé. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, "Berlin és Párizs kétoldalú tárgyalásokon tisztázza a helyzetet az Egyesült Államokkal". Frederik Reinfeldt svéd miniszterelnök elmondta, amikor Barack Obama néhány hete Stockholmban járt, ígéretet tett arra, hogy Washington felhagy a "vad" adatgyűjtésekkel. A skandináv ország miniszterelnöke lakonikusan hozzátette, reméli, hogy Washington tartja is magát ehhez az ígérethez.

A The Guardian csütörtöki írása szerint az NSA összesen 35 vezető külföldi politikus mobiltelefonját figyelte meg. Az NSA az amerikai kormányzattól 200 mobiltelefonszámot kapott meg még 2006-ban, amikor George W. Bush volt az Egyesült Államok elnöke. A cikkből nem derül ki az, név szerint kiket figyeltek meg világszerte. Ám annyi bizonyos, hogy a megfigyelésekből igen kevés információt sikerült nyerniük.

A L’Espresso című lap úgy tudja, az NSA megfigyelte az olasz kormányt, valamint az ország vállalatait és alvilági szervezeteket is. "A teljes igazságot akarjuk" - jelentette ki a lap értesüléseivel kapcsolatban Enrico Letta olasz miniszterelnök. A belga kormány is az amerikaiak célkeresztjébe kerülhetett, brit segítséggel törhették fel a helyi mobilhálózatot.

Angela Merkel az uniós csúcson árulta el, melyik mobilját figyelhette meg az NSA. Mint mondta, hivatalosan csak egy telefonja van, ez azonban valójában pártjáé, a kereszténydemokratáké (CDU). "Így senki sem vádolhat azzal, hogy a kormány pénzét használom fel a párt ügyeinek intézésére" - jelentette ki. Kancellárrá választása, 2005 óta ezt a mobilt használja. Az államközi kapcsolatok intézését vezetékes telefonon, vagy egyéb kódolt telefonokon végzi. Az NSA tehát emiatt sem tudhatott meg számára oly fontos információkat a kancellár mobiljáról.

Ennek ellenére a német ellenzék vizsgálóbizottság felállítását követeli Merkel telefonjának megfigyelése kapcsán. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője szerint a botránnyal mindenképpen foglalkoznia kellene a Bundestagnak. Úgy foglalt állást, nehezen tudja elképzelni, hogy ezek után "vidáman folytassuk a tárgyalásokat a szabadkereskedelmi megállapodásról".
Népszava-információ