Százezreket várnak az október 27-i menetelésre, ahol az 54 kilométeres összefüggő menetoszloppal a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonóm Székelyföld igényére kívánja felhívni a román és nemzetközi figyelmet. A helyszínválasztás nem véletlen, Kökös és Bereck, a menet kezdete és vége ugyanis az 1848-as hős, Gábor Áron szülőfaluja és halálának színhelye, e két település közé esik Uzon, ahol az ágyúöntő sírja található. Izsák Balázs SZNT-elnök szerint azért választották Gábor Áron útját, mert "más eszközökkel ugyan, de a székelység ma is egy olyan harcot folytat, melynek a szabadság megszerzése a végső célja".
A menetelést példátlan erdélyi magyar politikai összefogás övezi, mindhárom magyar párt részt vesz rajta és szervezi a résztvevőket is. A történelmi egyházak is kivétel nélkül támogatják.
Vannak ugyan olyanok - mindenekelőtt a Székelyföldön kívül élő magyarok, és az 1990. márciusi, marosvásárhelyi véres összecsapást megélt vásárhelyiek között - akik újabb etnikai incidenstől tartanak, ám Izsák Balázs SZNT-elnök egy interjúban kifejtette, hogy ez a veszély nem áll fenn. "Meggyőződésem, hogy az 1990-es évek rég elmúltak, ma mégiscsak 2013-at írunk" - mondta Izsák, hangsúlyozva, hogy márciusban, Marosvásárhelyen sem történt semmiféle inzultus vagy incidens.
A megmozduláson rádiók teszik lehetővé, hogy egyazon időben, ugyanazt énekeljék, ugyanazokat a jelszavakat kiáltsák közösen a résztvevők az 54 kilométernyi útvonalon, és mindenki meghallgathassa a szónoklatokat.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága támogatja a Székelyek Nagy Menetelését. A testület erről október 15-én fogadott el ellenszavazat nélkül egy állásfoglalást. A magyar parlamenti pártok képviselői kiemelték: meggyőződésük, hogy az elérendő cél, az autonóm székelyföldi régió létrejötte megfelel az európai elveknek. A bizottság vezetője, Potápi Árpád fideszes képviselő október 24-én Bukarestben a román parlament határon túli románokért felelős társbizottság elnökségével tárgyalva megerősítette ezt az álláspontot. A román társbizottság, akár a teljes román politikai élet elutasítja a területi autonómia gondolatát is.
A vasárnapi rendezvényen a Békemenet is képviselteti magát és a székely zászlót Magyarországon elsőként kitűző Budafok-Tétény önkormányzatának kezdeményezésére egy ötvenfős, polgármesterekből és tanácstagokból álló küldöttség is jelen lesz. Az önkormányzatiak Maksára érkeznek, ahol Tőkés László is csatlakozik a meneteléshez és maga hirdet igét az ökumenikus istentiszteleten.
Az LMP Országos Választmányának több tagja és a párt aktivistái is részt vesznek vasárnap a Székelyek nagy menetelésén. A párt két társelnöke, Szél Bernadett és Schiffer András egy, a Székelyföld területi autonómiatörekvéseit támogató petíciót írt a román nagykövetnek.
Múlt héten a romániai magyar sajtóban megjelent, hogy magyarországi focidrukkerek is részt vennének a székely menetelésen. A marosvásárhelyi közszolgálati rádiónak nyilatkozva az egyik szervező elmondta, nem kérnek ebből a támogatásból és remélik, a szurkolók otthon maradnak. A magyar közmédia is bekapcsolódik, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió élőben közvetít.
Több kontinens számos országában tartanak vasárnap a székelyek nagy menetelésével szolidarizáló tüntetést. Tegnapig tizenhárom ország huszonkét városából érkezett ilyen jelzés a szervezők felé. Magyarországon megmozdulást szerveznek Budapesten, Szolnokon, Debrecenben, Keszthelyen és Sárospatakon; de utcára vonulnak a magyarok Londonban, Bécsben, Brüsszelben, Helsinkiben, Berlinben, Zürichben, Stockholmban, Pozsonyban, Stuttgartban, a svédországi Halmstadban és a szerbiai Topolyán is. A tengeren túl Washingtonban, Los Angelesben, New Yorkban, illetve Torontóban és Ottawában próbálják a székelység követelésére irányítani a figyelmet, Ausztráliában Canberrában kerül sor szimpátiatüntetésre.
Lépéskényszerben az RMDSZ
Egy friss felmérés szerint ugyan a romániai magyarok körében az RMDSZ a legnépszerűbb párt, és Kelemen Hunor pártelnök a legnépszerűbb politikus, ám ez a kétharmados támogatottság egy esetleges alacsony választási részvétellel társulva nem biztos, hogy elegendő lesz az Európai Parlamentbe való bekerülésre. A romániai magyarság lélekszáma 1,238 millió fő, ami az összlakosság 6,5 százalékát jelenti.
A biztos szavazók körében az RMDSZ a magyar szavazatok 75,7 százalékára, Tőkés László Erdélyi Magyar Néppártja 12,3, a Magyar Polgári Párt pedig 3 százalékra számíthat, ha külön indulnak az európai parlamenti választáson. Az erdélyi magyarok 46,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni az EP-választásokon, 15,3 százalékuk még nem döntötte el, kire szavaz. A bizonytalanok száma magas, rájuk minden formációnak égető szüksége van, ilyen körülmények között távol maradni a nagy meneteléstől végzetes politikai hiba lenne.
Kelemen Hunor a legnépszerűbb magyar politikus, 78,8 százalékos támogatottsággal, de Orbán Viktor is 77 százalék bizalmát élvezi. Harmadik Borbély László, az RMDSZ alelnöke 57,2 , majd Tőkés László következik 50,6 százalékkal, Traian Basescu román államfő 34,1 és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke 26,5 százalékkal. A válaszadók 15-16 százaléka bízik Victor Ponta román miniszterelnökben, illetve Mesterházy Attilában és Bajnai Gordonban.
