Továbbra is busz pótolja a kettes metrót

A 2-es metró új biztosítóberendezésének további próbái miatt november első teljes hetében mindennap buszokkal pótolják a metrókat este 8 órától.

Október utolsó hetében hétfőtől szerdáig kell a metrók helyett az M2 és M2E pótlóbuszokkal utazni. Novemberben 4-től 10-ig mindennap buszokra kell szállni, hétközben este 8 óra után, hétvégén pedig egész nap.

Az eddigiekhez hasonlóan a BKK két járatot indít: az M2-es autóbusz a Deák Ferenc tér, a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér, az M2E pedig a Ferenciek tere és a Déli pályaudvar érintésével jut el az Örs vezér teréről a Széll Kálmán térre. A járatok ugyanezen az útvonalon közlekednek a másik irányban is.

Szerző

Egy hírműsor, mely a politika áldozata lett

Publikálás dátuma
2013.10.25. 18:55
A felfüggesztettek tájékoztatója 1993. október 26-án (Losonczi Lívia, Hardy Mihály, Bánó András a kazettával és Fehér Márta (FOT
Pontosan húsz éve, 1993. október 26-án szűnt meg a Magyar Televízióban az Egyenleg című hírműsor. Valamivel több, mint két évig volt látható és kétségkívül médiatörténeti ritkaságot jelentett. Sem előtte, sem azóta nem fordult elő, hogy egyazon médiumnak két párhuzamos hírműsora lett volna. A napjainkban is érvényes tanulságok miatt érdemes felidézni az Egyenleg létrejöttének és megszűnésének körülményeit. 

"Önök a Délutáni Egyenleget látták. Legközelebb este 10 órakor jelentkezünk." Valahogy így búcsúzott a Magyar Televízió 2-es programjában 1993. október 26-án délután 6 óra 10 perckor a műsorvezető, Siklós András. Este 10-kor azonban már nem indult el az Egyenleg. Helyén a diadalmas Híradó jelentkezett.

Nem volt tehát "legközelebb". Véget ért egy epizód az MTV, az akkori médiaháború és a médiatörténet egy fejezetében. Világossá vált, hogy a közszolgálati televíziózásban nincs helye olyan hírműsornak, amely nem hajlandó kiszolgálni az éppen regnáló hatalmat. Az Egyenleg kísérlet volt, de húsz év elteltével sem mondhatjuk, hogy kudarc. Az aktuálpolitika áldozatává vált.

A történet még az 1990-es, vagyis az első szabad választás előtt kezdődött. Január elején váratlanul kirúgták a Híradó akkori főszerkesztőjét, Aczél Endrét. Ebben meghatározó szerepe volt Pozsgay Imre államminiszternek, az állampárt egyik "erős emberének". Az is az ő kívánsága volt, hogy a műsor élére Pálfy G. István álljon. Több szempontból is megfelelő választásnak látszott - és az is lett. Pálfy G. régi híradós volt, röviddel előtte lett a Népszava főszerkesztője, de onnan Pozsgay "kikérte". Aczéllal együtt távozott több meghatározó munkatársa (Elek János és Sándor István főszerkesztő-helyettes és műsorvezető, Rangos Katalin szerkesztő, Kaplár F. József műsorvezető), de a többség maradt. Ők ugyanis még régről tehetséges, korrekt, biztos szakmai tudású embernek ismerték az új főszerkesztőt, sokáig együtt dolgoztak vele. Csalódniuk kellett. Pálfy G. a kormányra került MDF megbízható emberének bizonyult: egyik fő feladata az lett, hogy szorítsa ki a megmaradt szerkesztőket, műsorvezetőket, riportereket. Ők azonban ennek igyekeztek elébe menni. Tizennégyen - a januárban megválasztott főszerkesztő-helyettessel, Bánó Andrással az élen - augusztusban felálltak. Hankiss Elemér elnöknek írott levelükben jelezték, hogy - jelentős szakmai kifogásaik miatt - nem hajlandók együtt dolgozni Pálfy G.-vel.

Ezzel feladták a leckét az elnöknek, aki jól érzékelte, hogy az akkori Híradó nem felel meg az új időkben kívánatos hangnak. Így - némi hezitálás után - pályázatot írt ki egy esti hírműsor elkészítésére. Erre végül ketten jelentkeztek: a volt híradósok mellett az akkor még rádiós Orosz József és Betlen János vezette csapat. Kétszer két hétig csinálhattak műsort, de eredményt sosem hirdettek. A "tizennégyek" megmaradtak a tévében, de munkájuk nem volt. Ezt a helyzetet Vitray Tamás oldotta meg. Ő lett ugyanis az akkor önállóan működő MTV 2 intendánsa és az új műsorrendben az este 7 órakor kezdődő film elé akart egy 12 perces hírműsort. Ennek elkészítésével pedig Bánóék csapatát bízta meg. S bár Vitray rövid idő múlva összekülönbözött Hankissal, az 1991. május 6-án indult Egyenleg megmaradt. Sőt, később még terjeszkedett is. Lett déli és délutáni kiadása, az esti pedig nézettebb időpontra, 10 órára került.

Az Egyenleg kísérlet volt. Olyan korszerű hírműsor, amely egyenlő távolságot igyekezett tartani minden párttól, ugyanakkor helyén kezelte a híreket. Amit a szerkesztőség fontosnak vélt, azzal hosszabban foglalkozott, riporterei ott voltak az eseményeken, de hátteret is mindig adtak a történtekhez. A közszolgálati média történetében egyedülálló módon az Egyenleget nem lehetett "kézben tartani", a szerkesztőknek nem lehetett csak úgy odaszólni és megjelenést rendelni tőlük. Így aztán - bár sokaknak szimpatikus volt - nem voltak igaz barátai, viszont gyakran szerzett ellenségeket. Érthető módon különösen a hatalom igyekezett megfojtani és ehhez talált is egy olyan riportot, amelyből ügyet kreálhatott.

1992. október 23-án a Kossuth téren Göncz Árpád államfő nem tudta elmondani ünnepi beszédét - kifütyülték. Az esetről az Egyenleg is tudósított és arról is beszámolt, hogy egy árpádsávos zászlót lengető fiatal mellett neonácik is ordítoztak. Több hónappal később - 1993 júniusában - a Híradó azzal állt elő, hogy az Egyenleg meghamisította az egykori képeket, mert a téren nem is volt ott a zászlós fiú. Vizsgálatok követték egymást, mígnem a hatalom döntött. A teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök (tejfa), Nahlik Gábor 1993. október 26-án felfüggesztette Bánó András főszerkesztőt, az egy évvel korábbi adást szerkesztő Hardy Mihályt és Losonczi Líviát, valamint az egykori riportot készítő Fehér Mártát. Az Egyenleg élére pedig kinevezte a Híradó főmunkatársát, Murányi Lászlót. Murányi 90-ben a KDNP színeiben indult a parlamenti választáson is (bár nem került be), a taxisblokád idején pedig azzal írta be magát a médiatörténetbe, hogy riportjában elkergetett egy járókelőt, mert az övétől eltérő véleményének adott hangot.

A kérdés ezután csak annyi volt, hogy az Egyenleg munkatársai hogyan kezelik a nyilvánvaló provokációt. A délutáni adás még elkészült - Murányi igyekezett felügyelni, de kevés sikerrel. Utána azonban a csapat úgy döntött, hogy ilyen körülmények között nincs értelme a további küzdelemnek. Este 10 órakor, az Egyenleg adásidejében a Híradó akkori sztár-műsorvezetője, Liebmann Katalin büszkén jelenthette, hogy az Egyenleg megszűnt, de ők, a híradósok állnak a vártán, a közszolgálat legnagyobb dicsőségére. Attól kezdve a konkurencia nélkül maradt Híradó - egy idő után Csák Elemér, majd Stefka István vezetésével - híven kiszolgálta az MDF-kormányt. Ám a választást nem tudta megnyerni nekik (emlékezetes: a Horn Gyula vezette MSZP 1994-ben abszolút többséget szerzett).

Utóbb az Egyenleget és munkatársait is rehabilitálták. Bebizonyosodott, hogy nem hamisítottak semmilyen kazettát. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy politikai machinációk miatt volt szükség a hírműsor megszűntetésére. Bánó András sorra megnyerte pereit. A kirúgott, vagy eltávolítani szándékozott munkatársak többségét visszavették. De az Egyenlegnek - és amit képviselt - végképp befellegzett.

Pontosan ezért érdemes húsz év távolából is felidézni a történteket. 2013-ben világosan láthatjuk, mivé lett a közszolgálat és hogyan próbálja rátenni a kezét a hatalom az egész médiára. A Fidesz - amely 1993-ban kiállt az Egyenleg mellett - tanult elődei hibáiból. Miután a második szabad választás után betöltötte az MDF összeomlásával a jobboldalon keletkezett űrt, a médiában is tudatos és hosszú építkezésbe fogott. Már első kormányzása idején is érzékeltette, hogy stratégiai pontnak tekinti a közszolgálati médiumokat, bár akkor még akadtak gondjai a teljes birtoklással. Ám 1998 óta módszeresen kiépítette sajtó- és médiabirodalmát és figyelt arra is, hogy kiképezze a megbízható csapatokat. 1990 után a jobboldali kormány azzal küzdött, hogy nem voltak saját emberei. Sokan átálltak az egykori pártállami kedvencek közül, de nem elegen.

A Fidesz tudta, mit kell tenni. A jobboldali lapok és médiumok iskolái mára kitermelték a megfelelő utánpótlást. Őket lehet látni az MTV és a Duna TV híradóiban, s hallani a Magyar Rádióban. Pontosan és gond(olkodás) nélkül teljesítik a feladatokat, így a néző és a hallgató megkapja tőlük a teljesen egyoldalú tájékoztatást. A hatalmassá nőtt közszolgálati szervezetben, az MTVA-ban a jelek szerint nincs is igény másra.

Mi lett velük?

Az Egyenleg munkatársainak egy része szervezetileg is az Egyenleg szerkesztőségéhez tartozott, mások tévés és rádiós munkájuk mellett "külsőztek". Hosszú ideig nem volt a médiában olyan műsor, amelyben ne dolgoztak volna egykori egyenlegesek. Érdemes megnézni, hogyan alakult néhányuk további sorsa.

Bánó András (főszerkesztő-műsorvezető): 1994 után az Objektív című háttérműsort irányította, annak megszűntetése után sokáig volt a Nap-kelte műsorvezetője, jelenleg az ATV híradóinak főnöke.

Hardy Mihály (főszerkesztő-helyettes, műsorvezető): Nem maradt az MTV-ben, volt a TV 3 híradóinak főszerkesztője és a MÚOSZ alelnöke, jelenleg a Budapest Airport kommunikációs igazgatója.

Sebes György (főszerkesztő-helyettes): 1994 után kétszer visszatért a Híradóhoz, közben volt a rádiós Krónika szerkesztője, jelenleg a Népszava főszerkesztő-helyettese.

Lendvai Szabolcs (szerkesztő, műsorvezető): A Híradónál maradt, majd az InfoRádióhoz került, jelenleg főszerkesztő-helyettes.

Nagy Mariann (szerkesztő): Egy ideig híradós volt, ma nyugdíjas.

Berecz Anna (műsorvezető, riporter): 2000-ig maradhatott az MTV-ben, főleg gazdasági műsorokat készített, jelenleg műsora van a Klubrádióban.

Gulyás Erika (műsorvezető): Szerkesztő-műsorvezető maradt a Magyar Rádióban, később MTV-műsorokat szerkesztett, Medgyessy Péter mellett volt kormányszóvivő, majd a kulturális minisztérium kommunikációs igazgatója, jelenleg szabadúszó.

Bayer Ilona (műsorvezető): Sokáig az MTV-ben dolgozott, kulturális műsorokat készített, ma is kultúrával foglalkozik szabadúszóként .

Rangos Katalin (szerkesztő): Rádiós és tévés hírműsorokat szerkesztett, volt az MTV programigazgató, 2008-10 között a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, jelenleg műsora van a Klubrádióban.

Losonczi Lívia (szerkesztő): Maradt az MTV-ben, uniós műsorokat szerkesztett, ma nyugdíjas.

Frei Tamás (műsorvezető, riporter): volt a Nap-kelte műsorvezetője, 13 évig készítette a Frei Dosszié című műsort, jelenleg könyveket ír.

Nika György (műsorvezető, szerkesztő): sosem hagyta el a közmédiát, volt az MTV brüsszeli tudósítója, jelenleg parlamenti tudósító és a rádiós Krónikák műsorvezetője.

Kotroczó Róbert (műsorvezető, riporter): a kezdetektől az RTL Klubnál van, jelenleg hírigazgató.

Fehér Márta (riporter): az MTV-ben különböző műsorokban dolgozott, hosszú ideig a Belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa volt, jelenleg az ATV híradójának riportere.

Kövesdi Péter (műsorvezető, riporter): szerkesztette az MTV Híradóját, majd a Tényeket és az RTL Híradót, aztán a Független Hírügynökség, majd a Hír 24 főszerkesztője volt, jelenleg az Origo szerkesztője .

Obersovszky Péter (riporter): a Magyar Rádió munkatársa maradt, majd kereskedelmi tévékhez került, jelenleg az MTV vezető riportere.

Rudi Zoltán (műsorvezető, riporter): Az MTV-ben több szerkesztőséget vezetett, így a Híradót is, volt a TV 2 munkatársa, 2004-08 között az MTV elnöke.

Sinka Zoltán (riporter): az MTV Híradónál dolgozott, az RTL Klub kezdetei óta pedig a Híradó szerkesztője

Loptunk, csaltunk, hazudtunk

Az Egyenleg munkatársai mindvégig tudták, nem a hatalom kedvencei, a húsz éve történtek mégis megrendítették őket. Nem feltételezték ugyanis, hogy a rendszerváltás után három és fél évvel ugyanolyan módszerekkel meg lehet fojtani tisztességes kezdeményezéseket, mint amilyenek a korábbi "átkos" rendszerben voltak szokásosak. Az pedig különösen elképesztő volt számukra, hogy a mondvacsinált ügyhöz kollégákat, a konkurens Híradó munkatársait lehetett felhasználni. Az egyenlegesek utóbb egy könyvben idézték fel azokat az eseteiket, amelyek mind egy-egy cseppet töltöttek abba a pohárba, amely túlcsordulhatott volna, ha éppen nem találják meg azt a bizonyos kazetta-ügyet. E könyv utolsó "fejezete" Kövesdi Péter - egyébként a Rádiókabarénak készült - szatirikus írása arról, mi is volt a "valóság" a hatalom által sokat támadott műsorral. A töredelmes vallomás címe: Loptunk, csaltunk, hazudtunk. Néhány részletet idézünk belőle.

"Mi kérem szépen két és fél évig egyfolytában loptunk, csaltunk, hazudtunk, és ha tehettük, hamisítottunk. Reggel kilenckor volt a napindító értekezlet. Akkor határoztuk el, ki mit csal, vagy hamisít aznap. Ki, hol, kibe fog belekötni, kit járatunk le, kiben keresünk hibát. Merthogy ez már nekünk lételemünk volt: észrevenni a hibát és elhallgattatni az eredményeket. Gondolom szeretnék tudni azt is, hogyan volt azzal a kazettával, amiről köztudottan büntetett előéletű főszerkesztőm azt mondta: valódi.

Ez is csalás. Az a kazetta, amit a tévében szoktunk mutogatni, fából van, és ha megpörgetjük saját tengelye körül, berregő hangot ad. A többi mind szemfényvesztés. Azt pedig, hogy tavaly valakit kifütyültek a Kossuth téren, nagyon nehéz volt úgy összevágni, hogy legalább nagyjából hihető legyen. Különösen, hogy - és ezt most megsúgom Önöknek, mielőtt mástól hallanák vissza - a Super Chanel vasárnap esti revüműsorából kellett bőrfejűeket montíroznunk a Kossuth térre.

Higgyék el, embert próbáló feladat volt. Ezer szerencse, hogy a moszkvai és tel aviv-i összekötőnk telefonon segített. Állítólag ott buktunk le, hogy az anyagban benne hagytunk két kockát az eredeti felvételből. Ezeken Fred Astair szteppelt Ginger Rogers-szel. Láthattuk a Híradóban, szegény főszerkesztőnknek hogy izzadt a homloka, amíg bebizonyította, hogy az amerikai táncfenomének tulajdonképpen Boross Péter és Surján László. Szóval nem csoda, hogy ezek után lebuktunk és most várjuk méltó büntetésünket. Pedig még annyi jó ötletünk lett volna…"

A szatíra minden kommentárnál jobban mutatja: bár húsz év telt el az Egyenleg megszűntetése óta, a helyzet alig változott, legfeljebb romlott.

MSZP-Együtt-PM: lezárták az ellenzéki tárgyalásokat

Közös közleményben nyilvánította lezártnak az ellenzéki tárgyalásokat az MSZP és az Együtt-PM.

Az október 23-ai ünnepi rendezvény szándékos megzavarása felőrölte a tárgyalásokhoz szükséges minimális tárgyalási alapot, a kormányváltó szövetség pártjai ezért nem mennek el újabb egyeztetésre és nem nyitják újra a közelmúltban aláírt megállapodásukat - közölték azután, hogy Gyurcsány Ferenc nyílt levélben kérte az MSZP és az Együtt-PM közötti egyezség felülvizsgálatát Mesterházy Attilától és Bajnai Gordontól.

A Demokratikus Koalíció elnöke a nap folyamán közzétett levelében azt is felvetette a pártvezetőknek, hogy egyikük vagy mindkettőjük lépjen hátra, utat nyitva egy közös miniszterelnök-jelölt és egy "teljes körű köztársaságpárti ellenzéki blokk" létrehozása előtt.
A szocialista párt és az Együtt-PM az MTI-nek is elküldött válaszában közölte: a kormányváltó szövetség kibővítésére az abban részt vevő pártok nyáron tisztességes és reális javaslatot tettek, de Gyurcsány Ferenc a csatlakozási lehetőséget elutasította, amit tudomásul vettek.

Az ellenzéki tárgyalások ezzel befejeződtek, az MSZP és az Együtt-PM a választásig már csak a választók megszólítására, Orbán Viktor kormányzásának ellenőrzésére és az ellenzéki alternatíva felmutatására fordítja energiáit - olvasható a közleményben.
A nemzeti ünnep óta eltelt idő jól mutatja, "mekkora öngól volt a közös ellenzéki ünnep taktikai megfontolásokból és hatalomtechnikai okokból történő megzavarása" - írták, megjegyezve: az ellenzék újra belső ügyeivel traktálja a változást akaró polgárokat ahelyett, hogy például "Orbán Viktor kirekesztő, magyart a magyar ellen uszító, polgárháborús beszédére" hívnák fel közösen a figyelmet.
"A kormányváltó szövetség eltökélt abban, hogy túllép ezen a szakaszon és energiáit arra fordítja, hogy megszabadítsa Magyarországot az Orbán-rendszertől" - közölték.

Véleményük szerint az MSZP és az Együtt-PM közötti megállapodás "erős talapzata lesz 2014 tavaszán annak a széles - a mai bizonytalanokat is magába foglalni képes - választói koalíciónak", amely leváltja az Orbán-kormányt.
A baloldali ellenzék október 23-ai demonstrációján több, az egyezségből kimaradó párt vezetője - köztük Gyurcsány Ferenc is - bírálta az MSZP és az Együtt-PM választási megállapodását, amely szerint a két szervezet külön listán indul a 2014-es parlamenti választáson, nem neveznek meg közös miniszterelnök-jelöltet, de mind a 106 egyéni választókerületben csak egy jelöltet állítanak.
Az MSZP és az Együtt-PM politikusai szerint viszont a DK felrúgta azt a demonstráció szervezésekor meghatározott alapelvet, hogy a felszólalók nem bírálják egymást. Szocialista politikusok annak a véleményüknek is hangot adtak, a DK által szervezett akció volt, hogy a tömeg egy része az összefogás szó skandálásával akadályozta meg, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök elkezdje beszédét.

A közleményt idekattintva olvashatja el.
Szerző