Előfizetés

Sztrájkharc a szakszervezetek között

Elmarad a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete által tervezett sztrájk, mert a másik érdekvédelmi szervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) csütörtök este megegyezett a munkáltatóval, a Sparral. Legalábbis Bubankó Csaba, a független szakszervezet elnöke erről tájékoztatta lapunkat. Az érdekvédő azért is fájlalta a társszervezet lépését, mert a bíróság törvényesnek ismerte el a sztrájk indokait.

"Két fő oka lett volna a munkabeszüntetésnek. Az egyik a 150-200 gépkocsivezetőt érintette volna, mert igazságtalannak tartjuk az üzemanyag-elszámolás jelenlegi rendszerét. Egészen más összeget takaírthat meg az, aki a városi közlekedésben kénytelen az árut fuvarozni, mint az, aki országúton szállít. A gépkocsivezetők munkabére 80-100 ezer forint között van. A munkabér nagyobbik részét üzemanyag-megtakarítás címén kapják.

A mostani elszámolás ezt a különbséget nem ismeri el. Van, aki havi 60, míg más 180 ezer forintot kaphat ezen a címen - közölte Bubankó Csaba. A független szakszervezet szeretné, hogy az üzemanyag-elszámolás szűnjön meg, és állapítsanak meg magasabb munkabért. A másik fontos követelésük az volt, hogy a munkába járás támogatási összegét a munkáltató és a doplgozó közötti munkaszerződésben rögzítsék. Ez 13 ezer embert érintett volna, és azért lett volna lényeges, mert ezt a megállapodást csak mindkét fél hozzájárulásával lehet módosítani.

Az egyéb szerződéseket, munkáltatói szabályokat egyoldalúan is meg lehet változtatni - figyelmeztetett Bubankó. A bíróság ezt a követelést is jogszerűnek ítélte. "Egy hónapi tárgyalás után pénteken szerettük volna bejelenteni a nyilvánosságnak a sztrájkot, ám csütörtökön 22 órakor kaptunk egy e-mailt, amelyben tájékoztattak minket, hogy a KASZ megegyezett a munkáltatóval, és a követeléseinket bevették a kollektív szerződésbe.

Ezzel a jogszabály értelmében ellehetetlenítették a sztrájkot, miközben a kollektív szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja" - állította Bubankó Csaba. A szakszervezeti elnök hozzátette, a többi sztrájkköveteés ügyében a jövő hétre várják a bíróság jogerős ítéletét. Ha a javukra dönt a taláros testület, azokban az ügyekben mégis megszervezik a munkabeszüntetést.

"A jogszabályok keretein belül számon fogjuk kérni a kollektív szerződést aláíró szakszervezeti vezetőktől, milyen felhatalmazás alapján játszották ki a munkáltatóval a dolgozókat. Tervezünk félpályás útlezárásokat is" - jegyezte meg Bubankó Csaba.
Szerettük volna a KASZ véleményét is megismerni, de lapzátáig nem sikerült telefonvégre kapni a szakszervezet vezetőjét.

Partnerség és menekültügy is téma volt a csúcson

Alá fogják írni az EU-ukrán társulási megállapodást - vélekedett Dalia Grybauskaite litván államfő az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozása után. Az esemény helyszínéül  a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozót jelölte meg, ahol Ukrajnával megszülethet az átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó társulási megállapodás is. E tekintetben Magyarország a többségi állásponttal értett egyet a brüsszeli EU-csúcson.

A pénteki brüsszeli uniós csúcs résztvevői megállapították, hogy a következő nagy versenyképességi kérdés a digitalizáció. A digitális gazdaság azért került napirendre, mert az uniós vezetők megítélése szerint mára egyre inkább teret veszít Európa, noha egykor vezető volt ezen a területen. Becslések szerint a digitális közös piac megteremtése négy százalékkal dobhatná meg az EU bruttó hazai termékét (GDP), míg a távközlési piac széttöredezettsége 110 milliárd euró többletköltséget jelent az EU tagállamai számára összesen. A cél ezen a téren, hogy több befektetés valósuljon meg a digitális gazdaságban, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt kedvező egységes digitális piac jöjjön létre, s az európaiak is jobban ki tudják használni a digitális piac kínálta lehetőségeket, eszközöket.

Egyes részterületen vannak bizonyos tagállami fenntartások . Magyarország például - az uniós csúcson résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatása szerint - nem akarja átadni az uniónak a rádiófrekvenciák értékesítésének és működtetésének a jogát, "de koordinációra hajlandó". Ugyanís mind a magyarok, mind a britek erősebbnek vélik a saját adatvédelmüket annál, amit az unió közösen hozna létre - mondta.

A menekültkérdést illetően a kormányfő elmondta, hogy sikerült a csúcstalálkozón érvényesíteni a közép-európai szempontokat. "Mindenki Lampedusáról meg a tengeri szerencsétlenségekről beszél, de a nyomás nemcsak ott nőtt meg, hanem a szárazföldön is" - hangsúlyozta Orbán, kiemelve, hogy ez különösen súlyosan érinti Magyarországot. Hivatkozott a legutóbbi negyedévben beadott menedékkérelmek számát áttekintő statisztikai adatokra. A legnagyobb arányú növekedés Málta és Svédország után Magyarországon volt tapasztalható. Lakosságarányosan Magyarország "már a dobogón van" az EU-ban a beadott kérelmek számát illetően - közölte.

"Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadnia Magyarországnak" - szögezte le álláspontját a miniszterelnök, aki szerint a gazdasági bevándorlókat vissza kell juttatni oda, ahonnan jöttek.

Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a gazdaságpolitikai kérdések áttekintése során az EU-csúcson sikerült eredményeket elérni abban a tekintetben, hogy a szociális és az adóügyi kérdések továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte, hogy a Mol ügyéről nem folytatott tárgyalást horvát hivatali partnerével, hiszen a kérdést nem politikai szinten kell kezelni, hanem gazdasági és jogi tárgyalások révén lehet rendezni.

Marad a leminősítésünk

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2013.10.26. 07:16

Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent - közölte Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára tegnap. Az impozáns adattal csak egy gond van, hogy sajátos - a kormányzati célokat kiszolgáló - trükközés eredménye. A csökkenés valójában csak 0,7 százalék. A magánpénztári vagyon felhasználása nélkül hazánk is az adósságot növelő uniós országok csoportjába tartozna.

A második negyedévében 81,1 százalék volt Magyarország GDP-arányos adósságrátája - mondta Orbán Gábor. Az államtitkár az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira hivatkozott, ám elég sajátos, kormányzat szempontjából a kedvező tendenciát tükröző logikával. Orbán Gábor ugyanis egy kiugróan kedvezőtlen negyedévet, a 2010. évi másodikat vette figyelembe, amihez képest kétségtelenül valóban négy százalékos volt a csökkenés mértéke.

Ezzel szemben 2010 végén 81,8 százalékos adósságrátáról számoltak be a statisztikusok, így pedig már csak 0,7 százalékos volt a tényleges mérséklődés mértéke, ami a 3000 milliárd forintos magánpénztári vagyon elköltését figyelembe véve korántsem olyan dicséretes eredmény. Magyarországon kívül öt tagállamnak (Csehország, Németország, Litvánia, Lettország és Luxemburg) csökkent az államadóssága, sőt Orbán Gábor megemlítette, hogy Magyarország mellett Lettország az az állam, amely 2010 második negyedéve óta csökkenteni tudta adósságszintjét. Szavai szerint a közeljövőben a növekedési fordulat tovább fogja erősíteni a magyar államadósság-csökkenés tendenciáját.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. elmúlt heti - előzetes adatai szerint - viszont 22 201,1 milliárd forintot tett ki, a központi költségvetés adóssága, ami 1 481,0 milliárd forintos növekedést jelent a 2012. év végi adóssághoz képest. Joggal figyelmeztettek tehát a Portfolio.hu internetes portál elemzői arra, hogy "észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál".

Ütemes az államkötvény kibocsátás
A mostani negyedévben 300 milliárd forinttal kevesebb forintalapú állampapírt bocsát ki mint amennyi lejár, aminek annak köszönhető, hogy az ÁKK jól ütemezte kibocsátási tervét. Ezt bizonyítja, hogy szeptember végéig 1200 milliárd forintnyi új állampapírral jelentek meg a piacon, ami az egész éves tervhez viszonyítva 77-79 százalékos, tehát arányosnak tekinthet. Küszöbön áll egy dollárkötvény kibocsátása, az ÁKK most a számára optimális időpontra vár, hogy a jegyzés megtörténhessen, ezzel együtt is valószínűnek látszik, hogy az idén év végi adósságállomány nem fogja meghaladni az egy évvel ezelőttit.

A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű kötvényeladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság - vélik az elemzők.

A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő éppen pénteken erősítette meg Magyarország „BB” adósminősítését, ugyanakkor nem változtatott a negatív kilátáson, ami azt jelenti, hogy akár további leminősítés is elképzelhető. Sőt az S&P úgy látja, hogy egyharmados esélye van Magyarország már jelenleg is bóvli adósminősítése további rontására. A hitelminősítő ezúttal sem feledkezik meg arról, hogy összefoglalójában megemlítse: az elmúlt években gyengült a fékek és ellensúlyok rendszere. Ugyanakkor elismerik, hogy a magyar költségvetési politika az elmúlt két évben jelentősen csökkentette az államháztartási szektor nettó hiteligényét, ugyanakkor ezt növekedési kilátások kárára tette. Szakértők szerint 2015-ig a minősítés feljavitására semmi esélyünk nincs.

A Balog Ádám MNB-alelnök és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója által készített most megjelent tanulmány szerint összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaságnak a válság előtti években mutatott erős külső forrásbevonásra épített növekedési modellje fenntarthatatlannak bizonyult. Vagyis hitet tesznek a jegybankárok a külföldről felvett hitelek ellen.