Cáfolják, hogy Obama tudott Merkel lehallgatásáról

Világszerte bírálják Washingtont a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenysége miatt. Várhatóan még hetekig-hónapokig folytatódnak a sokkoló leleplezések, a nagy lapok jócskán válogathatnak az amerikai kiszivárogtató, Edward Snowden titkos archívumának dokumentumai közül. Az Egyesült Államok szövetségesei megbotránkoztak, noha, mint Washingtonban hangsúlyozzák, ismerniük kellett az amerikai hírszerzés potenciálját, hiszen saját titkosszolgálatuk szorosan együttműködik az amerikaival.

A Fehér Ház és a Nemzetbiztonsági Ügynökség is cáfolta azokat a német sajtójelentéseket, amelyek szerint Barack Obama tudott Angela Merkel telefonjának lehallgatásáról. Az NSA kifejezetten tagadta, hogy az ügynökség igazgatója, Keith Alexander még 2010-ben tájékoztatta volna az elnököt a programról. A Wall Street Journal című amerikai üzleti lap hétvégén azt jelentette, hogy Merkel monitorozását idén nyáron, Edward Snowden leleplezései nyomán szüntették be, Obama akkor szerzett tudomást a titkos adatgyűjtési program méreteiről.

Republikánus törvényhozók hétvégi nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, az amerikai kormányzatnak nem kellene bocsánatot kérnie az NSA miatt. Peter King new york-i republikánus képviselő az NBC "Meet the Press" című műsorában úgy vélte, Obamának nem kell defenzívába vonulnia, az európai szövetségesek pedig legyenek inkább hálásak, hiszen a titkos adatgyűjtéssel a szövetséges államokra leselkedő veszélyeket is feltárhatják. "Őszintén megmondom, az NSA olyan sokat tett országunkért, s az elnökért is, hogy neki, mint főparancsnoknak, ki kellene állnia az NSA mellett" - mondta King. Hasonlóképpen nyilatkozott a michigani Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus vezetője is a CNN-nek. Még Dick Cheney volt alelnök is megszólalt, az ABC-n George Stephanopoulosnak nyilatkozva kijelentette, hogy az NSA lehallatási programja nem új, szükséges az amerikai nemzetbiztonság védelmében és meg kell őrizni. Cheney okkal védi a lehallgatásokat, hiszen azok a Bush-kormányzat idejében, 2001. szeptember 11-ét követően, a Hazafias törvény (Patriot Act) adta felhatalamazások alapján bővültek ki.

Árt az amerikai diplomáciának

Demokrata részről a nemzetközi felháborodás diplomáciai következményei miatt aggódnak. Jeanne Shaheen, New Hampshire-i demokrata szenátor a CBS "Face the Nation" című vasárnapi politikai vitaműsorában úgy vélte, hogy a legutóbbi leleplezések "jelentősen károsították" az Egyesült Államok kétoldalú viszonyát számos országgal, s ezt mielőbb "helyre kell hozni". John Kerry múlt heti európai körútján megtapasztalhatta, hogy mennyit árthatnak a leleplezések az amerikai külpolitikának. Párizsban, Londonban és Rómában is az NSA miatt kellett magyarázkodnia, ahelyett, hogy a közel-keleti helyzetre, a szíriai válságra vagy az iráni atomprogram elleni közös fellépésre tudott volna koncentrálni - írta az AP. Múlt héten Lisa Monaco, Obama belbiztonsági és terrorelhárítási főtanácsadója a USA Today című lapnak írt cikkben ismerte el, hogy az NSA nagy mennyiségű információt gyűjt - akárcsak a világ számos más hírszerzése. Monaco cáfolta, hogy az NSA korlátok és ellenőrzés nélkül működne. A cikkből kiderült, létrejött egy hírszerzési és kommunikációs technológiai felülvizsgálati csoport, amely tanácsot ad az elnöknek, hogyan tudják tovább szigorítani az ellenőrzést.

A Fehér Ház jelezte, kész lenne kétoldalú megállapodásokat kötni a szövetséges államokkal arról, hogy nem kémkednek egymás vezetőire. Németország és Franciaország felvetette, hogy az Egyesült Államok az év végéig vessen véget a széleskörű adatgyűjtésnek, s írjon alá "hírszerzési illemkódexet". Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Washington nyitott e lehetőség megvizsgálására. Kölcsönös nem kémkedési egyezmény egyébként jelenleg is érvényben van Kanadával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Nagy-Britanniával. Németország és Brazília még e héten az ENSZ-közgyűlés elé bocsát egy határozattervezetet a magánszféra védelméről az internetes kommunikációban. A teljes közgyűlés november végén szavazna a tervezetről, amely - ha elfogadják - nem kötelező határozat lenne, ugyanakkor a világszervezet fórumán első alkalommal ítélnék el az amerikai titkos adatgyűjtést.

Kína az ipari kémkedés mestere

Ugyan manapság csak az NSA kémkedéseiről esik szó, de egyszer talán más országokban is szólásra jelentkeznek „snowdenek”, akik beszámolnak arról, hogy hazájuk titkosszolgálata milyen taktikával kémkedik mások után. Igaz, Kínában vagy Oroszországban sokkal kisebb az esélye annak, hogy bárki is erre vetemedne. Aki ilyet tenne, az az életével játszana.

A kínai kémkedési program az Állambiztonsági Szolgálat (MSS) hatáskörébe tartozik. Feladata az ipari kémkedés mellett az ellenzékiek, a tibeti függetlenségi mozgalom képviselői, valamint a Falunkung szekta tagjainak megfigyelése. A kínaiak kissé más módszerrel dolgoznak, mint az NSA. A nagykövetségek egyes munkatársait ugyan szintén igénybe veszik erre a munkára, de gyakran bérelnek fel megfigyelésekre külföldön élő diákokat, tudósokat.

Az Egyesült Államok adatai szerint a kínai hadsereg az utóbbi években jelentős mértékben fejlesztette internetes megfigyelési hálózatát. Számos behatolási kísérletet jegyeztek fel Ausztráliában, Új-Zélandon, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Indiában és az Egyesült Államokban. Arra ugyan nincs bizonyíték, hogy a kínai titkosszolgálatnak az NSA-hoz hasonlóan sikerült vezető politikusok telefonjairól is információkat gyűjtenie, arra viszont igen, hogy a világ 103 országának kormányzati és egyéb szervezeteinek számítógépes hálózatába is behatolt. Mindezt kanadai szakértők fedezték fel 2009-ben. Azt azonban nem tudták bizonyítani, hogy e támadások mögött a kínai kormány állt volna. A belga kormányzat szerint Kína a NATO és az Európai Unió szervereire is többször megpróbált behatolni. Korábbi közlések szerint Kína 2007-ben 43 880, 2008-ban pedig 54 640 alkalommal támadta az amerikai védelmi minisztérium számítógépes hálózatát.

Ira Winkler, az NSA volt munkatársa szerint a kínaiak sok segítséget adnak az adott országban élő kínai bevándorlóktól. Peking a disszidensek, valamint az ipari tervrajzok mellett hadititkokra vadászik az interneten. Két Ausztráliában menedékjogot kért ügynök azt közölte, hogy csak az ázsiai országban mintegy ezer kínai kém van jelen. Egy másik leszerelt kínai ügynök szintén ezer kémről tett említést Kanadában.

Moszkva titkolja legjobban

Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóján többször is elhangzott, hogy barátoktól elfogadhatatlan egymás ilyen mértékű megfigyelése. Ugyanakkor más „barátoknál” sem ritka az egymás utáni kémkedés. 2013. júniusában a pravda.ru honlapja számolt be arról, hogy a vírusirtójáról híressé vált Kaspersky cég szakértői kínai hálózatot lepleztek le. A NetTraveler nevű internetes kémhálózatot 2004-ben alapították, de 2010-ben vált igazán aktívvá. Elsősorban kormányhivatalok, nagykövetségek, katonai létesítmények szervereiről próbált adatokat gyűjteni.

Természetesen Oroszországot sem kell félteni, már ami a külföldi adatgyűjtéseket illeti. Erről a programról azonban igen keveset tudni, szakértők szerint már ez is azt mutatja, hogy az orosz internetes kémek sokkal sikeresebbek a kínaiaknál. Washington már 2011-ben kiterjedt internetes kémkedéssel vádolta Moszkvát. Oroszország tartott is már erődemonstrációt, amellyel azt akarta bizonyítani, nemcsak képes internetes háborút indítani, hanem nincs is igazán ellenszer e harcmodor ellen. Oroszország 2007-ben Észtországba keveredett vitába. Moszkva ezt követően úgynevezett DDos-támadást indított a tallinni kormányzati szerverek ellen, amelyek egy időre elérhetetlenné váltak. 2008-ban pedig a dél-oszétiai háború idején a grúz portálok tűntek el ideiglenesen a világhálóról.

Irán ugyan messze nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, mint a nagyhatalmak, de szintén jelentősen fejlesztette internetes kémhálózatát. Célkeresztjébe térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia került: Teheránt elsősorban Rijád olajtitkai érdekelték. A perzsa állam azonban súlyos károkat is elszenvedett internetes támadás által: a Stuxnet féreg megbénított a nukleáris erőműveket. Az akció mögött az Egyesült Államok és Izrael állt.

Az Európai Unió országai maguk is kémkednek, egymást is figyelik. Bernard Kouchner volt francia külügyminiszter egy interjúban azt mondta: "Legyünk őszinték, mi is folytatunk lehallgatást. Csak azért vagyunk féltékenyek, mert nincsenek ugyanolyan lehetőségeink, mint az amerikaiaknak." Tom Fletcher libanoni brit nagykövet twitter-üzenetében azt írta: "Abból indulok ki, hogy legalább hat ország hírszerzése hallgatja a telefonjaimat. A dipomaták manapság fontos ügyet nemigen beszélnek meg telefonon."

Edward Snowden dokumentumaiból derült fény arra, hogy Olaszországban a brit GGCHQ titkosszolgálat ügynökei kémkedtek: A kormányzat illetékesei mellett parlamenti képviselőket, valamint helyi vállalatokat is megfigyeltek. Enrico Letta miniszterelnök ugyan felháborodását fejezte ki a dokumentumok kapcsán, az olasz közvélemény azonban inkább csak mosolygott a kormányfő reakcióján. Itáliában ugyanis már régi hagyományai vannak, hogy legyen kormányon akárki, mindenki mindenkit lehallgat, megfigyel.

A spanyolokat is megfigyelték

Spanyolországban Mariano Rajoy kormányfő utasítására berendelték a külügyminisztériumba a madridi amerikai nagykövetet, James Costost, s magyarázatot kértek, miután spanyol lapok hírül adták, Washington az ibériai hívásokat is megfigyelte. A mintegy 40 perces megbeszélésen Inigo Méndez de Vigo, EU-ügyekben illetékes külügyi államtitkár közölte, a titkos adatgyűjtés elfogadhatatlan. Az El País és az El Mundo című lap jelentette, hogy az NSA 2012. december 10. és 2013. január 8. között több mint 60 millió spanyolországi telefonhívás adatait tárolta el. A beszélgetések tartalmával nem foglalkoztak, a híváslistákat, a számokat, a hívások hosszát rögzítik. Madrid a világ azon 80 városának egyike, ahonnan az NSA és a CIA együttműködésben a világ kommunikációs forgalmát ellenőrzi. Az amerikai titkosszolgálat tevékenységére még José María Aznar volt spanyol kormányfő adott engedélyt a 9/11-es terrortámadás után két hónappal.

Snowden leleplezései - ami kiverte a biztosítékot

- A nagy amerikai telefontársaságok - AT&T, Verizon, BellSouth - naponta átadják ügyfeleik híváslistáit az NSA-nak

- Az NSA titkos Prism programja révén hozzáfér a nagy internetszolgáltatók, köztük a Microsoft, Google, Facebook, Apple rendszereihez

- Az ügynökség egy hónap alatt mintegy 3 milliárd adatot gyűjtött be amerikai hálózatokról, 97 milliárd adatot világszerte

- Lehallgatták az Európai Tanács brüsszeli üléseit

- A célpontok között 38 külföldi képviselet szerepelt, köztük a washingtoni EU-misszió, az ENSZ-képviseletek

- Brazíliában, Mexikóban is adatok millióit gyűjtötte az NSA, Dilma Rousseff brazil, Felipe Calderón mexikói elnök személyes telefonját, e-mailjét is feltörték

- Az NSA megszerezte milliók email-címlistáját, az internetes chatforgalmat is nyomon követi

- A kódolt internet-forgalmat is ellenőrzik

- Az NSA az internethasználók millióinak adatforgalmát legalább egy évig őrzi, akkor is, ha nem "célszemélyek"

- Kevesebb, mint egy hónap alatt 70,3 millió francia telefonhívást és sms-üzenetet rögzített az NSA

- Merkel mobilját tíz éven keresztül lehalgathatták

- 2006-ban 35 vezető külföldi politikus telefonhívásait monitorozták

Cikkünk kapcsán a Google budapesti irodája a következőket juttatta el lapunkhoz:

“A Google nem csatlakozott a PRISM programhoz és semmilyen más megfigyelési programhoz sem. A Google rendszereihez nem ad hozzáférést sem az Egyesült Államok, sem más ország kormányának, hatóságainak. Felhasználói adatokat csak és kizárólag a törvényben meghatározott feltételek mellett ad ki a Google. A Google választ vár az Egyesült Államok kormányának küldött nyílt levelére, melyben arra kérte a hatóságokat, hogy a nemzetbiztonsági kérelmek által érintett felhasználók és felhasználói fiókok számát is nyilvánosságra hozhassa a Google. A számok világosan megmutatnák, hogy ezek a kérelmek a Google felhasználóinak elenyésző töredékét érintik csak, szemben a sajtóban a mai napig megjelenő feltételezésekkel.”