„A magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede” – érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró), ám Horvátország (5208 euró) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38,9 százaléka – emelte ki a szakember.
A tanulmány szerint az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezer milliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 12890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tízes toplistában szereplő országok a teljes európai vásárlőerő közel felével rendelkeznek (4 ezer milliárd euró), ugyanakkor a lista alsó felében található Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2000 eurót sem.
A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1284 euró, ami az európai átlagnak még a tizedét sem éri el.
A magyar lakosság vásárlóereje viszont országon belül is jelentősen eltérő. A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentál, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5007 euró.
A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7500 eurós szinttől. Vagyis, az idehaza kiemelkedőnek számító mutató is elmarad a közép-európai térség országaiban mért átlagos szinttől.
A bécsi székhelyű RegioDataResearch intézet nemrég bemutatott elemzéséből pedig az derül ki, hogy a világgazdasági válság ellenére 2008 és 2012 között 22 európai országban nőtt a lakosság vásárlóereje. A legtöbb országban csak minimálisan nőtt a vásárlóerő, Németországban például 2,3 százalékkal, Ausztriában 2 százalékkal. Kiugró volt ugyanakkor a növekedés Svájcban, ahol 45 százalékkal nőtt a vásárlóerő. Több mint 16 százalékos zuhanást mértek ugyanakkor a négy év alatt Görögországban, Magyarországon, Szerbiában és Izlandon.
A bécsi kutatóintézet rámutatott: az adatsorból látszik, hogy a Kelet- és Nyugat-Európa között meglévő jövedelmi különbségek mellett a válság alatt mélyült a szakadék Észak- és Dél-Európa országai között is.