Minél többen dolgoznak külföldön, annál szebben mutat az Orbán-kormány foglalkoztatottsági statisztikája. Ami egyébként lassanként 4millió főt mutat - az utóbbi három hónap átlaga ugyanis 3,98 millió fölé kúszot, így a harmadik negyedévben 54 ezerrel dolgoztak többen mint tizenkét hónappal korábban. A munkanélküliek számának azonos csökkenése azonban elmaradt, 2013 júlisusa és szeptembere között 434 ezren robotolhattak valamilyen jogviszony keretében - ez a szám pedig csak 24 ezerrel múlja felül 2012 azonos időszakának teljesítményét. Ráadásul a jelek szerint - noha a KSH mostani adatsora ezt nem részletezi - az alkalmazásban állók száma beragadt, így a versenyszféra mintegy 1,828 millió embernek ad kenyeret. (Márpedig ez a hiteles mérőszám, hiszen foglalkoztatottnak lenni annyit tesz, hogy valaki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg - betegség, szabadság miatt - volt távol.)
Hogy a külhonban gályázó magyarok mennyivel szépítik az adatsorokat, arról szórnak a vélemények, de az ökölszám mintegy 500 ezer fő. És a jelek szerint ez a létszám egyre hasasodik majd, hiszen a Jobline Pályaorientáció Kutatás szerint a gyerek külföldi továbbtanulását a szülők harmada tartja valószínűnek, a gyerek későbbi külföldi elhelyezkedésével pedig a megkérdezettek közel fele számol. A reprezentatív kutatás rámutat arra, hogy az első számú motivációt a külföldi munka esetében a magasabb, értékarányosabb fizetések jelentik, ezt követi a nyelvtanulási lehetőség és a jobb karrier lehetőségek. "Nem az álláshiány a külföldi munkavállalás elsődleges oka", mondta el Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.
A felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) gyerekkel rendelkező szülők körében végezték, mert noha a legtöbb esetben a fiatalok döntenek saját jövőjükről, a család anyagi finanszírozása nélkül céljaikat nehezen tudják megvalósítani. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy a felsőoktatás piacosodásának és a munkalehetőségek beszűkülésének idején milyen stratégiákat követnek a szülők gyermekeik iskoláztatásának és majdani eredményes elhelyezkedésének érdekében.
A Jobline Pályaorientáció Kutatásban megkérdezett szülők 6 százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg 22 százaléka külföldivel és belföldivel egyaránt számol. A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), ezt Németország és Ausztria követi (28-28 százalék), negyedik pedig az Egyesült Államok (9 százalék).
A családok tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulmányok magasabb költségekkel járnak: a költségtérítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak. A tandíjon felüli költségek becslését illetően nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos plusz kiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget tartanak reálisnak. „A külföldi tanulmányokkal kapcsolatos tájékozottságot illetően van még fejlődésre lehetőség, mivel a tanulmányok díját és az azon felüli kiadásokat nagyon sokan egyáltalán nem tudják megbecsülni” – mondta el az adatok értékelésekor Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója. A családok 69 százaléka elsősorban az internetről tájékozódik a külföldi továbbtanulási lehetőségekről, de sokan fordulnak ismerősökhöz és a gyerek tanárához is. A megkérdezettek egyötöde azonban úgy érzi, nem elégségesek a külföldi tanulmányokra vonatkozó információk.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint mennyire valószínű gyermekeik külföldi munkavállalása. A Jobline Pályaorientáció Kutatásban vizsgált fiatalok szüleinek közel fele (45 százaléka) valószínűnek tartja, hogy gyermeke külföldön is megpróbál majd munkába állni. Az eredmények szerint minél alacsonyabb végzettségre számít a tanuló, annál valószínűbbnek tartják szülei a külföldi munkavállalást. A várhatóan diplomát szerzők esetében a szülők 40 százaléka, míg az érettségiig eljutók szüleinek 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy gyermeke nem Magyarországon helyezkedik el. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a szülők közül csak kevesen gondolják a külföldi elhelyezkedést véglegesnek. A külhoni munkavállalással számolók harmada 1-2 éves időtartamra számít és csak hatoda véli úgy, hogy gyermeke külföldi munkavállalása akár végleges is lehet. Érdekesség, hogy a szülők háromszor nagyobb esélyt adnak a végleges külföldön maradásnak, ha azt megelőzően külföldön is tanulnak a fiatalok. A külföldi tanulást és munkavállalást egyébként a szülők már korán, a fiatalok idegennyelv-oktatására fordított jelentős összegekkel támogatják, hiszen úgy gondolják, a sikeres elhelyezkedésnél a nyelvtudás a legfontosabb tényező.