Egyirányú emlékezet

Sajnálják a pénzt a kormánypárti képviselők arra, hogy a költségvetés - legalább részlegesen - támogassa a magyar diákok utazását az auschwitz-i kegyhelyre. Ezért a Jobbikkal együtt a parlamentben leszavazták az MSZP erre vonatkozó kezdeményezését. A Terror Házába viszont teljes, az egykori recski munkatáborba pedig részleges állami támogatással utazhatnak majd a tanulók.

Együtt szavazta le a Fidesz-KDNP és a Jobbik parlamenti frakciója hétfőn azt a szocialista módosító javaslatot, amelynek értelmében az Országgyűlés határozatban kérte volna fel a kormányt, hogy biztosítson legalább részleges költségtérítést a hazai iskolák számára az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott kegyhely és múzeum csoportos meglátogatására.

A Fidesz-KDNP többségű oktatási bizottság javaslata ugyanis csak úgy módosítaná az idén június 26.-án a parlament által elfogadott, "A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről" nevű határozatot, hogy a költségvetés csak a magyarországi holokauszt-emlékhelyek látogatását finanszírozná.

Az MSZP-s Tóbiás József, Steiner Pál és Lendvai Ildikó képviselők által benyújtott, de leszavazott módosító indoklása emlékeztetett: a diákok, legalább egyszeri auschwitzi látogatásának (valamint a Holokauszt Emlékközpont és más jelentős magyarországi emlékhely meglátogatásának) állami finanszírozása szerepelt a szocialisták által még májusban beadott határozati javaslatban, azonban akkor a KDNP-s Stágel Bence kezdeményezésére - a kormánypártok és a Jobbik közös támogatásával - ez a rész kikerült a tervezetből.

Stágel javaslatát azzal indokolta, hogy "jelen gazdasági helyzetben nincs lehetőség a jelzett utazások minden köznevelésben tanuló diák számára történő finanszírozására". A szocialista határozati javaslat záróvitájában azonban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: "a kormánynak megvan a lehetősége rá, hogy a megfelelő költségvetési forrásokat is hozzácsoportosítsa" a programhoz.

Ráadásul ugyancsak június 26.-án fogadta el az Országgyűlés - a kormánypártok és az ellenzék szinte teljes támogatásával - azt a két határozatot is, amelyek a Terror Háza, illetve az egykori recski munkatábor diákok általi, szervezett látogatásának finanszírozására kérte a kormányt. Előbbi esetében (amelyet a KDNP kezdeményezett) ráadásul teljes, utóbbi esetében (amelyet a Jobbik kezdeményezett) csak részleges költségtérítést indítványoztak a képviselők.

Bár a lengyelországi Auschwitz-kegyhely megtekintésének biztosítása nyilván több pénzbe kerülne az államnak, azonban több szempontból is fontos intézkedés lenne. Egyrészt egy 2009-es Ipsos-felmérés szerint a magyar lakosság 12 százaléka tagadja a holokausztot, közöttük pedig a 18-29 évesek a legnagyobb arányban. Másrészt éppen hétfőn jelentették be, hogy a jövő évi magyarországi holokauszt-emlékév felett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO fővédnökséget vállalt.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ennek alkalmából pedig úgy fogalmazott: a magyar oktatási rendszerben 2014 szeptember 1-től kiemelt szerepe lesz az emlékezéseknek, "annak érdekében, hogy az 1944-es év történéseit megismerhessék a fiatalok és tanuljanak a múlt bűneiből, hibáiból". A holokauszttagadás alig három és fél évvel ezelőtt, 2010 februárjában - Mesterházy Attila MSZP-elnök Btk.-módosító javaslatára, a Fidesz-KDNP tartózkodása mellett - vált büntethetővé.