Előfizetés

Lefokozták a hibázó ügyészt

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2013.10.30. 06:12
A Központi Nyomozó Főügyészség új székháza a Népligetnél – nemcsak fegyelmi, áthelyezés is volt FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Lefokozással felérő áthelyezéssel "büntették" tavasszal azt az ügyészt, akivel szemben fegyelmi eljárást is indítottak, amely - nem jogerősen - megállapította, hogy a vádhatóság képviselőjeként sorozatos mulasztásokat követett el egy büntetőügyben. Megírtuk: ő volt az, aki több jelentős elszámoltatási perben - a Hunvald-Weinek, a Hagyó-, és a Molnár-Lakos ügyben - előkészítette a vádiratot, illetve képviselte a vádat. Az ügyészt szakmai alkalmatlanságra hivatkozva akár hivatalvesztéssel is sújthatják.

Csoportvezetőből beosztott ügyésszé "fokozta le" Polt Péter azt az ügyészt, akiről nemrég a Népszava kiderítette: a vele szemben indított fegyelmi eljárás megállapította, hogy a vádhatóság képviselőjeként sorozatos mulasztásokat követett el egy büntetőügyben. Megírtuk, az ügyész több nagy horderejű elszámoltatási perben készítette elő a vádiratot illetve képviselte a vádat. Mivel a fegyelmi eljárás még jogerősen nem zárult le, az ügyész - akinek éppen emiatt nem írjuk le a nevét - büntetést még nem kapott, de úgy tudjuk, szakmai alkalmatlanságra hivatkozva akár hivatalvesztéssel is sújthatják, vagyis soha többet nem dolgozhatna ügyészként.

Bíró is megütötte a bokáját
Külső szemlélő számára úgy tűnhet, a KNyF volt ügyészét amiatt büntetik, mert nem haladnak jól, sorra "elvéreznek" a bíróság előtt az elszámoltatási ügyek, sőt, némelyikben a bíró meg is "feddte" a vádhatóságot a szakmaiatlan, feltételezésekre épülő vádirat miatt, illetve figyelmeztetett, hogy az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé. Egészen más okból, de rosszul járt egy eslzámoltatási üggyel összefüggésben egy bíró is. Megírtuk, hogy Varga Béla 2011-ben nyomozati bíróként döntött Szilvásy György volt titokminiszter ügyében: előzetes letartóztatás helyett elengedte, mivel nem találta megalapozottnak a vádhatóság kémkedéssel összefüggő gyanúját. A dandártábornok bírót nem sokkal később, 2011 végén nyugdíjazták, és két eljárás is indult ellene, de ezeket évtizedekre titkosították.

A le nem zárt fegyelmi ellenére egy büntetést már elkönyvelhetett az ügyész. Lefokozással felérő áthelyezését - az ügyészségi hivatali zsargon szerint kirendelését - rendelte el még tavasszal a legfőbb ügyész. A törvény szerint ugyanis az ügyészt - méghozzá a hozzájárulása nélkül - "ügyészségi érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében" ügyészi munkakörbe, ideiglenesen - szolgálati helyével azonos megyében lévő - más szolgálati helyre lehet kirendelni, legfeljebb egy éves időtartamra, háromévenként egyszer. Az ügyészt a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNyF) az ugyancsak budapesti székhelyű Fővárosi Főügyészséghez rendelték ki.

Mindkét szervezet főügyészségi státuszú, vagyis az ott dolgozó ügyészek fizetési besorolása ugyanaz, ám a hibázó ügyész szempontjából szakmailag mindenképpen visszalépésként értékelhető, hogy csoportvezetőből beosztott ügyész lett, vagyis a vezetői beosztását elveszítette. Polt Péternek a kirendelés tényéről 15 nappal a tavaszi áthelyezés előtt írásban kellett értesítenie az illetőt. Lapunk azt pórbálta kideríteni a Legfőbb Ügyészségen (LÜ), hogy Polt indokolta-e döntését, és ha igen, a törvény mely pontjával: az ügyészségi érdekkel vagy a szakmai fejlődés elősegítésével. A hétfőn délelőtt, írásban feltett kérdésünkre azonban Fazekas Géza szóvivőtől lapzártánkig nem kaptunk választ.

Mint arról beszámoltunk, az ügyész eredeti munkahelye, a mentelmi joggal védett személyek - parlamenti képviselők, ügyészek és bírók - esetében, illetve kiemelt ügyekben eljáró KNyF nyomozta az Orbán-kormány fő elszámoltatási ügyeit: a Gyurcsány Ferencet sikertelenül kriminalizáló Sukoró-ügytől kezdve Hagyó Miklós BKV-s perén át a Hunvald György elleni eljárásokig. A KNyF készítette elő a vádiratokat, és képviseli a vádat is ezekben az ügyekben. Érdekesség, hogy több eljárás nyomozásában illetve a bíróság előtti vádképviseletben a KNyF ügyészeként Fazekas Géza is részt vett, aki egyúttal a KNyF szóvivője is volt, és egy éve lett az LÜ szóvivője - tőle vártuk hiába most választ kérdéseinkre.

A KNyF egyébként kifejezetten az LÜ illetékes főosztályának útmutatásai alapján jár el a kiemelt ügyek nyomozásában. Az LÜ-n a kiemelt és katonai ügyek főosztálya Polt helyettese, Belovics Ervin büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen irányítása alá tartozik. Az LÜ befolyása sokszor nem ér véget a vádemeléssel, mert például Belovics volt az, aki tavaly augusztusban "segített" az Országos Bírósági Hivatalt irányító Handó Tündének "megtalálni" a Sukoró-ügyben első fokon eljáró törvényszéket. A helyileg illetékes Fővárosi Törvényszék leterheltségére hivatkozva Handó beosztottjai Zalaegerszeget és Szekszárdot javasolták, de Belovics ragaszkodott Szolnokhoz - Handó oda is tette át az ügyet.

Megírtuk, a Sukoró-perben nem vállalt ugyan szerepet a fegyelmi eljárás alá vont ügyész, viszont szerepe volt a nemrég első fokon minden vádpontban Hunvald György volt MSZP-s erzsébetvárosi polgármester és Weinek Leonárd korábbi SZDSZ-es zuglói polgármester felmentését hozó tanácsadói szerződések ügyében, a nem jogerősen ugyancsak felmentett Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármester illetve helyettese, a szabad demokrata Lakos Imre perében, továbbá a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen még első fokon folyó büntetőügyben.

Előbbiekben felmentő ítéletek születtek eddig, és Hagyóval kapcsolatban is gyengül a vád, emiatt az ügyészség folyamatosan korrigálni kénytelen a vádiratban foglaltakat.

Pazarlás, megszorítás a felnőttképzésben

Miközben a jövő évi költségvetésben súlyos pénzeket vonnak ki a szak-, és felnőttképzésből, milliárdokat pazarolnak el olyan képzésekre, amelyek használhatatatlan végzettségeket adnak - mondta lapunknak Sós Tamás MSZP-s szakpolitikus, aki cikkünk nyomán ma interpellációt nyújt be az ágazatért felelős miniszternek.

Mint megírtuk, munkaerő-piaci szempontból értékelhetetlen, betanított segédmunkára felkészítő tanfolyamokat hirdettek meg a munkaügyi központok országszerte az "Újra tanulok!" elnevezésű, uniós támogatásból finanszírozott program keretében, amelyek elvégzésével lényegében csak közmunkásként lehet boldogulni.

Az MSZP-s képviselő szerint a kormány csak a statisztikákat akarja javítani az uniós milliárdok kiszórásával, holott ennyi pénzből már "egy tisztességes felnőttképzést" ki lehetne alakítani, amely piacképes szakmákhoz juttatja a hátrányos helyzetű munkakeresőket.

Ráadásul eközben egyre nagyobb terheket rónak a munkáltatókra, és az óraszámok értelmetlen növelésével drágították a képzéseket, emiatt a cégek nem küldik tanfolyamra a dolgozóikat. Az új felnőttképzési rendeletek ezen felül súlyos sarcokat vetnek ki a piaci alapon működő oktató cégekre, párhuzamosan pedig öntik a pénzt a "kormányközeli" társaságoknak, illetve az állami tulajdonú Türr István Képző és Kutató Intézetnek. "Alakul a felnőttképzési mutyi" - tette hozzá Sós Tamás.

Pazarlás, megszorítás a felnőttképzésben

Miközben a jövő évi költségvetésben súlyos pénzeket vonnak ki a szak-, és felnőttképzésből, milliárdokat pazarolnak el olyan képzésekre, amelyek használhatatatlan végzettségeket adnak - mondta lapunknak Sós Tamás MSZP-s szakpolitikus, aki cikkünk nyomán ma interpellációt nyújt be az ágazatért felelős miniszternek.

Mint megírtuk, munkaerő-piaci szempontból értékelhetetlen, betanított segédmunkára felkészítő tanfolyamokat hirdettek meg a munkaügyi központok országszerte az "Újra tanulok!" elnevezésű, uniós támogatásból finanszírozott program keretében, amelyek elvégzésével lényegében csak közmunkásként lehet boldogulni.

Az MSZP-s képviselő szerint a kormány csak a statisztikákat akarja javítani az uniós milliárdok kiszórásával, holott ennyi pénzből már "egy tisztességes felnőttképzést" ki lehetne alakítani, amely piacképes szakmákhoz juttatja a hátrányos helyzetű munkakeresőket.

Ráadásul eközben egyre nagyobb terheket rónak a munkáltatókra, és az óraszámok értelmetlen növelésével drágították a képzéseket, emiatt a cégek nem küldik tanfolyamra a dolgozóikat. Az új felnőttképzési rendeletek ezen felül súlyos sarcokat vetnek ki a piaci alapon működő oktató cégekre, párhuzamosan pedig öntik a pénzt a "kormányközeli" társaságoknak, illetve az állami tulajdonú Türr István Képző és Kutató Intézetnek. "Alakul a felnőttképzési mutyi" - tette hozzá Sós Tamás.