Össztűz az egykulcsosra

A kormányerők kedvező szociális fordulatról beszélnek, de a 2014-es adózás csak kevesek számára hoz könnyítést. Az egységes szja-kulcsot, amely nem hozta a tőle remélt hasznot, már a liberálisok sem támogatják.

Mit tehet egy kormány az adókkal egy választási évben, ha hibás politikája miatt a gazdaság nem bővül, így nem termelte meg a szétosztható többletet, és ha az EU-szigor miatt nem növelheti jelentősen a hiányt? Legalább nem szigorít a közterheken, és megpróbál néhány olyan változtatást meglépni, amely pozitív színben tűnhet föl, de igazán nagy érvágást nem jelent a kifeszített költségvetésen.

Keveseknek lesz jobb az új a családi adókedvezmény

A 2014-es változások közül a legjelentősebb a családi adókedvezmény kiterjesztése a tb-járulékokra is. Varga Mihály alighanem erre célozva mondta, hogy 2014 a kiskeresetű családoknak az adócsökkentés éve lesz. Ez persze így általánosságban nem igaz (a járulék egyébként nem is adó), hiszen csak szűk rétegek számára hoz érdemi változást ez az intézkedés. Akinek eddig is elég jövedelme volt a kedvezmény teljes igénybevételéhez vagy akinek most is túl kevés ehhez, annál nincs változás, sőt, az igazi jövedelemtöbblethez legalább három gyermek kell. A valóban minden gyermekesnek segítséget jelentő családi pótlékot viszont a Fidesz nem emeli. A gyerekek 16 százaléka olyan családban él, ahol csak munkanélküli van, ezért a Demokratikus Koalíció inkább a családi pótlékot emelné, mondta például Baracskai József, a Gyurcsány-párthoz tartozó független képviselő a parlamenti vitában.

Az Orbán-kormány éppen ezt teszi a jövő évi adótörvények kedden tárgyalni kezdett javaslatában. "Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények" - monda Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában. Ha szőrszálat akarunk hasogatni, nem igaz, amit a tárcavezető mond, vannak kedvezőtlen változások. Kivetik például a csipszadót a sok cukrot és kevés gyümölcsöt tartalmazó szörpökre, az energiaellátó cégeknek pedig adóelőleget kell majd fizetniük. Ennél fontosabb, hogy Varga ezek szerint elismerte, a korábbi években volt adóemelés, márpedig a megelőző három esztendő költségvetése már a Fidesz műve.

A tényleg aránylag kevés és többnyire pozitív változtatást tartalmazó adócsomag következménye, hogy az ellenzék sem azt támadja elsősorban, ami benne van a javaslatcsomagban, hanem azt, amit hiányol belőle. Illetve olyat, ami nem is újdonság. Az igazi össztűz a második Orbán-kormány talán legstabilabb és legfontosabb adóügyi alapvetésére, az egykulcsos adóra zúdul. A jobbiktól az MSZP-n keresztül az Együtt-PM-ig mindenki támadja. Az utóbbi formáció aláírásgyűjtésbe is kezdett a témában, ami különösen azért érdekes, mert Bajnaiéknál illetve a környékükön találhatók leginkább azok a liberális közgazdászok, akik korábban még nem tartották az ördögtől valónak az egykulcsos személyi adóztatást.

Csakhogy Orbánék a lehető legrosszabbkor, válságban vezették be az egykulcsost, így nem a jövedelemtöbbletet osztották el úgy, hogy abból a szegények kevesebbet, a gazdagabbak többet kaptak. Hanem a szegények konkrétan rosszabbul jártak (az adójóváírás megszüntetésével), mint korábban, a gazdagok meg jobban. Másrészt minden puding próbája az evés, ma már tisztán látszik, hogy a módosabb rétegeknél otthagyott jövedelmek zöme nem növelte - legalábbis belföldön - a fogyasztást. A Jobbik szerint 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Volner János vezérszónok kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az EU húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található - mondta.

Scheiring Gábor (Együtt-PM) sajtótájékoztatóján azt mondta, módosító indítványaik mellett néhány napon belül egy határozati javaslatot is beterjesztenek a parlament elé, amelyik az egykulcsos adó eltörlését célozza. Emellett még a héten módosító javaslatokat is benyújtanak, amelyekkel többek között visszaállítanák az adójóváírás rendszerét. Hozzátette: visszahoznák a Bajnai-kormány offshore cégekre bevezetett szabályozását is. Eszerint az offshore cégeknek átutalt szolgáltatási díjakra, jogdíjakra és kamatokra 30 százalékos forrásadót vetnének ki. Emellett a magánszemélyek offshore cégekből származó, de fel nem vett jövedelmei után is meg kellene fizetni a személyi jövedelemadót.

Az MSZP vezérszónoka, Tukacs István kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját. Mint emlékezetes, a kormányerők is "hangosan gondolkodtak" legalább a hús általános forgalmi adójának mérséklésén, ám végül ilyesmi nem került a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatába. Az azonban nincs kizárva, hogy egyéni módosítóindítvány születik még a kormányoldalon a témában. Tukacs bírálta, hogy a kabinet nem hajtja végre mindazt, amit korábban, ellenzékben szorgalmazott, például nem segíti elő a jövedéki adón keresztül az üzemanyagok árcsökkenését.

Az ellenzék szerint a cégek adóztatása nem segíti elő a gazdaság növekedését. Nem sikerült versenyképességet növelő, vállalkozásra ösztönző adórendszert kialakítani, mondta a szocialista Tukacs István. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy tavaly zsugorodott a magyar gazdaság. Sem a fogyasztás, sem a beruházások nem emelkedtek. Az LMP-s Vágó Gábor szorgalmazta az úgynevezett zöldadó bevezetését a környezetszennyező és -romboló tevékenységek esetében.