Minden gazdasági alapot nélkülöz a november elejétől bevezetni tervezett 11,1 százalékos távhő-, áram-, és gázár csökkentés. A hő-, és áramtermelési, illetve földgáz beszerzési költségek ugyanis nem csökkentek, hanem éppenhogy növekedtek az elmúlt időszakban. A hálózatfenntartási kiadásokat pedig maga a kormányzat emelte az egekbe az energiaszektorra kivetett extra adókkal – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője.
Az utóbbi hónapokban a forint sem erősödött érdemben a dollárral szemben, így a forint-dollár átváltási kurzus javulása sem indokolja az energiaárak lefaragását. Emiatt a kormányzat által kierőszakolt újabb rezsicsökkentés fenntarthatatlan, s ezért a most kapott árkedvezményekért később a lakosság vagy fogyasztóként, vagy adófizetőként súlyos árat fizet.
A szakember szerint jelenleg a kormányzat cseppet sem piacbarát módon avatkozik be a háztartási energia árakba. A szolgáltatókat ugyanis veszteséges működésre kényszeríti, ami ellentétes a nemzetközi normákkal. Emellett a Fidesz-kabinet torzítja a versenyt is, miután a lakossági árak lefaragásának a költségeit jelentős részben a vállalkozói szaktorra terheli, ami ellentétes az Európai Unió előírásaival. Az árak ilyen jellegű „eltérítése” nagymértékben rontja a hazai vállalkozók versenyképességét, ami viszont munkahelyeket sodor veszélybe.
Az, hogy a kormány nemcsak szabályozó hatóságként és jogalkotóként, hanem egyre erőteljesebben tulajdonosként is megjelenik az energia ágazatban nem árcsökkentő, hanem árnövelő tényező - jegyezte meg Hegedűs Miklós. A későbbiekben ugyanis a kormányzatnak közpénzekből kell majd pótolnia a tulajdonába került energetikai társaságok erőszakos árcsökkentések miatti milliárdos veszteségeit, amelyet eddig a korábbi tulajdonosok fedeztek.
Emellett ugyancsak költségvetési forrásokból kell finanszírozni a vállalatok fenntartási és fejlesztési kiadásait is, s ez is közpénzekből történhet. Különösen akkor, ha kormányzat ígéretéhez híven ráerőlteti a közműszolgáltatási szektorra a nonprofit működést, ami végképp tönkreteszi a szolgáltatókat, legyenek azok állami, önkormányzati, vagy magán kézben lévők.
Erre jó példát mutatnak a zömében önkormányzati kezelésben lévő távhőszolgálatók, amelyeknek idén 55-60 milliárd forint kormányzati támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy talpon maradjanak. Ha nem kapnának támogatást, már a januári tíz százalékos ármérséklés miatt is tönkremennének a társaságok, a novemberi, további 11,1 százalékos tarifalefaragás pedig számos településen végképp veszélybe sodorná a hőellátást.
Elemzők szerint egyféleképpen lehetne csak piackonform módon árat csökkenteni: ha a kormányzat kapzsisága alábbhagyna és lemondana az adóbevételei egy részéről. Például csökkentené a szektorra kirótt különadókat, vagy az energia árába épített 27 százalékos forgalmi adót öt, vagy nulla százalékra vinné le. Ez a lépés azonban hozzávetőleg 200-300 milliárd forint adókieséssel járna. Így vagy nem teljesülne az éves szinten három százalék alatti hiánycél, vagy a költségvetés kiadási oldalát kellene lefaragni ekkora összeggel. Egy ilyen intézkedés ugyanakkor versenytorzító hatású lenne, mivel kivételezett helyzetbe hozná az energiaszolgáltatási szakágat a többi ágazattal szemben – vélik szakemberek.
Hozzáértők úgy látják: a legüdvösebb az lenne, ha az Orbán-kormány felhagyna a gazdaság és a társadalom számára is káros, valójában az energiafogyasztást ösztönző „rezsiharcával”, és ésszerűen közelítené meg a kérdést. Ennek jegyében minden felhasználó megfizetné a közműszolgáltatások valós árát, a rászorulók pedig olyan támogatást kapnának, hogy az energiaszámlák kifizetése ne veszélyezetesse a megélhetésüket. Ez olcsóbb és hatékonyabb módszer lehetne, minta mostani minden háztartásra kiterjedő ármérséklés, illetve a szolgáltatatók állami felvásárlása az adóforintok százmilliárdjaiból. Ez utóbbiak ugyanis soha meg nem térülő befektetésnek számítanak.
Egyes szakértők szerint pedig már az is a lakossági áram és földgáz árak eséséhez vezetne, ha a kormány csökkentené a hazai áram és gázpiac felett jelentős befolyással bíró, állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. profitját, amely tavaly meghaladta a 70 milliárd forintot. Ez az eredmény két szempontból is rekordnak számít.
Egyrészt mert ekkora hasznot az utóbbi évtized éveiben még nem zsebelt be az MVM, másrészt ez összeg meghaladta az összes többi hazánkban működő lakossági energiaszolgáltató nyereségét együttvéve. Vagyis, az energiaszektor legnagyobb nyertese 2012-ben a profit ellen lankadatlanul küzdő magyar kormány volt.
A szocialisták fenntartható rendszert alakítanának ki
A szocialisták több féle fenntartható megoldást javasoltak az elmúlt év folyamán a közüzemi díjak csökkentésére. Az ellenzéki párt még tavasszal törvényjavaslatot terjesztett be az országgyűlés elé a közműtarifák forgalmi adójának az öt százalékra csökkentéséről. Ezt azonban a kormánypártok leszavazták. Később az MSZP olyan támogatási rend bevezetését vetette fel, amely hosszú távon is működhetne, viszonylag kevés ráfordítással, miután csak a rászorulóknak adna árengedményt, a jómódúaknak nem. Ezáltal pedig igazságosabb lenne, mint a mostani „általános” árkedvezmény. A kormánypártok azonban ezt a megoldást is elvetették.
A szocialisták többször hangsúlyozták: bár az emberek elszegényedése miatt a mostani rezsicsökkentés ellen sem emelik fel a szavukat, a kormányra kerülésük esetén csakis társadalmi szempontból igazságos árkompenzációs rendszert alkalmaznak majd.
Emlékezetes: az előző szocialista kormányok idején a lakosság rászorultsági alapon sávos gáz-, és távhőár kedvezményt vehetett igénybe. Az ártámogatást a lakosság mintegy 80 százaléka igényelhette. Ezt a díjengedményt azonban a Fidesz a hatalomra jutása után, 2010-ben eltörölte. Így tízezrével akadtak családok, amelyek egyik napról a másikra 50 százalékos gáz- és távhőár emelkedéssel szembesültek. Ezért számukra az idei januári tíz , illetve a mostani 11,1 százalékos árengedmény csupán részbeni ellentételezést jelent a kiadásaik 2010-es drasztikus mértékű növekedésével szemben.
Kényszer nélkül is zuhan az áram ára
Csehországban decembertől 14,4 százalékkal csökkenti árait az egyik legnagyobb cseh áramszolgáltató, a prágai Prazská energetika (PRE). Miközben idén eddig már Csehországban átlagosan öt százalékkal csökkentek az áramárak.
A mostani döntés következtében az ügyfelek több száz, illetve több ezer koronát takarítanak meg, bár a jövő évi végső fogyasztói áramár még az Energetikai Szabályozó Hivatal (ERÚ) döntésétől is függ, amely az áramár központilag szabályozott részét befolyásolja. "Az áramárak csökkentését a világpiaci árak esése tette lehetővé" - jelentette ki Pavel Elis, a PRE vezérigazgatója a napokban. A PRE több mint 700 ezer ügyfélnek szállít áramot.
A háztartási fogyasztóknál az árcsökkentés még nagyobb lesz, mert a szabályozó hivatal várhatóan csökkenti az áramelosztás árait is. A cégeknél a jövő évi megtakarítás összességében 12-17 százalék között fog majd mozogni. A konkurens Cseh Energetikai Művek (CEZ) már korábban közölte, hogy január elsejével 15 százalékkal csökkenti az általa szolgáltatott áram árát.
A harmadik nagy áramszolgáltató, a német kézben lévő E.ON, amely elsősorban Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban rendelkezik erős pozíciókkal, bejelentette, hogy november végén közli a jövő évi áramárakat.
London: nincs mód a rezsi lefaragására
Egyszeri különadót kellene kiróni az energiaszolgáltató magáncégekre, ha a legutóbb bejelentett meredek áremelések következtében az eddiginél is több lakossági fogyasztó szorulna állami segélyre a magas téli fűtésszámlák miatt - mondta Sir John Major, volt brit miniszterelnök a napokban.
A brit kormány azonban udvarias nyilatkozatban elvetette az ötletet, ugyanakkor a londoni parlament energiaügyi bizottsága meghallgatásra idézte be azoknak a szolgáltató cégeknek a vezetőit, amelyek az utóbbi napokban áremeléseket jelentettek be.
Major szerint ebben a helyzetben komoly esélye van annak, hogy növelni kell a nehéz helyzetbe került fogyasztók állami segélyezését. A politikus szerint ezt a támogatást a brit kormánynak az energiaszolgáltatóktól kellene visszaszereznie egyszeri nyereségadó kivetésével.
Emlékezetes: november végétől 10,6 százalékkal növekszik a londoniak gáz és villany költsége. Egy átlag londoni lakás vagy családi ház fűtése és világítása így évi 1500 fontba, forintra átszámítva 475 ezer forintba kerül.
Áramkimaradásokra figyelmeztet a szolgáltató
Áramszünetekre kell számítani egész Európában, mert egyre kevésbé kifizetődő hagyományos erőművet üzemeltetni - mondta a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező német RWE vezetője egy tegnap megjelent interjúban. Peter Terium elmondta: a szél- és a napenergia alapú termelés kiépülésének hatására meredeken csökkennek az áramtőzsdei nagykereskedelmi árak, ezért egyre kevésbé éri meg szén- vagy földgáztüzelésű erőművet üzemeltetni.
Az RWE erőműveinek 30-40 százaléka veszteséges - mondta a német energetikai óriáscég igazgatótanácsi elnöke a Süddeutsche Zeitungnak. Terium szerint még nagyobb lehet a baj, amikor majd beindul a növekedés a kontinens gazdaságában, és emelkedik az áramszükséglet. Az RWE a magyarországi gáz- és áramszolgáltatás egyik legnagyobb szereplője.
Az EnergiaFocus.hu augusztusban iparági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az RWE tárgyal a Főgáz Zrt.-ben birtokolt kisebbségi tulajdonrészének értékesítéséről, a cég nem kommentálta a portál beszámolóját.
