Bedühödött a Skoda, "szétperli" Vitézy vállalatát

Hiába ítélte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértőnek a BKK azon döntését, amellyel a budapesti villamostenderből az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó Ganz-Skoda Zrt-t, a Vitézy Dávid vezette cég valótlan állításokkal próbálta igazolni inkriminált határozatát. A Skoda most perre megy.

A cseh Skoda Transportation a.s. magyarországi leánycége, a Ganz-Skoda Zrt. bírósági úton kér elégtételt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által október 22-én nyilvánosan közzétett, valótlan tényeket tartalmazó és a Skoda jó hírnevét sértő állításokért, írja a hvg.hu. (A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.)

A BKK október 22-én kiadott sajtóközleményében lényegében kétségbe vonta a Közbeszerzési Döntőbizottság előző napon hozott határozatát, ami kimondta, hogy a BKK jogsértő módon zárta ki a budapesti villamostenderből az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó Ganz-Skoda Zrt-t - idézte fel a cég. Ezen túl, a BKK közleményében, többek között, gyanús, nem átlátható "offshore hátterű cégnek" nevezte a Skodát.

A Skoda szerint a társaság minden közbeszerzési eljárásban a helyi és az uniós szabályok maradéktalan betartásával, a közbeszerzési törvény alapelveinek maradéktalan figyelembe vételével jár el. Így történt ez a budapesti villamostender során is - írták. A Skoda a BKK utólagos kérésére tette meg az előírtnál részletesebb tulajdonosi hátterére vonatkozó nyilatkozatát az irányadó közbeszerzési jogszabályokkal teljes mértében összhangban. A BKK a Skoda e tárgyban tett nyilatkozatát az eljárás során elfogadta, azzal kapcsolatban semmilyen jogkövetkezményt nem fogalmazott meg.

A Skoda levélben tájékoztatta Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját, hogy az ilyen eljárás nem egyeztethető össze a Kbt. szerinti jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményeivel és alkalmas lehet arra, hogy a Skodának jelentős kárt okozzon. Ezért a cég levelében felszólította a BKK-t, hogy október 30-án délig óráig vonja vissza a BKK által megfogalmazott valótlan állításokat.

A Skoda sajnálattal vette tudomásul, hogy ez mind ezidáig nem történt meg. Ezért a társaság jó hírnevének megóvása és gazdasági károk elkerülése érdekében a BKK-val szemben jogi lépések megtételére kényszerült a magyar bíróság előtt.

Szerző

Orbánék igazi arca: Nem számol a rezsicsökkentéssel a jövő évi büdzsé

Publikálás dátuma
2013.10.30. 11:49
Fotó: Bielik István
November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentés kapcsán a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.

A rezsicsökkentés kapcsán többször elhangzott, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken. Arról azonban nem esik szó - és ez igaz a kormányra is -, hogy a csökkenő rezsi egyúttal csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Ennek pedig leglátványosabb eleme az áfa, hiszen a gáz- és a villamos-energiát ugyanúgy terheli és meg is kell fizetni a 20 százalékos adót, mint például az élelmiszerek után.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfa-bevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány mintegy 20 milliárd forint áfa-bevételről volt kénytelen lemondani.

A mostani 11,1 százalékos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további mintegy 18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz 2012-höz képest a rezsicsökkentés csak a villamos-energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Ezenkívül további két tétel is van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Az egyik a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az úgynevezett energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be.


E három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.

Amennyiben valóban a rezsicsökkentés költségvetése a jövő évi, akkor ennek markánsan meg kellene jelennie a büdzsé tervezetében. A törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés és ebből 6 esetben abból a szempontból említik, hogy milyen bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal úgy kommentálja a büdzsé szövege a kormányzati intézkedést, mint amelyik növeli a lakossági kereslet, majd még további két esetben kerül elő a rezsicsökkentés, mondván: ellenőrzése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sével, mint kiemelt feladata.

A kabinet az áfa-bevétel kiesése kapcsán láthatóan nem számolt a rezsicsökkentés hatásával. Továbbra is irreális terveket fogalmaznak meg, és olyan bevétellel számolnak, amely nem jön össze. A 3000 milliárd forintos bevételi terv az idei előirányzathoz képest ugyan csak 1,6 százalékkal magasabb, de a várható idei teljesüléshez képest a Policy Agenda számításai szerint már 11 százalék a különbség. Ehhez képest további bevételek kiengedése a költségvetésből könnyen tűnhet felelőtlenségnek. 

Természetes számolhat azzal a kormány, hogy arezsicsökkentés során a lakosságnál maradó megtakarításmegjelenik a gazdaságban. Gondolhatnak arra, hogy a lakosságezen összeget elkölti majd valamilyen fogyasztásra és ez szintén növeli az állam adóbevételeit. Ennek lehet ugyan realitása is, de az eddigi adatok utalnak arra, hogy a lakossági kiadások ennek függvényében egyéb területeken emelkednének. Azaz akár növelhetnék is a háztartások a megtakarításaikat, de reálisabb azt feltételezni, hogy olyan kiadásaik vannak (pl. törlesztő részletek), amelyekhez nem társul költségvetési adóbevétel.
A tények azt mutatják, hogy a jövő évi költségvetés csak a szavakszintjén a rezsicsökkentés költségvetése, és nem a számokén. Az is látszik, hogy a büdzsé tervezetének betarthatóságát a rezsi költségek leszorítása éppenhogy csökkenti. Más szavakkal tehát a rezsicsökkentés következményeként a nem kellően magalapozott költségvetés miatt jövőre újabb költségvetési megszorítás valószínűsíthető.

Szerző

Orbánék igazi arca: Nem számol a rezsicsökkentéssel a jövő évi büdzsé

Publikálás dátuma
2013.10.30. 11:49
Fotó: Bielik István
November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentés kapcsán a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.

A rezsicsökkentés kapcsán többször elhangzott, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken. Arról azonban nem esik szó - és ez igaz a kormányra is -, hogy a csökkenő rezsi egyúttal csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Ennek pedig leglátványosabb eleme az áfa, hiszen a gáz- és a villamos-energiát ugyanúgy terheli és meg is kell fizetni a 20 százalékos adót, mint például az élelmiszerek után.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfa-bevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány mintegy 20 milliárd forint áfa-bevételről volt kénytelen lemondani.

A mostani 11,1 százalékos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további mintegy 18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz 2012-höz képest a rezsicsökkentés csak a villamos-energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Ezenkívül további két tétel is van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Az egyik a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az úgynevezett energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be.


E három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.

Amennyiben valóban a rezsicsökkentés költségvetése a jövő évi, akkor ennek markánsan meg kellene jelennie a büdzsé tervezetében. A törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés és ebből 6 esetben abból a szempontból említik, hogy milyen bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal úgy kommentálja a büdzsé szövege a kormányzati intézkedést, mint amelyik növeli a lakossági kereslet, majd még további két esetben kerül elő a rezsicsökkentés, mondván: ellenőrzése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sével, mint kiemelt feladata.

A kabinet az áfa-bevétel kiesése kapcsán láthatóan nem számolt a rezsicsökkentés hatásával. Továbbra is irreális terveket fogalmaznak meg, és olyan bevétellel számolnak, amely nem jön össze. A 3000 milliárd forintos bevételi terv az idei előirányzathoz képest ugyan csak 1,6 százalékkal magasabb, de a várható idei teljesüléshez képest a Policy Agenda számításai szerint már 11 százalék a különbség. Ehhez képest további bevételek kiengedése a költségvetésből könnyen tűnhet felelőtlenségnek. 

Természetes számolhat azzal a kormány, hogy arezsicsökkentés során a lakosságnál maradó megtakarításmegjelenik a gazdaságban. Gondolhatnak arra, hogy a lakosságezen összeget elkölti majd valamilyen fogyasztásra és ez szintén növeli az állam adóbevételeit. Ennek lehet ugyan realitása is, de az eddigi adatok utalnak arra, hogy a lakossági kiadások ennek függvényében egyéb területeken emelkednének. Azaz akár növelhetnék is a háztartások a megtakarításaikat, de reálisabb azt feltételezni, hogy olyan kiadásaik vannak (pl. törlesztő részletek), amelyekhez nem társul költségvetési adóbevétel.
A tények azt mutatják, hogy a jövő évi költségvetés csak a szavakszintjén a rezsicsökkentés költségvetése, és nem a számokén. Az is látszik, hogy a büdzsé tervezetének betarthatóságát a rezsi költségek leszorítása éppenhogy csökkenti. Más szavakkal tehát a rezsicsökkentés következményeként a nem kellően magalapozott költségvetés miatt jövőre újabb költségvetési megszorítás valószínűsíthető.

Szerző