átalakítás;Moszkva;Mercury City Tower;Moszkvai Állami Egyetem;városrendezés;Ukrajna Szálló;Gorkij park;

2013-10-31 06:30:00

Építkezési láz Moszkvában

Moszkva valóságos városrendezési forradalmat él át. Átalakul a belváros, újabb és újabb épületek nőnek ki a földből, luxus-lakókörzetek sokasága épül.  Ez azonban nem tölti el túlzott lelkesedéssel a fővárosban élőket.

Az orosz főváros üzleti negyedének, a Moszkva-citynek az építése 1992-ben kezdődött.

A hatvan hektárnyi terület központi magja 530 ezer négyzetméter. Itt húzták fel a 339 méter magas Mercury City Tower-t, amely a sztálini korszak gigantikus építményei fölé magasodik, a Moszkvai Állami Egyetem ugyanis csak 240 méter magas, az Ukrajna Szálló pedig 206. 

A 75 emelet alsó szintjeit irodák és üzletek, a felsőbbeket luxuslakások foglalják el. A Mercuryval is vetekszik majd a Szövetségi Torony 360 méterével. A Tower 2000, a City Palace, a City of Capitals, az Eurasia Tower vagy a Federation Tower mind büszkesége a fővárosnak. Van, ami már elkészült, van, amin még dolgoznak.

Csak idén majdnem több mint egymillió négyzetméter összterületű lakóházat építenek fel.

Csodálatos épületegyüttesek születtek a zöldövezetekben, ahol különleges összhangot teremtettek a természettel, miközben iskolák, óvodák, üzletek, szórakozóhelyek állnak a lakók rendelkezésére.Az árak, természetesen, ennek megfelelően magasak.

Az ember azt hinné, mindennek örülnek a moszkvaiak. Ez azonban nincs így. Az elmúlt három év alatt a fővárossal elégedetlenek száma 24 százalékról 31-re nőtt.

A Superjob.ru portál felmérése szerint négymillió embernek az a véleménye, hogy Moszkvában manapság lehetetlen élni.

Az elégedetlenség olyan nagy, hogy a lakosság 13 százaléka, ha tehetné, külföldre távozna, ez azonban évente csak 3 százalékuknak sikerül. A 18 éven felüliek 9,3 százaléka viszont azzal a gondolattal foglalkozik, hogy vidékre költözik.

Az Expert orosz hírportál elemzője úgy véli, hogy Moszkva nemcsak a szovjet városépítő politikát szenvedi most meg, hanem még inkább a rendszerváltozás utániét. A városközpontban buldózerek rombolják szét a házakat.

A szegények kiszorulnak a perifériára. Az Expert szerint a város a spekulatív tőke arénájává változik, megszokott képét elveszti.

Mások arról cikkeznek, hogy az egész XX. századi városépítési politikát a lakosság érdekeinek a semmibevételével alakították ki.

Moszkva fő építésze szerint ez vezetett oda, hogy az új mikro-kerületek nem teljes értékűek, a területek kaotikus kialakítása végtelen labirintusokat eredményezett, miközben a beépítetlen területek elképesztő szélességű utakkal váltakoznak.

Ezt igyekszik a városvezetés ellensúlyozni azzal, hogy sok kilométernyi új bicikli utat és járdát épít. A Moszkva-folyó partját megnyitják a gyalogosok előtt. Parkosítási lázban ég a város: 49 új parkot hoznak létre.

A kevesek által látogatott, biztonsági szempontból este már veszélyes parkokat egymás után alakítják át, nemcsak szebbé varázsolják, hanem érdekes látnivalókkal is felszerelik őket.

A Gorkij park átalakítása annak a jelképe, hogyan igyekeznek újabban a moszkvaiak kedvében járni. Életet leheltek az egykor megunt és egyre kevésbé látogatott parkba. A környéken lakók fele korábban a lábát sem tette be ide, mondván, hogy a mellett, hogy rossz benyomást tesz rájuk, veszélyesnek érzik, meg nagyon drága is minden.

A városvezetés nemzetközi pályázatot írt ki, amelyet a brit LDA Design nyert el. Sikeres munkájuk eredménye, hogy ma már évente 15 millióan látogatják a Gorkij parkot. S annak ellenére, hogy a biztonságért felelős őröktől elvették a gumibotot, a látogatás veszélytelenebb lett.

Az emberek kedvében igyekeznek járni azzal is, hogy Moszkva néhány korábban elhanyagolt, de építészetileg értékes részén helyreállítják a XVIII.-XIX. századi épületeket.

És, ami ennél fontosabb, a jövőben nemcsak a bel-és külföldi szakértők, hanem a moszkvaiak véleményét is kikérik a városépítési tervek készítésekor. Igyekeznek egyes helyeken feltérképezni, mit hiányolnak az emberek, mit szeretnének kerületükben látni.

S közben tanulmányozzák az európai nagyvárosok tapasztalatait, Barcelona, Luxembourg, Genf utcáit és tereit. Azok harmóniájától még messze vannak, azonban a felhőkarcolók építésének lázában legalább már foglalkoznak azzal is, ami az emberek szívéhez közelebb esik.