2013 - csúcs lett ez az esztendő

Publikálás dátuma
2013.10.31. 06:57
A magyar autósport egyik jelenlegi ékköve: Michelisz Norbert FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Hányszor hallani, hogy a technikai sportok legjobb magyar versenyzői, ha azonos feltételeket kapnának ellenfeleikkel - itt főleg a nyugat-európai és tengerentúli pilótákról van szó -, egyre másra szállítanák a világra szóló eredményeket. Nos, a magyar autósport ebben évben szinte csodát tett, és versenyzőink a tehetségükkel, tudásukkal szinte eltűntették az anyagi háttér okozta különbségeket.

Noha ezt sosem mondta ki még senki, de vélhetően a magyar autósport mélypontja a 2011-es esztendő volt.

A gazdasági válság elhúzódása miatt ekkor volt a legnagyobb pangás, a szponzorok egyre-másra hagyták magukra a sportolókat, és úgy tűnt ekkor, hogy maximum csak az álmainkban sikerülhet a magyar autósportot régi szintjére emelni.

Aztán mára kiderült, ha ugyan csodák továbbra sincsenek, az álmok viszont azért vannak, hogy megvalósuljanak. Bármilyen hihetetlen a fentiek után, de tény: 2013 a Magyar Autósport éve. Az aszfalton és a zöld asztal mellet egyaránt. De nézzük a tényeket.

Immár 28. alkalommal került megrendezésre a Hungaroringen a Formula 1 Magyar Nagydíj, ami egyrészt ismét sikertörténetté vált - újabb nézőcsúcs a mogyoródi pályán -, ugyanis hazánk egyik legjobb "imázsakciója" immár biztosan 2021-ig meg is marad.

A magyar autósport legújabbkori bölcsője a száguldó cirkusz mellett 2014-től ismét a Hungaroringre várja a német túraautó bajnokság (DTM) mezőnyét, illetve bekerült a kamionos Eb jövő évi versenynaptárában is, de a túraautó-világbajnokság (WTCC) és a WSR továbbra is látható lesz a magyar szurkolók számára.

Akikre büszkék lehetünk…
Nemrég megjelentettük a magyar gyorsasági motorsport helyzetéről szóló írásunkat, melyből tökéletesen látható volt, hogy nem azon múlik a magyar siker, hogy nincsenek tehetségeink. Nézzük, hogy az elmúlt években kik azok a magyar versenyzők, akik a mostoha háttér ellenére igencsak öregbítették a hazai gyorsasági motorsport hírét.
Talmácsi Gábor - 2007 világbajnoka, a Supersport vb-n tavaly sorozatban szerzett pontot, idén súlyos sérülése előtt ő volt az egyetlen magyar, akinek a neve mellett 4 egység szerepel
Tóth Imre - többszörös magyar bajnok, a Supersport vb magyar menője
Németh Balázs - többszörös magyar bajnok, a Supersport vb magyar menője
Győrfi Alen - 2007 Európa-bajnoka 125-ös géposztályban, a Superbike vb Superstock 1000-es géposztályának magyar menője, idén négy pontot szerzett
Sebestyén Péter - korábban a Moto3 vb-n indult, jelenleg a Superbike vb European Junior Cup sorozat egyik legjobbja, hatodikként zárt összetettben
Bódis Ricsi - a Superbike vb European Junior Cup sorozat egyik legjobbja, tizenkettedik lett összetettben
Gyutai Adrián - 2012-ben megnyerte az Alpok Adria Sorozat 125 GP kategóriáját, idén második lett az Alpok Adria Bajnokságban a Superstock 600, míg az Európa-bajnokságon a két pontot érő 14. helyen végzett, második lett az IMRC nemzetközi sorozatban, míg megnyerte a magyar bajnokságot
Chrobák János - tavaly Superstock 600-ban megnyerte az Alpok Adria Sorozatot, és 11. lett az Európa-bajnokságon
Juhász Dávid - junior Európa-bajnoki ezüstérmes, idén a Superbike Magyar Bajnokság egyik legjobbja
Rizmayer Gábor - többszörös magyar bajnok, korábbi vb-menő, az idei Magyar Bajnokság Superbike kategóriájának éllovasa, a legutóbbi német bajnoki futam kétszeres dobogósa a Superstock 1000-es kategóriában. Ám idén már nemcsak a Hungaroring vonzotta a világsztárokat Magyarországra. Jubileumi tizedik alkalommal került megrendezésre a terep-rallye Világkupa-sorozat egyik állomásaként a HunGarian Baja, ahol idén a világ élvonala mutatta meg a szakág minden szépségét.

Ám idén már nemcsak a Hungaroring vonzotta a világsztárokat Magyarországra. Jubileumi tizedik alkalommal került megrendezésre a terep-rallye Világkupa-sorozat egyik állomásaként a HunGarian Baja, ahol idén a világ élvonala mutatta meg a szakág minden szépségét.

Akárcsak a nyirádi katlanban megrendezett Autocross és Rallycross Európa-bajnoki futam. És ami a leglényegesebb, mindenhol hatalmas volt az érdeklődés.

Ennek megfelelően a különböző szakágakban versenyzőink is kitettek magukért. Michelisz Norbert a tavalyi privát bajnoki címe után idén a Honda pilótájaként akár az abszolút harmadik-negyedik helyére is odaérhet - két futam van hátra -, ami hatalmas eredmény lenne a Zengő Motorsport pilótájától.

Félő azonban, idén nem ő lesz a magyar autósport legjobbja, hiszen történelmi pillanatként három Európa-bajnoka is van Magyarországnak.

Autocrossban Kárai Tamás - 2011 után másodszor - illetve Szabó Krisztián is megnyerte kategóriájának összetettjét, ráadásul mindketten már az utolsó futam előtt bebiztosították Eb-címüket.

Kettejükhöz csatlakozott Bessenyey Zoltán is, aki a rallye-ban nyerte meg a kontinensviadalt. Nem sokkal maradt el ettől a kamionosok Kiss Norbert és a még csak 17 éves Major Benedek, akik futamgyőzelmekkel és számos dobogós helyezéssel bizonyították, sportáguk legjobbjai között a helyük, míg állandó beugróként Kiss Pál Tamás remekül teljesítve az összetett ötödik helyén végzett az AutoGP-sorozatban.

Azért itthon is történt egy és más. A 2012-ben mélypontra kerülő rallye-szakág is feltámadt, és idén - időnként szinte rekordmezőnyökkel - már izgalmas csatákat vívtak a magyar bajnoki címért.

Mindez mire volt elég? Nos, néhány korábbi szponzor újra a sportág felé fordult, a sikerek hatására a média egyre szélesebb körben számolt be a különböző versenyekről.

Azaz, ha még a csúcs messze is van, a lejtő helyett immár az emelkedőn halad a magyar autósport szekere…

Szerző

Érem nélkül, a jövőben bízva

Az elmúlt hétvégén ért véget a kazah Almatiban az amatőr férfi ökölvívó világbajnokság, ahonnan hazaérkezett a magyar küldöttség. A vb-n teljes csapattal szerepelt a magyar válogatott, ám érmet sajnos egyik súlycsoportban sem sikerült szerezniük.

Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) elnöke úgy véli, az előző, bakui világbajnoksághoz képest előrelépett a magyar amatőr boksz, hiszen ezúttal valamennyi versenyzőnk legalább  amásodik fordulóig állva maradt.

"A teljesítményekkel elégedett vagyok, a végeredményekkel nem, de ennek ellenére szimpatikus vesztesek voltunk. Azt hiszem, erre a csapatra lehet építeni, s aki ott volt a helyszínen, az látta, hogy nagyszerű versenyzőink vannak. Valami nem stimmelt, de azon leszünk, hogy a hibáinkat feltárjuk, majd kijavítsuk azokat, hogy az elkövetkezendő világversenyeken sikeresebbek legyünk" – fogalmazott az elnök.

Kovács László szövetségi kapitány szerint nem úgy sikerült a világbajnokság, ahogyan azt eltervezték, hiszen az elutazás előtt legalább egy érmes helyezés megszerzését tűzték ki célul.

"Úgy gondolom, hogy amit elképzeltünk, azt nem sikerült maradéktalanul megvalósítanunk, hiszen éremmel szerettünk volna hazatérni Magyarországra. Ez sajnos nem jött össze. A jövőbeni sikerek érdekében kiemelten kell foglalkoznunk a mentális felkészítéssel, de állóképességben és szakmailag nincs lemaradásunk. A Varga-Bacskai-Harcsa-Szellő négyes fogat jó teljesítményt nyújtottak, és olyan szoros meccseken buktak el, amiket némi szerencsével akár ők is megnyerhették volna. Sokat kell dolgoznunk, hogy az előttünk álló világversenyeken eredményesebbek tudjunk lenni, és később sikerrel vívjuk meg az olimpiai kvalifikációt" - jelentette ki a kapitány.

A magyar csapat legeredményesebb versenyzője ismételten Harcsa Zoltán (75 kg) volt, aki a tavalyi londoni olimpián mutatott teljesítményéhez hasonlóan most Almatiban is az ötödik helyen zárt.

"Nem vagyok elégedett, több volt bennem, hisz végül az a kazah bokszoló lett a világbajnok, akit fél éve két menet alatt nagyon megvertem. Ha agresszívebben lépek fel, talán meg tudtam volna oldani a negyeddöntőmet" – közölte Harcsa, aki nem áll le, hiszen több versenye, többek között a magyar bajnokság is még hátravan a számára.

Megfelelő jelölt Paolo Sousa lehet

Publikálás dátuma
2013.10.31. 06:53
Sousa a Videoton trénereként már bizonyított FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Gellei Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai bizottságának elnöke szerint Egervári Sándor megengedhetetlenül nagy kockázatot vállalt a hollandiai vb-selejtezős taktikájával. Úgy véli, a sportág valamennyi szereplőjének önvizsgálatot kell most tartania, s helyesnek tartja azokat a törekvéseket, mely szerint olyan szakember vegye át a válogatott irányítását, akinek munkája túlmutat a nemzeti együttes dirigálásán. Ha itthon nem találni megfelelő személyt a posztra, keressük meg külföldön. „Ne szégyelljünk másoktól tanulni” – mondja.

Az MLSZ jelenlegi elnökségét többségében nem futballszakember alkotja. Balogh Gabriella, Kovács Árpád vagy Vizi E. Szilveszter nyilván rendkívül hasznos munkát végez, ám a mindenkori szövetségi kapitány munkájának megítéléséhez bizonyosan kevéssé konyít.

A grémium emiatt fokozottan támaszkodik a szakmai bizottság munkájára. A testület tagja Benczés Miklós, Bozsik Péter, Garami József, Halmai Gábor, Herczeg András, Illés Béla, Kovács Zoltán, Róth Antal és Szalai László, elnöke pedig Gellei Imre, aki 2001 szeptemberétől 2003 novemberéig maga is betöltötte a szövetségi kapitányi tisztségét.

„Bizottságunk olyasféle kérdésekben foglal állást, minthogy érdemes-e foglalkozni a bajnokság átszervezésének kérdésével, szűkítsük-e a női bajnokság mezőnyét? Legutóbb Egervári Sándor leköszönt szövetségi kapitány jelentéséről tettük meg állásfoglalásunkat” – vázolta az egy-két havonta ülésező bizottság munkáját Gellei.

Elárulta, a szövetségi kapitány előzetesen a terveit nem taglalja, körülbelül félévente megejtett beszámolói kötelezettsége során az elvégzett munka tanulságait osztja meg utólag.

Egervári állítólag nagyon bízott az utolsó két vb-selejtező sikerében, viszont az utóbbi időszakban mind több problémával kellett szembesülnie, elsősorban amiatt, hogy keretének tagjai „értékcsökkenést szenvedtek el”, meghatározó játékosok sérültek meg, mások alacsonyabb osztályú alakulatokhoz kerültek (például a Bundesliga I-ből a II-be).

A szakmai bizottság nehezményezte, hogy pótlásukra a tréner nem tett erőfeszítéseket, nem alakított ki úgynevezett B keretet, amelynek tagjaihoz nyúlhatott volna.

„Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a magyar futball törékeny, de legalább üdvözlendő hírként könyvelhettük el Nyilasi Tibor és Both József beszámolóját, akik rámutattak: az utánpótláscsapatok mind több nemzetközi mérkőzést vívhatnak, márpedig az efféle rutin megszerzése elengedhetetlen a fiatalok fejlődéséhez” – mondta el Gellei.

Példaként hozta fel: az U21-es alakulattal megesett, hogy 15 ezer néző előtt lépett pályára Törökországban, s az a tapasztalat nagyban segítette a csapat akkori tagjait, Szabicsot, Gerát és a többieket, hogy a későbbiekben hasonlóan ellenséges szituációban megfelelő teljesítményre legyenek képesek.

„Más út nincs, ezeket a pillanatokat mind többször át kell élni” – felelte a szakember azzal kapcsolatban, miként lehetne elkerülni, hogy a bukarestihez hasonlóan a magyar játékosok ne blokkoljanak le. Egyetértett, kritikus helyzetekben futballistáink nem tudják képességeik legjavát nyújtani.

Egervári egyébként a hollandiai 1-8 kapcsán a bizottság előtt úgy fogalmazott, hogy 19-re húzott lapot. Győzni kellett volna a pótselejtezőt érő második helyhez, emiatt igyekezett támadóbb szellemű együttest pályára küldeni, viszont ez, a világ egyik legerősebb nemzeti egyletének otthonában maga volt az öngyilkosság.

A szakmai testület értékelése az volt, teljességgel fölösleges volt ez a kockázatvállalás, már csak azért is, mert a győzelem alapvetése a biztos védekezés, nem beszélve arról: tisztában kell lenni saját erőinkkel.

Egervári együttese mindazonáltal az esetlegesség jegyeit hordozta magán. Kaptak-e a játékosok konkrét utasításokat például arra vonatkozólag, labdaszerzés után, miként lehet a labdát biztos helyre juttatni?

Milyen sablonok alapján kell felépíteni egy-egy támadást? Hogyan próbálják meg a holland védelmet feltörni? Mely útvonalakat kell erőltetnie, mondjuk, a két szélső támadó középpályásnak? – kérdeztük Gelleit, de arra való hivatkozással, hogy a szakmai bizottság tagjai nem voltak jelen a válogatott taktikai értekezletein, nem akart válaszolni.

Azt javasolta, keressük ez ügyben Egervárit. Mindenesetre volt kapitányként leszögezte: a válogatott mesterének kötelessége, akármilyen sziszifuszi is a munka, elképzeléseit a játékosokkal meg kell ismertetnie, és az összetartások rövid ideje alatt mindent meg kell tenni, hogy azt maradéktalanul el is sajátítsák.

A Szalai Ádám nyilatkozatához csatlakozó, külföldi légiósok kritikája kapcsán úgy reagált: „Most mindenkinek önvizsgálatot kell tartania. A sportág minden területén fejlődni kell. Az akadémiáknak hatékonyabbá kell válniuk, már a kiválasztás során is.

A sporttudományok alkalmazásában is fontos volna előre lépni. Örömteli Szalai László célkitűzése. Az edzőközpont vezetője szeretné, ha az iskolából kikerülő trénereket az utánpótlás-nevelés ambicionálná.

Egyértelmű: minden a gyerekek képzése körül forog, erre látunk példát Németországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában. A gyerekek a gondjainkra vannak bízva, óriási a felelősségünk”.

A szakmai bizottság elnökét végezetül arról kérdeztük, ki legyen a szövetségi kapitány? „Az MLSZ olyan kapitányt szeretne, aki pontosan elképzelésekkel rendelkezik, akinek rálátása volna a magyar labdarúgás helyzetére, aki nem csupán a nemzeti együttes munkáját felügyeli, hanem strukturálisan felügyeli az utánpótláscsapatoknál zajló munkát is” – felelte.

Szerinte ha nem találjuk meg a határainkon belül a megfelelő szakembert, akkor külföldön kell keresni. „Volt idő, amikor tőlünk tanultak futballozni, ne szégyelljünk most mi másoktól a tudást megszerezni” – szögezte le.

Hogy Paulo Sousa alkalmas volna-e a feladatra? Gellei szerint igen: „Rendkívül alapos, felkészült edző, nagy tudással és tapasztalattal fölvértezve. Megvan a kisugárzása és minden olyan tulajdonsága, ami a feladathoz szükséges” - válaszolta.

Játékosai is lennének?