Nincs védelem a kismamáknak

Publikálás dátuma
2013.11.02. 06:15
Azokban a családokban, ahol két műszakban dolgozik az édesanya és nem segít a nagymama, lehetetlen megoldani a kicsik felügyele
Noha folyamatosan a családok védelméről beszél a kormány, azt megfelelő szabályozásnak tartják, hogy kisgyermekes anyukák két- vagy három műszakban dolgozzanak. Amelyik szülőnek ez nem tetszik, vagy képtelen így bölcsődébe, óvodába vinni a gyerekeit, kirúghatják a munkáltatók.

Összeteheti a két kezét, hogy jól keres, de ezért a két kisgyereke mellett is vállalnia kell a két műszakos munkarendet.

Erről beszélt lapunknak egy vidéken élő édesanya, aki szülés után azt szerette volna elérni, hogy csak egy műszakban dolgozzon. Korábban is ennél a cégnél alkalmazták, és örült, hogy a gyes után visszavették.

A kérését azonban a főnöke visszautasította, azt válaszolta az anyának, megérti a problémáját, tudja, hogy a gyerekeket nem tudja bölcsődébe és óvodába vinni, de ha neki enged, akkor a többiek is hasonló kéréssel állnak elő.

A vidéken élő nőnek végül családon belül sikerült megoldania a problémát, amikor ő délelőttös, akkor a férje délutános, és fordítva. Így egyeztetik a gyerekek nevelését.

Próbált olyan munkahelyet keresni - mondta -, ahol nem reggel hattól délután kettőig, illetve délután kettőtől este tízig kell dolgozni, de ha meghallják, hogy két gyereke van, esélyt sem adnak neki.

Máshol az volt a probléma, hogy két hétig volt biztos munka, a továbbiakat nem tudták megígérni.

Arra a kérdésre, mennyi pénzt nevez jó keresetnek azt válaszolta, 110 ezer forintot kap a kezébe, és ugyanennyit keres a férje is. - Hálát adok a sorsnak, hogy van munkám, és ilyen jól keresek. Csodálkozva hallgatjuk, amikor 200 ezres átlagbérről beszélnek a politikusok - mondta -, ő nem is ismer olyan embert, akinek ennyi lenne a fizetése.

Ennek a vidéken élő anyukának a problémája alapján szeretett volna megoldást találni a nem éppen családbarát beosztásban dolgozó anyáknak Ertsey Katalin.

Míg régen nem lehett kirúgni a kisgyermekes anyukát, az új Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján ez a védelem megszűnt, a munkáltatónak vissza kell ugyan venni őket, de a következő napon fel is mondathatnak nekik - magyarázta az LMP-s képviselő.

Kifejtette, hogy a Mt. alapján csak részmunkaidőt kell felajánlani annak a kismamának, aki nem tudja vállalni a több műszakos munkarendet.

Egészen pontosan, az új Mt. szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez a munkáltatói kötelezettség a gyermek legfeljebb hároméves koráig áll fenn.  

Csakhogy abból a pénzből nem lehet megélni - érvelt az ellenzéki politikus, hiszen egy gyárban minimálbérnél többet nem nagyon fizetnek a dolgozóknak, így el lehet képzelni, mennyi fizetés járna a négyórás munkáért.

Ertsey Katalin megoldást kínált, módosító javaslatával azt terjesztette elő, hogy a gyermekeseknek a számukra vállalhatatlan 06-14-ig, illetve 14-től 22-ig szóló munkarend helyett ne a részmunkaidő legyen az egyetlen alternatíva, hanem kérhessék, hogy főmunkarendben 8-16 óráig dolgozhassanak.

A parlament foglalkoztatási bizottságán leszavazták a javaslatát - mondta lapunknak -, az egyik kormánypárti képviselő azt válaszolta neki, hogy a munkáltató érdeke az elsődleges.

Mikrofonon kívül pedig a kormány egyik tagjától Ertsey Katalin azt kérdezte, menjenek-e az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, a válasz azt volt: igen.

Igaz, nagy kérdés, mit tehet a hatóság a törvénnyel szemben. A gyermekszülést és a családalapítást propagáló kétharmad olyan törvényt fogadott el, amely szerint megszüntethető  a kisgyermekes munkaviszonya a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.

Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a védett személy által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a védett személy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Ez utóbbi kitétel éppen arra vonatkozik, hogy amennyiben az anya a gyermekei érdekében képtelen vállalni a két- vagy három műszakos rendet, akkor ki lehet rúgni.

Szerző
Frissítve: 2013.11.01. 20:52

Menekültek abszurd élete

Publikálás dátuma
2013.11.02. 06:12
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Senki nem tudja, meddig maradhat még a balassagyarmati közösségi szálláson az a 21 menekült, akinek hivatalosan tegnap el kellett volna hagynia a tábort. Úgy tudjuk, Székely László ombudsman arra kérte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), amíg a cikkünk nyomán indított vizsgálata véget nem ér, senkit ne költöztessenek ki.

"Az érintett 21 külföldi kiköltöztetésére nem intézkedett a hatóság" - így reagált a bevándorlási hivatal arra kérdésünkre, hogyan tudnak segíteni azokon a menekülteken, akiket Pintér Sándor belügyminiszter törvénymódosítása értelmében tegnap el kellett volna küldeni a balassagyarmati táborból.

A menekültek jogi képviseletéről gondoskodó Magyar Helsinki Bizottságtól úgy tudjuk, az alapvető jogok biztosa, Székely László arra kérte a bevándorlási hivatalt, amíg az értesüléseink nyomán indított vizsgálata nem fejeződik be, ne küldjenek el senkit a közösségi szállásról.

Viszont ezt kérdésünkre nem erősítette meg a BÁH, amivel együtt arra sem adtak magyarázatot, döntésükkel végül is hogyan írhatták felül a törvényt.

Így továbbra is teljesen bizonytalan, meddig maradhatnak Balassagyarmaton a menedékkérők, és mikor dobhatják ki őket úgy, hogy túlnyomó többségük valamilyen védelmi (például oltalmazotti vagy menekült-) státusz hiányában munkát nem vállalhat, ugyanakkor további ellátásra sem jogosult.

Többször felidéztük, az abszurd helyzetet az idézte elő, hogy a szeptember elsején megváltozott menekültjogi szabályok értelmében a korábbi 18 helyett már senki nem maradhat két hónapnál tovább a közösségi szállásokon, függetlenül attól, hogy született-e már döntés a menekültügyi eljárásában.

Ugyanakkor mint megtudtuk, a kiköltöztetés már nem fenyegeti azt a huszonéves szomáliai lányt, aki nyolchónapos terhesen vált volna hajléktalanná, ugyanis az utolsó pillanatban, szerda délután megkapta a menekültstátuszt, ezért átszállították Bicskére.

Az ő példája jól mutatja, mennyire abszurd az a többször elismételt kormánypárti álláspont, hogy a közösségi szálláson élőknek már mindegy, utcára teszik-e őket, hiszen mindegyikőjük a kiutasításra vár.

Rajta kívül egy huszonéves eritreai lányról írtunk még, az ő ügyében semmi nem változott, egyedül a bevándorlási hivatal jóindulatán múlik, meddig maradhat a táborban.

A húsz év körüli Khosal Khan Ahmadzai pedig most valahol a fővárosban bolyonghat, miután kidobták a debreceni menekülttáborból, ahová barátaihoz szökött be. Neki semmilyen védelmi státusza nincs, így csak koldulásból tehet szert a napi betevőre, amíg a rendőrök el nem kapják.

A helyzetet nyilvánvalóan csak törvénymódosítással lehetne rendezni, éppen ezért több ellenzéki politikus is cselekvésre szólította fel Pintér Sándort, ám egyelőre semmilyen válasz nem érkezett.

A Fidesz részéről egyedül Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere szólalt meg, aki azt mondta, pozitívnak tartják a szigorítást, amelytől azt remélik, kevesebb menekült kér majd hazánktól segítséget.

Szerző

Menekültek abszurd élete

Publikálás dátuma
2013.11.02. 06:12
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Senki nem tudja, meddig maradhat még a balassagyarmati közösségi szálláson az a 21 menekült, akinek hivatalosan tegnap el kellett volna hagynia a tábort. Úgy tudjuk, Székely László ombudsman arra kérte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), amíg a cikkünk nyomán indított vizsgálata véget nem ér, senkit ne költöztessenek ki.

"Az érintett 21 külföldi kiköltöztetésére nem intézkedett a hatóság" - így reagált a bevándorlási hivatal arra kérdésünkre, hogyan tudnak segíteni azokon a menekülteken, akiket Pintér Sándor belügyminiszter törvénymódosítása értelmében tegnap el kellett volna küldeni a balassagyarmati táborból.

A menekültek jogi képviseletéről gondoskodó Magyar Helsinki Bizottságtól úgy tudjuk, az alapvető jogok biztosa, Székely László arra kérte a bevándorlási hivatalt, amíg az értesüléseink nyomán indított vizsgálata nem fejeződik be, ne küldjenek el senkit a közösségi szállásról.

Viszont ezt kérdésünkre nem erősítette meg a BÁH, amivel együtt arra sem adtak magyarázatot, döntésükkel végül is hogyan írhatták felül a törvényt.

Így továbbra is teljesen bizonytalan, meddig maradhatnak Balassagyarmaton a menedékkérők, és mikor dobhatják ki őket úgy, hogy túlnyomó többségük valamilyen védelmi (például oltalmazotti vagy menekült-) státusz hiányában munkát nem vállalhat, ugyanakkor további ellátásra sem jogosult.

Többször felidéztük, az abszurd helyzetet az idézte elő, hogy a szeptember elsején megváltozott menekültjogi szabályok értelmében a korábbi 18 helyett már senki nem maradhat két hónapnál tovább a közösségi szállásokon, függetlenül attól, hogy született-e már döntés a menekültügyi eljárásában.

Ugyanakkor mint megtudtuk, a kiköltöztetés már nem fenyegeti azt a huszonéves szomáliai lányt, aki nyolchónapos terhesen vált volna hajléktalanná, ugyanis az utolsó pillanatban, szerda délután megkapta a menekültstátuszt, ezért átszállították Bicskére.

Az ő példája jól mutatja, mennyire abszurd az a többször elismételt kormánypárti álláspont, hogy a közösségi szálláson élőknek már mindegy, utcára teszik-e őket, hiszen mindegyikőjük a kiutasításra vár.

Rajta kívül egy huszonéves eritreai lányról írtunk még, az ő ügyében semmi nem változott, egyedül a bevándorlási hivatal jóindulatán múlik, meddig maradhat a táborban.

A húsz év körüli Khosal Khan Ahmadzai pedig most valahol a fővárosban bolyonghat, miután kidobták a debreceni menekülttáborból, ahová barátaihoz szökött be. Neki semmilyen védelmi státusza nincs, így csak koldulásból tehet szert a napi betevőre, amíg a rendőrök el nem kapják.

A helyzetet nyilvánvalóan csak törvénymódosítással lehetne rendezni, éppen ezért több ellenzéki politikus is cselekvésre szólította fel Pintér Sándort, ám egyelőre semmilyen válasz nem érkezett.

A Fidesz részéről egyedül Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere szólalt meg, aki azt mondta, pozitívnak tartják a szigorítást, amelytől azt remélik, kevesebb menekült kér majd hazánktól segítséget.

Szerző