Azt gondolná az ember, hogy a pofátlanságnak is van határa. Sajnos, ha a Fideszről van szó, rendre kiderül, hogy nincs. A kétharmados hatalom birtokában semmiféle morális vagy egyéb megfontolás nem akadályozza őket. Csak az erő számít, és nyilván úgy gondolkodnak: amit ma megtehetnek, azt nem halasztják holnapra, hiszen ki tudja, mit hoz az április 6-i (?) parlamenti választás. Ez a gondolkodásmód egyébként teljesen legitim volna egy olyan parlamenti demokráciában, ahol az eljárásjogi vagy procedurális szabályokat nem változtatják meg havonta. Sajnos, 2010 óta Magyarországon nem ez a helyzet, még ma sem biztos például, hogyan szavazunk jövőre. Csak az biztos, hogy ha a Fidesz érdeke úgy kívánja, a voksolásig még egy párszor átírják a választási törvényeket.
De a legtöbb esetben nem érik be a procedurális szabályok átírásával, ráadásul még a megfelelő embert is megkeresik a feladatra. Tudják, mint Schmitt Pál esetében, aki nem fék akart lenni, hanem motor. Vagy említhetném a bírói igazgatás nagyhatalmú vezetőjét, Handó Tündét, aki rendszeresen úgy tesz, mintha nem értené, mi a probléma azzal, hogy Szájer József feleségeként és persze Orbánék családi barátjaként került posztjára. Hogy a jegybankelnökké emelt Matolcsyról, vagy a legfőbb ügyésszé választott Polt Péterről már ne is beszéljünk. Ők mind pontosan tudják, miért kerültek oda, ahol vannak, és nem annyira a törvényeknek, hanem a gazdának akarnak megfelelni.
A kétharmad az Alkotmánybírósággal is jól elszórakozott már ebben a ciklusban. Először a procedurális szabályokat írták át, majd a 15 tagúra bővített testületet teliszórták saját, jól kipróbált kádereikkel. De, mint az Ab néhány döntése mutatja, ez sem volt elegendő ahhoz, hogy a bírákat jobb belátásra bírják, illetve - úgy tűnik - gondolnak a jövőre is. A jogállami normák fölött őrködni (is) hivatott igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor olyan módosítót adott be csütörtökön, amely eltörölné az alkotmánybíráknál a 70 éves korhatárt. Amit, ha betölt egy bíró, távoznia kell posztjáról. A rendelkezés öt személyt érint: Szívós Máriát, Salamon Lászlót, Pokol Bélát, Dienes-Oehm Egont és Balsai Istvánt. Azt már nem is említjük, hogy a törvényi kritériumokat szigorúan véve, közülük legalább ketten ma nem is lehetnének alkotmánybírák. De azok és akár 2025-ig azok is maradnak, hiszen ma már - köszönhetően a Fidesznek - 12 éves a megbízatási idejük.
Eközben két évig küzdött a Fidesz az uniós intézményekkel, hogy a 150 éve 70 éves életkorban meghatározott bírói nyugdíjkorhatárt 62 évre vigye le. Ugyan vesztettek, de közben - Schmitt, Handó és Áder János segítségével - nyugdíjazták a bírói kar 10 százalákát.
A pofátlanságnak tehát nincs határa.