Ám a HVG Kiadó szerdán este a közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a hvg.hu éléről már távozott Gavra Gábor egy telefonos megkeresést követően Déri Balázstól, az MSZP-frakció kommunikációs igazgatójától vett át október 17-én egy adathordozót. Az ezen lévő videó került fel a hvg.hu oldalára. Déri még szerdán elismerte, hogy ő adta át a felvételt, amelyről senkit nem tájékoztatott, mert úgy gondolta, hogy az oknyomozó újságírás kimondatlan szabályai alapján ez csak rá és az újságíróra tartozik. Déri kiemelte: a találkozó idején nem tudta, hogy manipulált felvételről van szó, és a videóval kapcsolatban egyéb információi sem voltak. A történtek miatt felajánlotta lemondását, amelyet Mesterházy Attila pártelnök elfogadott.
Noha a felvétel megrendelésének és elkészítésének ügye máig nem tisztázódott, a nyilvánosságra kerülésének mellékszála végzetes lehet. A HVG Kiadó közlésével szemben ugyanis a rendőrségi kérésre nem lett volna törvényes kötelességük kiadni forrásukat, főleg nem nyilvánosan. A hatályos törvény szerint egy adott médium, illetve újságíró jogosult "a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani". Sőt az azonosítására szolgáló dokumentumok és adathordozók kiadását is megtagadhatja. Ezen információk kiadására csak "bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében - törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben" kötelezheti a bíróság.
A MÚOSZ elnöksége a tényfeltáró újságírás, így a magyar sajtószabadság elleni támadásnak tekinti a Btk. bajai videóügy kapcsán kezdeményezett módosítását is. Közölték: bűncselekmény esetén a jelenlegi jogszabályok megfelelően biztosítják az eljárás lefolytatását és a szankciók alkalmazását, a fideszes javaslat ellenben "a magyar állampolgárok jogát csorbítja azon tények megismerésében, amelyek a választói bizalom elnyerését szolgálnák". A javaslat a TASZ szerint alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát.
Megírtuk: a négy kormánypárti politikus által kezdeményezett Btk.-szigorítás nyomán a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- és képfelvétel készítését 1 éves szabadságvesztéssel kellene büntetni, ha annak célja más vagy mások becsületének csorbítása. Aki ezt "elérhetővé teszi", az 2 évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva tesz elérhetővé ilyen anyagot, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.