Merényletsorozattól tart Görögország

Instabilitástól, a szélsőségesek összecsapásaitól, merényletsorozattól tart Görögország azt követően, hogy pénteken Athén északi részén lelőtték az Arany Hajnal két aktivistáját a neonáci párt épületének bejárata közelében. Egy harmadik, 29 éves fiatalembert életveszélyes sérülésekkel kezelnek.

A merényletet két fegyveres hajtotta végre, a rendőrség azonban nem zárja ki, hogy tettestársaik is voltak. Motorkerékpárral érkeztek a helyszínre, a közelben parkoltak le, majd gyalog mentek az Arany Hajnal épületéhez, ahol közvetlen közelről végeztek a fiatalokkal.

A helyszínelők 12 lövedéket találtak. Félautomata fegyvert használtak. A két életét vesztett 22, illetve 26 éves fiatalt a mellkasán érte a halálos lövés, ami arra utal, hogy az elkövetők biztosra akartak menni.

A rendőrség azt gyanítja, hogy nem a szervezett alvilág, hanem egy szélsőséges gerillaszervezet hajtotta végre a véres akciót. Olyan formációról lehet szó, amely több fegyveres csoportot foglal magában.

A rendőrség azt vizsgálja, hogy a merénylethez köze volt-e Nikosz Maziotisznak, a Forradalmi Harc nevű szervezet tagjának, aki szökésben van.

A férfi múlt hónapban egy bankot rabolt ki – állítják a hatóságok, maga az érintett azonban egy közösségi oldalon tagadta a vádakat.

A To Vima című baloldali lap úgy tudja, hogy a rendőrség már egy ideje gyanította: merénylet készül. A közvélemény mindeközben újabb merényletektől tart.

A helyzet érezhetően bizonytalanabbá vált az országban, amióta az Arany Hajnal aktivistája szeptember közepén meggyilkolta az antifasiszta rappert, Pavlosz Fisszaszt.

Aggasztó jel, hogy a neonácik aktivistái a közösségi oldalakon bosszút esküdtek. A Független Görögök nevű populista párt szerint a tettesek „polgárháborút” akartak előidézni.

Görög kommentátorok szerint az elkövetők tudatosan akarják destabilizálni a társadalmat.

Cenzúra Oroszországban: Hitlerre cserélték Sztálint egy hollywoodi képregényfilmben

Publikálás dátuma
2019.04.19 18:29
A Hellboy plakátja, és a címszerepet játszó David Harbour
Fotó: Oscar Gonzalez / NurPhoto/ Oscar Gonzalez
A Hellboy esetéhez hasonló történt 2018-ban is, mikor a Sztálin halála című filmet tiltották ki az orosz mozikból.
Április 11-én startolt az orosz mozikban a Hellboy című képregényfilm-sorozat legújabb, Neil Marshall által rendezett darabja. Egy héttel később arról számol be a BBC: a démonból lett világmegmentő antihős kalandjait bemutató film egy jelenete a Vlagyimir Putyin alatt feléledő szovjet birodalmi nosztalgia áldozatául esett.
A film egy jelenetében a főszereplő Hellboy az orosz folklórból vett Baba Jaga boszorkánnyal (magyar megfelelője a Vasorrú Bába) beszélget, és nagyjából azt mondja neki: "úgy emlékszem, megpróbáltad felhozni Sztálin kísértetét a Nekropoliszból".
Ám orosz szinkronnal az említett mondatban már nem a szovjet diktátorról, hanem Hitlerről van szó. Ráadásul a feliratos változatban ki is sípolják, amikor Sztálin nevét ejtik ki a szereplők.
A moziban ezen túl egy orosz nyelvű káromkodást is kisípolnak (az angol nyelvűeket nem), és még így is csak 18 éven felüliek nézhetik meg. Összehasonlításként, a britek a 15 évnél idősebbeknek szánt filmek közé sorolták a Hellboy-t.
Hasonló történt 2018-ban, igaz, akkor nagyobb volt a tét: az Armando Iannucci rendezte Sztálin halála című filmet egy az egyben kitiltották az orosz mozikból. Ennek cselekménye azt próbálja feleleveníteni, amint Hruscsov és a vezetés többi tagja közvetlenül a diktátor halála után próbál úrrá lenni az új helyzeten. De novemberben egy olyan amerikai filmet is betiltottak az országban, melyben megpuccsolják az orosz elnököt.

Rabok lábát mosta meg a pápa

Publikálás dátuma
2019.04.19 16:48

Fotó: AFP
Nagypénteken a hagyományos keresztúti ájtatossággal folytatódtak a Nagyhét szertartásai. Délután Ferenc pápa vezette az igeliturgiát, majd este a római Colosseumnál a keresztút keretében végigjárta Krisztus szenvedésének állomásait. A keresztet ilyenkor végigviszik a 14 stáción. Ferenc pápa keresztúti meditációjában kifejtette: Krisztus a rászorulók, a szenvedők, a társadalomból kirekesztettek oldalán áll.  A világ egyes országaiban sajátos szokásokkal emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára. Ezek közül a fülöp-szigeteki keresztre feszítések és önkorbácsolások a legismertebbek. Országszerte több városban sok tucatnyian feszítik keresztre magukat, hogy átéljék Krisztus szenvedéseit. A manilai katolikus egyház azonban nagyon ellenzi ezt a szokást. A helyi egyházi vezetés úgy véli, hogy ezek a keresztre feszítések sokkal inkább a helyi médiumoknak szólnak. A keresztre feszítések hagyománya különösen az északi Pampanga tartományban vált elterjedtté. Nagycsütörtökön a Róma közelében fekvő Velletri börtönében lévő fogvatartottak lábát mosta meg a pápa. Homíliájában Jézus gesztusának, a lábmosásnak a jelentőségéről beszélt. "Az hajolt le a tanítványok lábához, aki minden hatalom birtokosa, de aki köztünk mégis mint mindenki szolgája élt. A szolgálatban legyetek egymás testvérei, ne a nagyravágyásban, vagy abban, hogy ki tud uralkodni a másik fölött, ki tudja a másikat letaposni. Legyetek testvérek a szolgálatban!” – hangoztatta a pápa.  A nagyszombati szertartások keretében a pápa este fél kilenckor vezeti a húsvéti vigíliát a Szent Péter bazilikában. Vasárnap délelőtt negyed 11-kor Ferenc pápa ünnepi szentmisét mutat be a Szent Péter téren. Délben a bazilika központi erkélyéről Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a földkerekségre.

Csonka misét tartanak

Nagypénteken úgynevezett „csonka misét tartanak, amely három részből áll: az igeliturgiából (olvasmányok és könyörgések), a kereszt előtti hódolatból és a szentáldozásból. Az igeliturgia során felolvassák Krisztus szenvedésének történetét. A kereszthódolat során a hívek egyenként járulnak a kereszt elé, s térdhajtással, illetve egyes templomokban a kereszt megcsókolásával fejezik ki csodálatukat. Hamvaszószerda mellett nagypénteken tartják a legszigorúbb böjtöt.