Merényletsorozattól tart Görögország

Instabilitástól, a szélsőségesek összecsapásaitól, merényletsorozattól tart Görögország azt követően, hogy pénteken Athén északi részén lelőtték az Arany Hajnal két aktivistáját a neonáci párt épületének bejárata közelében. Egy harmadik, 29 éves fiatalembert életveszélyes sérülésekkel kezelnek.

A merényletet két fegyveres hajtotta végre, a rendőrség azonban nem zárja ki, hogy tettestársaik is voltak. Motorkerékpárral érkeztek a helyszínre, a közelben parkoltak le, majd gyalog mentek az Arany Hajnal épületéhez, ahol közvetlen közelről végeztek a fiatalokkal.

A helyszínelők 12 lövedéket találtak. Félautomata fegyvert használtak. A két életét vesztett 22, illetve 26 éves fiatalt a mellkasán érte a halálos lövés, ami arra utal, hogy az elkövetők biztosra akartak menni.

A rendőrség azt gyanítja, hogy nem a szervezett alvilág, hanem egy szélsőséges gerillaszervezet hajtotta végre a véres akciót. Olyan formációról lehet szó, amely több fegyveres csoportot foglal magában.

A rendőrség azt vizsgálja, hogy a merénylethez köze volt-e Nikosz Maziotisznak, a Forradalmi Harc nevű szervezet tagjának, aki szökésben van.

A férfi múlt hónapban egy bankot rabolt ki – állítják a hatóságok, maga az érintett azonban egy közösségi oldalon tagadta a vádakat.

A To Vima című baloldali lap úgy tudja, hogy a rendőrség már egy ideje gyanította: merénylet készül. A közvélemény mindeközben újabb merényletektől tart.

A helyzet érezhetően bizonytalanabbá vált az országban, amióta az Arany Hajnal aktivistája szeptember közepén meggyilkolta az antifasiszta rappert, Pavlosz Fisszaszt.

Aggasztó jel, hogy a neonácik aktivistái a közösségi oldalakon bosszút esküdtek. A Független Görögök nevű populista párt szerint a tettesek „polgárháborút” akartak előidézni.

Görög kommentátorok szerint az elkövetők tudatosan akarják destabilizálni a társadalmat.

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27