Merényletsorozattól tart Görögország

Instabilitástól, a szélsőségesek összecsapásaitól, merényletsorozattól tart Görögország azt követően, hogy pénteken Athén északi részén lelőtték az Arany Hajnal két aktivistáját a neonáci párt épületének bejárata közelében. Egy harmadik, 29 éves fiatalembert életveszélyes sérülésekkel kezelnek.

A merényletet két fegyveres hajtotta végre, a rendőrség azonban nem zárja ki, hogy tettestársaik is voltak. Motorkerékpárral érkeztek a helyszínre, a közelben parkoltak le, majd gyalog mentek az Arany Hajnal épületéhez, ahol közvetlen közelről végeztek a fiatalokkal.

A helyszínelők 12 lövedéket találtak. Félautomata fegyvert használtak. A két életét vesztett 22, illetve 26 éves fiatalt a mellkasán érte a halálos lövés, ami arra utal, hogy az elkövetők biztosra akartak menni.

A rendőrség azt gyanítja, hogy nem a szervezett alvilág, hanem egy szélsőséges gerillaszervezet hajtotta végre a véres akciót. Olyan formációról lehet szó, amely több fegyveres csoportot foglal magában.

A rendőrség azt vizsgálja, hogy a merénylethez köze volt-e Nikosz Maziotisznak, a Forradalmi Harc nevű szervezet tagjának, aki szökésben van.

A férfi múlt hónapban egy bankot rabolt ki – állítják a hatóságok, maga az érintett azonban egy közösségi oldalon tagadta a vádakat.

A To Vima című baloldali lap úgy tudja, hogy a rendőrség már egy ideje gyanította: merénylet készül. A közvélemény mindeközben újabb merényletektől tart.

A helyzet érezhetően bizonytalanabbá vált az országban, amióta az Arany Hajnal aktivistája szeptember közepén meggyilkolta az antifasiszta rappert, Pavlosz Fisszaszt.

Aggasztó jel, hogy a neonácik aktivistái a közösségi oldalakon bosszút esküdtek. A Független Görögök nevű populista párt szerint a tettesek „polgárháborút” akartak előidézni.

Görög kommentátorok szerint az elkövetők tudatosan akarják destabilizálni a társadalmat.

Megkezdődik a volt egyiptomi elnök pere

Az erőszak azonnali beszüntetését és a demokratikus átmenet folytatását sürgette John Kerry Kairóban, miután az amerikai külügyminiszter tegnap, biztonsági okokból előre be nem jelentett, villámlátogatásra érkezett Egyiptomba, közel-keleti körútja első állomásaként.

"A történelem bizonyította, hogy a demokráciák sokkal életképesebbek, mint bármilyen más alternatíva. A stabilitás pedig a turistákat és a befektetőket is vonzza” - emelte ki az amerikai külügyi diplomácia vezetője.

Hangsúlyozta, Egyiptom az Egyesült Államok "létfontosságú" szövetségese. Washington múlt hónapban befagyasztotta a Kairónak szánt 1,3 milliárd dolláros segély jelentős részét.

Az amerikai diplomácia vezetője először látogatott az afrikai országba Mohammed Morszi iszlamista elnök július 3-ai megbuktatása óta. Washington és Kairó viszonya azóta igencsak megromlott.

A Kerry-vizit is csak tovább szította a feszültséget a Morszi perének mai kezdete miatt forrongó Egyiptomban. A múlt hónapban újfent betiltott Muzulmán Testvériség egy hete kezdett országos tüntetésekbe, tegnap is ezrek vonultak az utcára.

A brit Guardian úgy tudja, Morszi meghallgatását Kairó keleti felén, a Tora börtön melletti rendőrakadémián tartják. Az egyiptomi ügyészség azonban még arról sem döntött, nyilvános lesz-e a tárgyalás, illetve az eddig ismeretlen helyen fogva tartott exelnök részt vehet-e rajta személyesen.

Fokozott biztonsági készültség közepette a biztonsági erők húszezer tagját vezényelték a fővárosba.

Az eltávolított egyiptomi államfőt és a Testvériség 14 magasrangú tagját azzal vádolják, hogy tavaly december 5-én parancsot adtak az elnöki palota előtt, az iszlamisták által sebtiben elfogadott alkotmány ellen békésen tüntetők megtámadására.

Az összecsapásokban legalább tizen meghaltak. Morszi magát védi a tárgyaláson, nem kért ügyvédet, mert nem kívánja így elismerni az igazságszolgáltatás fennhatóságát.

Szerző
Frissítve: 2013.11.03. 21:02

Jól eladható a populizmus Európában

Publikálás dátuma
2013.11.04. 06:36
Tomio Okamura üzletemberből lett politikus
Az utóbbi másfél évben több választást rendeztek a világban, melyeken korábban kevéssé ismert politikusok kerültek reflektorfénybe. Felemelkedésüket populista, esetenként szélsőséges hangvételüknek köszönhetik. Most még nincsenek kormányon, de némelyek közülük a későbbiekben akár Európa fontos tényezőivé válhatnak. Ez azonban aligha lesz jó hír az EU számára.

Csehországban, a 2006-os választás után még olyan cikkek, elemzések jelentek meg, melyek szerint a brithez hasonló kétpólusú parlamenti demokrácia alakulhat ki az országban.

Akkor ez nem is látszott túlzottan merész jóslatnak, hiszen a választáson a két nagy politikai erő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) és a szociáldemokrata CSSD együttesen 68 százalékot szerzett, a leadott voksok több mint kétharmadát.

A válság, valamint a napvilágra került korrupciós ügyek azonban épp e két pártot sújtották leginkább. Október végén ugyanis már csak 28 százalékot szereztek úgy, hogy ebből több mint húsz százalék a voksolás győztesére, a CSSD-re esett.

Hét párt jutott be a parlamentbe, köztük hét százalékkal a Virradat (a párt teljes neve: Közvetlen Demokrácia Virradata) nevű tömörülés, amely saját bevallása szerint nem tartja sokra a parlamentáris demokráciát, s mindenről az emberek közvetlen megkérdezésével, népszavazáson döntene.

Ez elvileg nem lenne drámai, hiszen a svájci kantonokban is gyakorta rendeznek referendumot itthon teljesen lényegtelennek tűnő kérdésekben is, ám a Tokióban született politikus,

Tomio Okamura nem ezen felvetésének köszönhette azt, hogy magabiztosan jutott be az alsóházba. A cseh statisztikai hivatal kimutatása szerint Okamura elsősorban azokban a régiókban szerepelt jól, ahol tapintható a feszültség a cseh és a roma lakosság között.

Okamura Indiába küldené a romákat

Okamura még a választás előtt szenátorként elsősorban olyan településeket keresett fel - Sluknovot, Varnsdorfot, Janovot -, ahol hasonló a cseh és a roma lakosság aránya.

Hamar belopta magát a helyi lakosság egy részének szívébe. Nem a fényes jövővel kapcsolatos ígéreteivel, hanem a romákat érintő kijelentéseivel.

Tomio Okamura üzletemberből lett politikus

Leszögezte, ő ugyan nem rasszista, hiszen külföldiként neki is meggyűlt a baja az idegengyűlölőkkel, de a csehországi romák jobban tennék, ha mielőbb visszamennének Indiába.

Akkor nem érnék őket atrocitások. Szociális támogatást csak azoknak a roma szülőknek adna, akik "iskolába íratják a gyerekeiket", s rendszeresen "elküldik őket orvosi vizsgálatra".

A Virradat, vagy csehül Úsvit a népszerűbb pártok közé tartozik az észak-csehországi Tnvaldban, ahol a választáson minden tizedik választópolgár tette neve mellé az x-et.

A településen 2012-ben, újév napján vált országszerte ismertté. E napon egy helybéli lelőtt egy romagyereket. A bíróság azonban felmentette a férfit.

Trnvaldban különösen magas a munkanélküliség, s jelentősek az etnikai feszültségek. Hasonló a társadalmi-szociális helyzet Duchovcében és Varnsdorfban is.

Előbbi településen az Úsvit kilenc, utóbbiban pedig 8,5 százalékot szerzett. Sluknovban pedig 7,21 százalék szavazott Okamura pártjára. A faluban nem ritkák az összecsapások a cseh és a roma lakosság tagjai között.

Okamura 1972-ben született Tokióban japán apától és cseh anyától. Hat éves volt, amikor először Csehszlovákia földjére lépett. Már gyerekként megtanult bánni a pénzzel: pattogatott kukoricát árult a helyi mozikban.

Később Csehországban ennél azért komolyabb vállalkozásba fogott. A Cseh Utazási Iroda szóvivője, illetve alelnöke lett.

Emellett egy kisebb, Miki Travel nevű utazási irodát is fenntartott. Alapított továbbá egy elsősorban ázsiai ételeket áruló élelmiszerüzletet is.

Országos ismertségét egy először Japánban vetített realitynek, a Dragon's Dennek köszönhette: zsűritagként értékelte a versenyzők teljesítményét.

A műsorban vállalkozók néznek egymással farkasszemet. Okamura több könyvet is írt, ezek közül a 2010-ben megjelent Cseh álom volt a legsikeresebb.

Nem nevezhető tapasztalt politikusnak, hiszen csak tavaly lépett politikai pályára: 2012 júniusában jelentette be, hogy Zlínben független jelöltként indul a szenátusi választáson.

Az októberben megrendezett voksolást nagy fölénnyel nyerte meg a második fordulóban. A felsőházi tagság csak ugródeszka volt számára.

Röviddel a győzelmet követően ugyanis bejelentette, indulni kíván a 2013-as elnökválasztáson. Később azonban kizárták a jelöltek közül, mert kiderült, egy sor támogatói aláírását hamisították.

Stronach bedobta a törülközőt

Amikor 2012 szeptemberében a Kanadában élő osztrák vállalkozó, Frank Stronach 81 évesen jelentette be, pártot alapít szülőhazájában Team Stronach (TS) néven, úgy festett, hogy teljesen átrajzolja hazája belpolitikai térképét.

Akkor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) leszállóágban volt, s úgy látszott, Stronachék sok szavazatot oroznak el a populistáktól, hiszen egy kis euroszkepticizmusért a milliárdos sem ment a szomszédba. Időnként megpendítette azt is, hogy hazájának ki kellene lépnie az euróövezetből is.

Frank Stronach nem lett sikeres a politikában

Ezek a kijelentései híven bizonyították, Stronach ízig-vérig populista. Üzletemberként ugyanis ő maga sem járna jól azzal, ha Ausztria visszatérne a schillinghez.

Stronach az üzleti életben sikert sikerre halmozott, igaz, nem minden változott arannyá, amihez hozzáért: az Austria Wient például még ő sem volt képes topcsapattá varázsolni.

A politikában fényes jövőt remélt. Pártjának 20-30 százalék közötti eredményt jövendölt a parlamenti választáson, a közvéleménykutatók pedig 15 százalékra látták jónak.

Még a patinás német lap, a Die Zeit is azt írta, Ausztriát is elérte a Berlusconi-effektus. Stronachtól sokan tartottak, nem véletlenül: a 90 ezer embert foglalkoztató autóalkatész-beszállító Magna International fejeként nem jelenhetett gondot számára a választási kampány finanszírozása.

Stronach nem szívesen ad mások véleményére. Keményen visszaszólt azoknak, akik kételyeiknek adtak hangot annak kapcsán, hogy pártja valóban jó úton halad-e.

Kiderült azonban, hogy a tamáskodóknak volt igazuk: Stronachnak fogalma sincs a politikáról. Pártja tulajdonképpen már a szeptember 22-én megrendezett parlamenti választás előtt szétesett.

A belső viharok elriasztották a választókat, nem egészen hat százalékot szerzett, s 11 képviselőt küldhetett a törvényhozásba, vagyis messze várakozások alatt szerepelt.

A széthúzások miatt felettébb valószínűtlen, hogy a képviselőcsoport egybemarad a törvénykezési időszak végéig.

Stronach le is vonta a konzekvenciát: két héttel a választásokat követően bejelentette, lassacskán kivonul a politikából.

A felmérések szerint az osztrákok nagy többsége nem is fogja hiányolni. Egy populistával mindenesetre szegényebbé válik Európa.

Grillo, a zöld euroszkeptikus

Stronachból talán az hiányzott, ami Beppe Grillóban, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetőjében megvan: a kisugárzás.

Az 1948-ban született komikus minden gesztusa, megnyilatkozása arról árulkodik, hogy profi kommunikátor, retorikája valósággal zseniális, magával tudja ragadni az embereket. Ízig-vérig populista, mondandóját meghökkentő fordulatokkal ötvözi.

Beppe Grillót rendre tömegek hallgatják

Stronach-hoz hasonlóan ő is összeférhetetlen. Az M5S-ből már négy szenátort zártak ki, mert szembementek Grillo akaratával.

A párt óriási sikert aratva több mint 25 százalékot szerzett a február végén megrendezett olasz parlamenti választáson. Az M5S ideológiáját tekintve Tomio Okamura Virradatához hasonlít, hiszen szintén inkább a népszavazások híve, mintsem a parlamentáris demokráciáé.

Bár sok hírmagyarázó arra számított, hogy Grillo pártja előbb-utóbb eltűnik a süllyesztőben, ez eddig legalábbis nem következett be.

Talán azért, mert a populizmust, az euroszkepticizmust pozitív értékekkel ötvözi: a környezetvédelmet is a párt zászlajára tűzte.

Grillo pártja némi visszaesés után ismét 21-22 százalékon áll a közvéleménykutatások szerint, így az olasz belpolitika nehezen megkerülhető szereplője maradt.

Ez azonban komoly veszélyeket rejt magában, hiszen Grillo senkivel sem hajlandó szövetkezni. Rendre előrehozott választást követel, amelyet - mint hangoztatja - pártja meg is nyer majd.

Olasz lapvélemények szerint egyre több a hasonlóság az M5S és a francia Nemzeti Front között, amely mérsékeltebbé vált Marine Le Pen vezetésével. Egyikük sem kedveli az Európai Uniót, az eurót, s kitessékelnék a bevándorlókat.

Várható-e együttműködés közöttük a jövő májusi Európai Parlamenti választás után? Nem valószínű. Grillo túlságosan is öntörvényű és keményfejű ahhoz, hogy bárkivel képes legyen közös nevezőre jutni.

Lucke, az euróellenes értelmiségi

Lucke egyetemi docens FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Mihaloliakosz, a visszatérő börtönlakó
Nikolaosz Mihaloliakosz, a görögországi neonáci Arany Hajnal elnöke ugyan már tavaly június óta parlamenti képviselő, ám csak idén szeptemberben kezdett írni róla a nemzetközi média, miután letartóztatták őt. Több más párttársával együtt azzal vádolják, hogy bűnszövetkezetet hozott létre. Nem először került rács mögé, s életpályáján végigtekintve talán nem is utoljára.
1974-ben 16 éves volt, amikor először letartóztatták, ekkor részt vett az athéni brit nagykövetség előtt rendezett tüntetésen. (A görögök azt remélték, hogy a Cipruson katonai bázist fenntartó London megakadályozza Törökország beavatkozását a szigetországban.)
1976-ban újra őrizetbe vették egy újságíró inzultálása miatt. A börtönben eltöltött időszak alatt találkozott az 1967-1974 közötti katonai diktatúra több vezetőjével. Miután belépett a hadseregbe, a különleges erők kommandójához került.
1978-ban azonban ismételten rács mögé került, mivel azt követően, hogy belépett egy illegális szélsőjobboldali szervezetbe, egy razzia során fegyvereket és lőszer találtak nála. 1979 januárjában egy éves börtönbüntetésre ítélték. Szabadon bocsátását követően alapította meg az Arany Hajnal című szélsőjobboldali ideológiát hirdető lapot, amelyet 1984-ig adott ki.
Mihaloliakosz 1985-ben alapította meg a "Populáris Nemzeti Mozgalom - Arany Hajnal" nevű pártot. 2005-ig maradt az élén, ekkor azonban kilépett a tömörülésből azután, hogy antifasisztákkal került összetűzésbe. 2005-2007 között a Hazafias Szövetségben fejtette ki politikai tevékenységét. 2007-ben nevezték a pártot Arany Hajnalra. Mihaloliakosz tagadja a holokausztot. Egy időre alighanem fel kell függesztenie politikai ténykedését, mivel több éves szabadságvesztésre ítélhetik. Ám a börtönből is az Arany Hajnal szellemi vezére maradhat.

Éppen nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt a szeptember 22-én megrendezett német parlamenti választáson az (AfD) Alternatíva nevű euroszkeptikus párt, amely az Európai Unióból nem kíván kilépni, az euróövezetből viszont igen.

Az AfD azonban így sem lehet elégedetlen, hiszen 1,7 millió euróra számíthat a központi költségvetésből.

Legközelebb az EP-voksoláson mérettetheti meg magát a tömörülés, s ezúttal már sikerrel is járhat. A német választás óta népszerűsége stabilan hat százalék körüli.

Valószínűleg nem jut a Kalózpárt sorsára, amelynek két éve még a tíz százalékot is meghaladta a népszerűségi mutatója, de hamar visszaesett a támogatottsága.

Igaz, szakértők rendre arra figyelmeztetnek, egy párt csak az euroszkepticizmusból hosszabb távon nem tud megélni, ideológia nélkül nincs esélye a túlélésre.

Az Alternatívának három elnöke van, közülük az 1962-es születésű Bernd Lucke a legkarizmatikusabb. Teljesen eltér az eddig említett populistáktól. Nem volt komikus, még csak üzletember sem: a Hamburgi Egyetem docense. Makroökonómiát oktat.

Hosszú karriert azonban nem tervez a felsőoktatási intézményben, feltett szándéka, hogy a politikában folytassa karrierjét. Jelezte, hogy jövőre ő lesz pártja listavezetője az EP választáson.

Lucke Grillóhoz hasonlóan jó szónok, televíziós fellépései során valósággal brillírozott, érveket sorakoztatott fel, nagy szerepe volt abban, hogy pártja igen jól szerepelt szeptember 22-én.

Hírmagyarázók szerint az is neki köszönhető, hogy - amint ez sok új és hirtelen népszerűvé vált pártnál megesik - az Alternatívát eddig elkerülték a belső harcok.

Ám egy nehéz feladat még vár rá. Az Alternatíva egyre vonzóbb célpont a szélsőjobb számára. Meg kell akadályoznia, hogy a szélsőségesek, a neonácik beszivárogjanak az AfD-be.

Frissítve: 2013.11.03. 21:30