Lassan éledező beruházások

Közhelyszámba megy, hogy Magyarországon a beruházások olyan alacsony szintet értek el, hogy az még az épületek, gépek, berendezések pótlására sem elegendő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedévben közzétett adatai szerint hét éve először fordult elő az idén, hogy egy negyedévben több volt a beruházás, mint egy évvel ezelőtt. Érdekes módon az ugyancsak esztendők óta mélyrepülésben lévő építési beruházások is nőttek.

Szinte nincs olyan nap, hogy valamilyen üzem alapkőletételéről, üzemcsarnokának átadásáról ne számolna be a média, azonban a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében vizionált beruházási boomról még jövőre sem beszélhetünk.

A magyarországi beruházások 2013 második negyedévében 4,3 százalékkal növekedtek. A járműipari beruházások mellett - hosszú idő után - most volt tapasztalható először élénkülés az építőipari beruházásoknál, ami elsősorban az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális létesítményeknek, az út- és vasútépítésnek volt köszönhető. (A lakásberuházásoknál már korántsem ennyire rózsás a kép.) A beruházások növekedése kétségtelenül megindult, ám ha az első félév egészét megvizsgáljuk, akkor még mindig 1,2 százalékos visszaesést tapasztalhatunk az előző esztendő azonos időszakához képest. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy az első negyedév még milyen siralmas volt, akkor 12 hónapos összevetésben még mindig 8,7 százalékos elmaradást mért a KSH. (A harmadik negyedéves beszámoló csak november utolsó napjaiban jelenik meg.)

Ugyanakkor a statisztikai adatsorok elnevezései a közvélemény számára időnként nem fedik fel a lényeget. A beruházások második negyedéves gyarapodását elsősorban a nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás 13,2 százalékos növekedése okozta, ám ennek nagyobb részét az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópályaépítések tették ki. (Ám a statisztikusok nemcsak szűken vett útépítést számítják be a beruházási kiadások közé, hanem a nem elhanyagolható mértékű járműbeszerzéseket is.)

De még a legkorszerűbb módszerekkel élő cégeknek is meg kell küzdeniük azért, hogy a korábbi technikákat elsajátító szakemberek a váltásra képesek legyenek. A szabályozórendszerek azonban gyakran megnehezítik az innovatív módszerek alkalmazását.

Az európai feltörekvő gazdaságok - köztük a magyar is - gazdasági növekedése nagy mértékben attól függ, hogy milyen mértékben szaporodnak a beruházások. A Barclays londoni szakelemzői legfrissebb felmérésükben arról számolnak be, hogy a költségvetési politika némi lazulása révén élénkülni fognak a beruházások. A magyar gazdaság lendülete elsősorban az élénkülő euróövezeti növekedésből és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjából ered. A ház közgazdászai megjegyezték azonban, hogy a beruházások második negyedévi növekedését kizárólag az állami beruházási aktivitás okozta, és a Barclays szerint nem biztos, hogy ez fenntartható.

A hazai mikro- és kisvállalkozások háromnegyede szerint ágazatukban a beruházásokat tipikusan csak külső forrás bevonásával lehet megvalósítani - derül ki az OTP Ingatlanlízing kutatásából. Bár még sok kis cég táplál - jellemzően alaptalan - aggodalmakat a külső forrás bevonásával szemben, egyre többen igényelnék azt, hogy a pénzintézetek megkeressék őket rájuk szabott pénzügyi ajánlatokkal.