Kaszinó az arra érdemeseknek

Az Országgyűlés mai ülésén új koncessziós eljárást vezethet be a kaszinóüzemeltetésre, így a jövőben a megbízhatónak ítélt szerencsejáték-szervezők kiemelt díj ellenében, pályáztatás nélkül is működési engedélyt kaphatnának.

 A napirendi javaslat szerint a Ház ülése 13 órakor az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséről szóló megemlékezéssel kezdődik. Ezt követően hangozhatnak el a napirend előtti felszólalások, amelyeket a szokásoknak megfelelően interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követnek. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszol a hozzá intézett kérdésekre.

    A képviselők a határozathozatalok idején dönthetnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről, majd módosíthatják a fogyasztóvédelmi törvényt.

    Egy a kaszinóüzemeltetést érintő döntés is várható. Kormánypárti képviselők javaslatára a parlament úgy módosíthatja a szerencsejáték-törvényt, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter pályáztatás nélkül is odaítélhetne kaszinóüzemeltetésre vonatkozó koncessziókat a megbízhatónak ítélt szerencsejáték-szervezőknek. Az érintetteknek ebben az esetben a mindenkori koncessziós díj minimumánál lényegesen magasabb összeget kell fizetniük.

Szerző

Csökkentik az MVM nagykerárait is

Eddig jogosan érte az a kritika a rezsicsökkentést, hogy a kormányerők indokai között szereplő extraprofit leginkább az állami nagykereskedőnél, az MVM Magyar Villamosművek Zrt.-nél érhető tetten, tavaly például 74 milliárd forint adózott nyereséget ért el. A lakossági tarifákat viszont nem neki, hanem a kiskereskedőknek, a villamosenergia esetében az áramszolgáltatóknak kell csökkenteniük.

Most a kormány változtat ezen, november 1-től ugyanis mérséklik az MVM nagykereskedelmi árait, derül ki a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályból. Számítások szerint így 20 milliárd forinttal csökken az MVM nyeresége. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter rendelete szerint 17,6 forintról 15,15 forintra csökken az MVM-nek az eladott lakossági áram után kilowattóránként járó díj.

A csökkenés ebben a tételben 13,9 százalék, ez megközelítőleg fedezi az áramszolgáltatók veszteségeit, amelyeket a november 1-től 11,1 százalékos lakossági díjmérséklés okoz. A Népszabadság számításai szerint az áramszolgáltatók a lakossági áramszámla körülbelül felét kitevő energiadíjat november 1-jétől 14,1-14,5 százalékkal mérséklik. A legnagyobb csökkentés az E.ON-t sújtja: az 1320 kilowattóra éves fogyasztás alatti sávban díja 14,5, az efelettiben 14,4 százalékkal esik. A legkisebb mértékű az EDF Démász területén érvényesítendő 14,35, illetve 14,15 forintos mérséklés.

A lakossági áramszámla azért csökken ennél kisebb, az ígéret szerinti 11,1 százalékos mértékben, mert a számla másik felét kitevő rendszerhasználati díjak kevésbé estek. Itt ugyanakkor a központi hálózatot birtokló, az MVM tulajdonában lévő Mavir novembertől több bevételhez jut. Vagyis e tekintetben az áramszolgáltatók tulajdonában lévő hálózatüzemeltetőket november 1-jétől nagyobb mértékben terhelik, mint a piac központi állami szereplőjét.

Szerző

Hulladékhegyeket generál a rezsiharc

Publikálás dátuma
2013.11.04. 06:22
Az önkormányzati szemétszállítóknak egyszerűen nincs tartalékuk a díjcsökkentés fedezésére FOTÓ: NÉPSZAVA
Hamarosan több száz településen állhat le a szemétszállítás a Fidesz erőszakos rezsicsökkentése miatt, ha a kormány nem segíti ki központi forrásokból az általa veszteségessé tett hulladékkezelő cégeket. A válságos helyzetbe sodort társaságok közpénzekből történő megmentése viszont azt jelentené, hogy a lakosság a saját adóforintjaiból finanszírozná magának a Fidesz ajándékának beállított a rezsicsökkentést.

Óriási károkat okoz az Orbán-kormány az önkormányzatoknak az általa kierőszakolt rezsicsökkentéssel. A közműszolgáltatók - köztük a hulladékkezelő cégek és a távhőtársaságok - jelentős hányada ugyanis zömében a polgármesteri hivatalok tulajdonában áll. Így az árkorlátozások miatt a társaságoknál keletkező tetemes nagyságú veszteségek is a helyhatóságoknál csapódnak le. Ennek két következménye lehet. Az egyik az, hogy az önkormányzatok a veszteséges működés miatt leállítják a szemétszállítási vagy a hőszolgáltatást, s akkor a települések belefulladnak a szemétbe, illetve hőenergia nélkül maradnak.

A másik forgatókönyv pedig az, hogy a helyhatóságok központi pénzügyi segítséget kapnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakosság az általa befizetett adókból finanszírozza magának, - vagy másnak - a Fidesz-kormány ajándékának beállított rezsicsökkentést – nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja szerint Gémesi Györgynek, Gödöllő polgármesterének a napokban a vidékfejlesztési tárcához intézett segélykérő levele csak a jéghegy csúcsa.

Gémesi György, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, s emellett egy 300 ezer embert ellátó, 107 településen szolgáltató hulladékgazdálkodási rendszer önkormányzati társulásának elnöke is, azért fordult a szakminisztériumhoz, mert súlyos problémák merültek fel az általa vezetett település térségében a szemétszállítás körül.

A polgármester lapunknak elmondta: a Gödöllőt és környékét, vagyis Nógrád és Pest megye egy részét ellátó regionális hulladékgazdálkodási cég az év eddig eltelt részében hozzávetőleg 300-350 millió forint veszteséget halmozott fel, a társaság kiadási többlete pedig eléri az 50 millió forintot. A nonprofit társaságnak a költségei nőttek a hulladéklerakási díj, az e-útdíj, a felügyeleti díj bevezetése, illetve a növekvő adók és járulékok miatt. A tíz százalékos rezsicsökkentés hatása erre halmozódik, miközben januárban már csak 4,2 százalékkal emelhették a kiadásokat.

A településvezető megjegyezte, korábban a kormányzat azt ígérte, hogy az önkormányzati tulajdonú társulások kompenzációt kapnak, ez azonban a mai napig nem történt meg, a tartalékok pedig elfogytak.

Gémesi György közölte: a közszolgáltatást a jelenlegi körülmények között legfeljebb két-három hónapig képesek fenntartani, aztán csődbe mennek. Hozzátette: a probléma nem regionális, hanem országos méretű, így akár 6-7 millió ember is érinthet.
A polgármester hangsúlyozta: a hulladékkezelés számos településen az Európai Unió támogatásával valósult meg. Ez pedig azért fontos körülmény, mert a közösség a szennyező fizet elvet helyezi előtérbe. Ehhez az irányelvhez pedig nem illeszthető a hulladékkezelők árainak a korlátozása, majd azok utólagos kompenzálása.

A gödöllői polgármester Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez írott levelében kifejti: az általuk működtetett rendszer nonprofit keretek között, köztulajdonra alapulva működik 2010 óta, mára 230 munkahelyet teremtettek benne. Leszögezte azt is: támogatták a nagyobb önkormányzati és állami szerepvállalást, valamint azt, hogy a díjak ne tartalmazhassanak felosztható profitot. A valóság azonban kijózanítónak bizonyult. Manapság egyes hatóságok részéről elutasítást, szakmai alapokat nélkülöző hozzáállást tapasztaltak. A polgármester máig sem kapott válasz a minisztériumtól levelére.

Tukacs István megjegyezte: félő, hogy hamarosan az ország nagy részén olyan áldatlan állapotok alakulnak majd ki, mint a nyáron Martfűn, ahol a rezsicsökkentés következtében felmondta a szemétszállítási szerződését a szolgáltató, ezért napokon belül hegyekben állt a szemét a településen. Ott hetekbe tellett a gondok orvoslása. Ám akkor, ha ugyanez a probléma nagyobb léptékben jelenik meg, nem lesz ilyen egyszerű a megoldás megtalálása.

A szakpolitikus hozzátette: több fideszes önkormányzati vezető a napokban azért emelte fel a szavát, mert a helyi távhőtársaságok is a csőd szélére kerültek a rezsicsökkentés miatt. Így azok is központi segítségre szorulnak. Így abban az esetben, ha kormánypárt meghallja a kérésüket, akkor közpénzekből juttat majd nekik is pénzt az Orbán-kabinet.
Tukacs István úgy véli: a Fidesz célja az, hogy a jövő évi országgyűlési és önkormányzati választásokig valahogy elevickéljenek a rezsicsökkentés súlya alatt nyögő cégek. A gondok tényleges megoldását pedig a következő kormányra hárítja a Fidesz.

Szerző