A sort Orbán Viktor kormányfő nyitja, aki november 19-én, Kaposvárra megy, hogy az adósságrendezési program negyedik, befejező szakaszához kapcsolódóan gazdasági konzultációt is indítson. Giró-Szász András kormányszóvivő a Lázárral közös tájékoztatón emlékeztetett a program eddigi lépéseire: először a megyei önkormányzatok adósságát vállalta át az állam, majd az 5 ezer fő alatti települések összes tartozását, ezt követően pedig az 5 ezer lelkesnél népesebb önkormányzatok adósságának bizonyos - 40 és 70 százalék közötti - részét. Most ugyanezen kört "szabadítják" majd meg a maradék adósságtól (lásd táblázatunkat).
Elhangzott, "cserébe" a kormány - az ipari és agrárkamarák bevonásával elkészített - gazdaságélénkítő, növekedési terveket vár a helyhatóságoktól. Utóbbit azzal a céllal, hogy azok segítsék a helyi magyar kis- és közepes vállalkozásokat a 2014-2020 között Magyarország számára várt mintegy 7000 milliárd forintnyi uniós fejlesztési támogatás településekhez eljutó mintegy 60 százalékának elérésében. Azokra a korábbi, még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által is támogatott felvetésekre, miszerint nincs szükség további önkormányzati adósságkonszolidációra, Lázár úgy reagált: "volt, aki ellenezte, de a kormány szerint ez elengedhetetlen".
Ellenezte például a lépést a legnagyobb települési érdekképviselet, a TÖOSZ elnöke is. Schmidt Jenő - aki Tab város kormánypárti polgármestere - lapunknak nemrég arról beszélt: az állami konszolidáció első hulláma nyomán a nagyobb városok adóbevételeikből már könnyedén tudják törleszteni a megmaradt kölcsöneiket, viszont az ötezer fő alatti településeken - annak ellenére, hogy azok teljes adósságuktól megszabadultak - gondot okoz a napi működés, hiszen a feladat alapú finanszírozás bizonyos területeken nem elégséges. Ezért javasolta, - ezek szerint hiába -, hogy újabb konszolidáció helyett a jövőben az állami forrásokat inkább az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évente hiányzó mintegy 50-60 milliárd forint pótlására fordítsák.