Jönnek a megélhetési nevelőszülők?

A 30-as éveket idézi a nevelőszülőkkel kapcsolatos tervezet, az egész egy nagy tévedés. Egyebek között erről beszélt lapunknak Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja azután, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter törvénytervezetet nyújtott be a nevelőszülői jogviszony átalakításáról. Eszerint azok, akik más gyermekét nevelik, a jövőben kizárólag nevelőszülőként tevékenykedhetnek, foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek, eddigi munkájukat pedig fel kell adniuk. Aki ennek nem tesz eleget, elveszíti nevelt gyerekét. Herczog Mária szerint ez az elgondolás a Móricz Zsigmond Árvácska című regényét idéző megélhetési nevelőszülőség felé vezethet.

A szakember szerint önmagában is botrányos, hogy a tervezet alapján négy gyereket akarnak elhelyezni egy családnál, miközben a nevelőszülők többsége egy-két kiskorút vállalna. Igazuk is van - jelentette ki a szakember -, ez a gyerekek érdeke is, a szülők többsége ezt jól érzi. Megjegyezte, hogy a rendszerben nagyon sok a fogyatékkal, súlyos lemaradásokkal küzdő gyerek, őket kizárólag olyan településekre lehetne elhelyezni, ahol megoldható például a fejlesztő pedagógia, vagy a gyógytorna. Márpedig a szegény, pénzért, munkáltatói jogviszonyért bármit elvállaló nevelőszülők döntően kistelepüléseken élnek, amit egy 2009-es vizsgálat világosan ki is mutatott.

Jelenleg kétféle nevelőszülő van: a hivatásos és a hagyományos. Januártól mindannyian munkaviszonyban gondozhatnák a gyermekeket a minimálbér 30 százalékát - 29 400 forintot - kapnák alapdíjként. Ezt egészítenék ki gyerekenként a minimálbér 20 százalékával - 19 600 forinttal -, speciális nevelési igényű gyermek esetén pedig a minimálbér 25 százalékával - 24 500 forinttal.

Herczog Mária szerint az egész tervezeten látszik a szakmai hozzáértés teljes hiánya. Csaknem éhbérért akarnak 24 órában foglalkoztatni embereket, akiket később segítség nélkül hagynak. A nemzetközi gyakorlatban inkább az a cél, hogy a gyereket ne kelljen a családból kiemelni, ehhez a szülők sokféle támogatást kapnak. Ha ez mégsem sikerül, akkor elsősorban a rokonok jöhetnek szóba. Egyre jobban terjednek a professzionális alkalmazottak a sokproblémás gyerekek ellátása érdekében. Máshol a nevelőszülőknek lakhatást biztosítanak, illetve kifejezetten hivatásos - pedagógus, szociális munkás - nevelőszülő párokat vesznek fel.

Szerző

Fidesz-rulett: Tíz milliárdot pörgethetnek ki a kaszinókon a haverok

Publikálás dátuma
2013.11.05. 06:04
Az állam nagyot bukik, hiszen a koncessziós díj levonható lesz a játékadóból FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A fokozott állami kontrollt a Fidesz a tegnap megszavazott "lex kaszinó" törvénymódosítás előnyeként, míg az MSZP ugyanezt a visszaélés lehetőségét megteremtő hátrányként értékelte. Az ellenzéki aggályokat támasztja alá, hogy a fideszes javaslatra elfogadott jogszabály alapján a kaszinókoncessziós jogok pályáztatás nélküli - miniszteri hatáskörű - odaítélése a trafikmutyinál több profitot hozhat néhány kiválasztottnak. Ez a nyerőgépek tavalyi betiltása után a piac újrafelosztását hozhatja, miközben az állam is rosszul jár.

Néhány kiválasztott piaci szereplőnek teremthet jól jövedelmező monopolhelyzetet a "lex kaszinó" néven emlegetett, fideszes javaslatra megszavazott jogszabály-módosítás. Ezt a Fidesz előnyként próbálja kommunikálni, miközben a részletek inkább az MSZP aggályait látszanak alátámasztani, miszerint a lépés utat nyit a "kaszinómutyinak". A sarkalatosnak minősülő - vagyis csak kétharmados többséggel módosítható - szabályozás valóban lehetőséget ad arra, hogy szűk körben, akár két vállalkozás között ossza fel a kormány a tervek szerint jövőre már működő tíz új vidéki kaszinó évi több tízmilliárd forintos piacát.

A nyerőgépek tavalyi, váratlan betiltása után mindez a sok, kisebb szereplő jelentette konkurrenciától "megtisztított" kaszinó-piac újrafelosztását hozhatja. Ráadásul a kormány úgy oszthat a trafikkoncesszióknál is nyíltabban, egyedi szimpátia alapján a számára kedves üzleti csoportoknak hasznot hozó jogot, hogy közben magát rövidíti meg. Pályáztatás nélkül ugyan magasabb koncessziós díjat kellene fizetni, ugyanakkor erről azonnal "lemond" az állam, mivel a díj levonható az új kaszinókban üzemeltetett nyerőgépek után fizetendő játékadóból.

A Fidesz azzal is érvelt a javaslat mellett, hogy bár az illetékes miniszter - ez esetben Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője - valóban egyedi elbírálás alapján, pályázaton kívül adhat koncessziós jogot az azt "igénylőknek", a jelentkezőket alapos vizsgálat alá veszik, hogy gazdaságilag, pénzügyileg és erkölcsileg megbízható-e az a szerencsejáték-szervező, aki kaszinót akar üzemeltetni. Csakhogy hiába ír elő a törvény hat olyan pontot, aminek még a pályáztatás mellőzésekor is meg kell felelni - páldául a koncesszióra jelentkező cég tulajdonosi szerkezetének átláthatónak kell lennie, nem lehet adótartozása, és jelentős korábbi bírsága -, ezek egyrészt nem szigorúbbak érdemben a mai szabályoknál, másrészt ki is játszhatóak.

A szerencsejáték-piac dörzsölt, fajsúlyos egykori szereplői - akik gyakran strómancégek mögött, szinte észrevétlenül, áttételesen tartottak a kezükben korábban akár több ezer játékgépet - arra mindig ügyeltek, hogy az akár tucatnyi, egymás mellett működő vállalkozásuk közül legalább egy teljesen "tiszta" legyen, míg másokat - ha a helyzet úgy kívánta - több százmilliós tartozással becsődöltettek, vagy veszteségesen eladtak.

Piaci forrásaink szerint az új lehetőséggel olyan "régi motorosok" élnek majd várhatóan, mint Szima Gábor, a debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) elnöke. Ha a Fidesz-alelnök Kósa Lajos debreceni polgármesterrel jó viszonyt ápoló Loki-vezér koncessziós engedélyt nyerne, a hírek szerint az Aranybika szállóban nyílhatna kaszinó. Egy ilyen, nyereséges üzlet kapóra jönne Szimának, aki a Napi Gazdaság kiadója által összeállított leggazdagabb 100 magyar idei névsorából éppen a "lex félkarú" miatt szorult ki. Szima már tavaly is huszonegy helyet esett vissza, de a kiadvány egy éve még így is 8,9 milliárd forintra becsülte a vagyonát, amit bevallattan pénznyerő automaták üzemeltetésével alapozott meg.

Jobb helyzetből szerezhet vidéken újabb piacokat Andy Vajna filmipari kormánybiztos, akinek vállalkozása a nyerőgép-tilalom ellenére tovább üzemeltethette - az országban a három kivétel egyikeként - az V. kerületi Las Vegas Casinót. A másik kettőben, a szintén fővárosi Tropicanánban és a határ menti Casino Sopronban többségi tulajdonos állami Szerencsejáték Zrt. viszont előre közölte, nem tervezi a terjeszkedést. Vagyis ezt meghagyja másoknak.

Szerző

Navracsics: a nemzet kiválóan vizsgázott bátorságból

1956. november 4-én és az azt követő bő egy hónapban a nemzet kiválóan vizsgázott bátorságból - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn Veszprémben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 57. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésen a közigazgatási és igazságügyi miniszter a veszprémi várban több száz megemlékező előtt felidézte: 1956. november 4-én megsemmisítő erejű támadás zúdult az országra, "és mi magyarok, akikkel kapcsolatban sokszor azt mondják, hogy talán nem voltunk eléggé ellenállóak a történelem viharaiban, talán nem tartottunk ki sokszor elég sokáig az igazunk mellett, 1956. november negyedikétől kezdődően bő egy hónapon át, amíg csak erőnk és energiánk volt, ellenálltunk a világ legnagyobb hadseregének".

Navracsics Tibor szerint november 4. a nemzet karakterének próbája volt, hiszen nem volt kétséges, hogy a szovjet hadsereg ellen a magyar felkelőknek nincs esélyük. De a nemzet kiválóan vizsgázott bátorságból, s példát mutatott mások számára is - tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy Veszprém a dunántúli ellenállás egyik központja volt, ahol az ellenálló csoportok halált megvető bátorsággal szálltak szembe a megszálló hadsereggel. Külön szólt az 56-os mártír Brusznyai Árpádról, akinek az élete minden magyar előtt példa lehet.

Megemlékezett az Antall-kormány első belügyminiszteréről, a veszprémi Horváth Balázsról, aki a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt, a párt megyei elnöke, s kezdeményezésére állítottak emléktáblát 1989-ben Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, az 1956-os forradalom kivégzett mártírjának. November 4-én hagyományosan tartanak ott megemlékezéseket.

A Kereszténydemokrata Néppárt veszprémi szervezete által szervezett megemlékezés hétfőn irodalmi műsorral, majd koszorúzással folytatódott, a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével végződött Brusznyai Árpád emléktáblája előtt. Utána a bazilikában szentmise kezdődött.

Szerző