Magyar futballakadémiák belga górcső alatt

Belga szakemberek vizsgálják, hogy a magyar labdarúgó-akadémiák megfelelnek-e a modern kor követelményeinek.

A hazai sportági szövetség, az MLSZ akadémiai auditjának projektvezetője, Szabó Tamás a Sport TV Mai helyzet című műsorában hangoztatta, hogy a külföldi cég kizárólag az elitképző utánpótlás-nevelő műhelyek munkáját elemzi. Hozzátette, hogy egy magyar csapattal 2012 októberében már előkészítettek egy hazai auditot, és 29 képzési helyről szereztek információkat. 

"Ennek a felmérésnek a tapasztalatai alapján az MLSZ elnöksége úgy döntött, hogy egy olyan céget vonjunk be, amelyik független a hazai labdarúgástól, és nagy tapasztalata van nyugat-európai utánpótlás-akadémiák auditjában, és megfelelő módszertannal rendelkezik" - mondta Szabó megemlítve, hogy a Double Pass korábban például a Bayern Münchent, a Chelsea-t és az Arsenalt is vizsgálta.

Szabó megfogalmazása szerint "annyit kell tudni, hogy az idei akadémiai támogatások odaítélésben ezek az eredmények azért már beleszóltak". A mostani vizsgálat eredményeit január végén, február elején teszik le az asztalra.

"Az MLSZ vezetésének az volt a szándéka, hogy korszerűsítsük az akadémiai minősítő rendszert, mert e mögött fog állni, hogy ki mennyi támogatást kap" - utalt arra a projektvezető, miért fontos ez a vizsgálat, amelyet a 14 és 21 éves korosztály körében végez a cég. A kutatás során az infrastruktúra, a környezet és a felszereltség mellett az edzők képzettségét is felmérik, de azt is nézik, mire viszik az akadémisták.

A vizsgálat egyik első eredményeként Szabó Tamás azt a belgák által is már jelzett problémát említette, hogy "például a külföldi tulajdonosok érdekei kicsit mások, mint nekünk az akadémiai képzésben".

"Ez nagyon nagy baj. Hiába képzünk gyerekeket, akik jók, de nem jutnak fel az első csapatba, és ott ülnek a kispadon" - mondta az MLSZ-projektvezető.

Szerző

"Csak az hal meg, kit elfelejtenek"

Az elhunyt olimpiai bajnokokra emlékeztek hétfőn bajnoktársak, sportvezetők és diákok a budapesti Farkasréti temető olimpiai bajnokok tiszteletére emelt emlékfalánál.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által a halottak napja alkalmából szervezett megemlékezésen a MOB mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkársága, a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA), az Olimpiai Bajnokok Klubja, az olimpiai körök és iskolák, valamint a sportágak képviselői emlékeztek az egykori sportolókra.    

"Csak az hal meg, kit elfelejtenek" – idézte a MOB honlapja Borkai Zsoltot. A MOB-elnök emlékeztetett arra, hogy a temetőben 1994-ben épült emlékfalon 127 olimpiai bajnok neve olvasható. Hozzátette: a tavalyi megemlékezés óta az olimpiai család búcsút vett Mendelényiné Ágoston Judit vívó, Tuider-Temes Judit úszó, Gyarmati Dezső vízilabdázó és Nagy Imre öttusázó olimpiai bajnoktól.

Az emlékfalnál a MOB nevében Borkai Zsolt és Szabó Bence főtitkár, az államtitkárság részéről Nébald György főosztályvezető, az Olimpiai Bajnokok Klubja részéről Magyar Zoltán és Bodnár András – mind olimpiai bajnokok – helyeztek el koszorút, a MOA-t Jakabházyné Mező Mária főtitkár képviselte. Az eseményen - a több mint harminc olimpiai bajnok közt - részt vett Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, a NOB tagja is.

Az emlékfaltól a megjelentek átsétáltak Lemhényi Dezső sírjához, ahol Jakabházyné Mező Mária mondott köszöntőt. Az olimpiai bajnok vízilabdázó alapítója volt az Olimpiai Bajnokok Klubjának. Az ünnepség Csanádi Árpád sírhelyénél ért véget. A MOB korábbi főtitkárára, a sportdiplomatára, a NOB egykori tagjára a róla elnevezett zuglói, Csanádi iskola igazgatója, Rabi Ferencné emlékezett.

Szerző

MSZP: elfogadhatatlan az alkotmánybírók korhatárának eltörlése

Az MSZP a személyre szabott jogalkotás újabb, elfogadhatatlan példájának tartja, hogy a kormány eltörölné a hivatalban lévő alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt.

  Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: Navracsics Tibor igazságügy-miniszter csütörtökön beterjesztett törvényjavaslata "a Fidesz leghűségesebb alkotmánybíróinak" mandátumát hosszabbítaná meg. Így a 2010 után megválasztott Dienes-Oehm Egon és Salamon László nyolc, Balsai István hat, Szívós Mária négy, Pokol Béla pedig három évvel tovább maradhatna alkotmánybíró, mint a jelenlegi szabályozás alapján.

    Az MSZP-s politikus hozzátette: a kormány korábban a nyugdíjkorhatár egységesítése miatt arról döntött, hogy a bíróknak 62 évesen nyugdíjba kell vonulniuk. A korábban bíróként dolgozó Szívós Máriát viszont alkotmánybíróként már 70 éves koráig alkalmasnak tartotta a munkára a kormányoldal, a mostani javaslat szerint pedig 74 éves koráig dolgozhat, míg Salamon László korábbi KDNP-s parlamenti képviselő még 78 évesen is az Ab tagja lehet - folytatta.

    Bárándy Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy Salamon László 2025-ig hivatalban maradhat, de a másik négy említett alkotmánybírónak is csak 2023-ban - három kormányzati ciklus múlva - kell leköszönnie. Ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy alkotmánybíróként "szinte minden ügyben" a kormány pártjára álltak.

    A szocialista párt elnökségi tagja nem válaszolt a bajai videoüggyel kapcsolatos kérdésekre, így arra, lesz-e további következménye az MSZP-ben az ügynek, és alkalmasnak tartja-e feladatára Török Zsolt szóvivőt, aki korábban tagadta, hogy a szocialistáktól került a hvg.hu-hoz a hamis videofelvétel, azóta viszont kiderült, hogy Déri Balázs - azóta lemondott - kommunikációs igazgató küldte el a hírportálnak. Bárándy Gergely azt kérte: az újságírók a párt álláspontjáért forduljanak az MSZP sajtóosztályához.

Szerző