A sajátjait is feljelenti ifj. Hegedűs Lóránt

Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész szerint nem pártrendezvény volt a Horthy-szobor vasárnapi felavatása. Keddi közleményében közölte még, hogy a Hazatérés Temploma nevében tett feljelentését kiterjeszti az összes hírportálra - beleértve a reformatus.hu honlapot is.

 Szerinte "azt hazudozzák", hogy a vasárnapi budapesti istentiszteletük "Jobbik-pártrendezvény" volt. Úgy vélte, a rágalom teljesen képtelen, hiszen ezen az alapon minden istentisztelet, egyházi esemény pártrendezvénynek minősülne, ahol pártpolitikus felszólal.

    Mint írta, egy egyházi rendezvény, istentisztelet attól nem válik párteseménnyé, hogy azt kik teszik közzé, főként, ha a közzététel nem a rendező egyházközség, vagy bármely más egyházi intézmény kérésére történt.
    Úgy vélte, hogy ha egy párt istentiszteletre hívja tagjait, azért az egyház részéről csak köszönet illeti a pártot és nem számonkérés.

    A lelkész álláspontja szerint Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hétfői közleményével "önmagát minősíti azzal, hogy az úrnapi istentiszteletre jövő híveket, lelkészeket provokátorokként, az ellenük felvonuló, emberségükből kivetkezetten üvöltöző keresztyéngyűlölőket pedig erkölcsi felháborodásukban megbotránkozókként állítja be". Ifj. Hegedűs Loránt úgy véli, hogy ha a püspök nem követi meg híveiket, minden valószínűség szerint "egyenként fognak ellene eljárást kezdeményezni az egyházi és világi hatóságok előtt jó hírnevük legszélesebb nyilvánosság előtt történt megsértéséért".

    Hétfőn fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett a Szabadság téri református templomban vasárnap történtek miatt Szabó István. A Horthy-szobor felavatása ellen több párt és zsidó szervezetek is tiltakoztak. Az istentiszteleten igét hirdető lelkész, ifj. Hegedűs Loránt ugyanakkor azt közölte, hogy feljelenti Rétvári Bence államtitkárt, az MSZP-s Steiner Pált, és az ellentüntetőket.

    A Magyarországi Református Egyház (MRE), ahogy azt eddig is tette, elítéli az antiszemitizmust, a közösségek közötti gyűlöletkeltést és az egyház, egyházi épületek és egyházi alkalmak pártpolitikai célokra való felhasználását - közölte Tarr Zoltán, az MRE zsinati tanácsosa kedden az MTI megkeresésére.

    Bölcskei Gusztáv református püspök, az MRE zsinatának lelkészi elnöke a történtek kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét, valamint a sajtóval való kapcsolattartást kérte Szabó Istvántól.

    Az MRE 1998-as zsinati határozatában azt írta: a református egyház tulajdonában, illetve használatában levő létesítmények és területek hasznosításakor semmilyen formában nem zavarható az egyház tevékenysége, és nem sérthetőek hitelvei, tanításai és méltósága. "Így nem folytatható olyan tevékenység, amely nem egyeztethető össze az egyház erkölcsi elveivel és tanításával".

Szerző

"Szélesebb és hosszabb" - Devizahitelesekről döntött a parlament

Az árfolyamgát megnyitásáról és a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról döntött az Országgyűlés kedden a Fidesz javaslatára.

A parlament  nagy többséggel, kivételes sürgős eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfőn beterjesztett indítványt, amelyre az összes frakció - összesen 211 képviselő - igennel szavazott, csak hat független képviselő tartózkodott.
    E szerint a kilakoltatási moratórium április 30-áig hosszabbodik meg.

    A már működő árfolyamgát pedig - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - azoknak is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be.

    Az árfolyamrögzítésnél ma ugyanis több korlát is érvényben van, így például akinek 90 napon túli tartozása van, nem veheti igénybe. Az egyik előterjesztő, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfőn azt mondta: több mint 150 ezer olyan család van, amelynek három hónapon túli a tartozása, de szeretné fizetni a hitelét, még nem indult ellenük végrehajtási eljárás, így számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát kiszélesítése.

    Szintén eltörölték azt a feltételt, hogy a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.

    Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

    A gazdasági bizottság módosító javaslatára változnak az állami készfizető kezesség szabályai is.
    A jövőben megkötendő gyűjtőszámlahiteleknél az állam kizárólag akkor lép be készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. Az indoklás szerint ezzel azt akarják ösztönözni, hogy a bankok engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét. Így - olvasható a bizottsági javaslat indoklásában - az adósok lehetőséget kapnak arra, hogy újra fizetőképessé váljanak, ami a banknak is érdeke.

    Azt is rögzítették, hogy az állam készfizető kezessége nem terjed ki a gyűjtőszámla azon részére, amely az eredetileg már késedelmes tartozás banki megelőlegezéséből keletkezett.

    Egy szintén most elfogadott módosító javaslat alapján a kezesség érvényesítésére a pénzügyi intézmény akkor jogosult, ha a rögzített árfolyam alkalmazása alatt beállt, 180 napot meghaladó fizetési késedelem miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződést felmondta. (Ez a határidő korábban 90 nap volt.) Ennek megfelelően a rögzített árfolyam záró időpontja is a tartozás 180 napos késedelmekor áll be.

    Rogán Antal azzal indokolta Balla Györggyel közösen jegyzett javaslatát, hogy november 1-jén lejárt az a határidő, amelyet a Fidesz-KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén adtak a bankoknak, hogy eldöntsék, képesek-e megoldani a devizahiteles szerződések módosítását az ügyfelek javára. Szerződésmódosítás nem történt, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz osztja a kormány álláspontját, vagyis azt érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel - közölte a frakcióvezető hétfőn.

Szerző

Sáling Gergő az Origo új főszerkesztője

Sáling Gergő az Origo új főszerkesztője - az Origo Zrt. vezetőségének bejelentéséről szóló hír kedden jelent meg a portálon.

 Sáling Gergő 2002 óta dolgozik a híroldalnál, vezette a Hírek rovatot, 2011-től pedig főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Origónál - írták.

    Az új főszerkesztő Gazda Albertet váltotta a poszton. A korábbi vezető október 1-jével közös megegyezéssel távozott a portál éléről, az azóta eltelt egy hónapban Sáling Gergő volt a megbízott főszerkesztő - emlékeztettek.

Szerző