Előfizetés

32 milliós kártérítés egy kolontári családnak

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek 32 millió forint kártérítést  kell fizetnie egy kolontári családnak a vörösiszap-katasztrófában okozott nem vagyoni kárért a Fővárosi Törvényszék keddi, elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint. A Mal fellebbez az ítélet ellen.

A Salamonné Piltz Judit bíró által ismertetett ítélet szerint a cég  megsértette egyebek között a felperesek jogát a testi épséghez és az egészséghez, valamint az emberi méltósághoz és az egészséges környezethez a 2010-ben az ajkai gyártelepén lévő X-es iszaptározó gátfalának átszakadásával összefüggésben. A bíróság ezért arra kötelezte a Mal Zrt.-t, hogy az öttagú kolontári család alkotta felperesek közül a szülőknek 9 és 12 millió forintot, egyik, a katasztrófában megsérült gyermeküknek 5 millió forintot, két másik gyermeküknek pedig 3-3 millió forintot fizessen meg 15 napon belül.

Az ítélet indoklásában elhangzott: a vörösiszap-katasztrófát a Mal Zrt. veszélyes üzemi tevékenységi körén belül eső ok okozta, a nem vagyoni kártérítési igény megalapozott.

A cégnek a 32 millió forint után a családnak a katasztrófa napjától számított mindenkor érvényes jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamatot és 1 millió 16 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie, illetve az államnak 900 ezer forint illeték mellett további 256 ezer 250 forint állam által megelőlegezett költséget köteles megtéríteni.

Magyar György, a károsult család jogi képviselője szerint a megítélt összeg nagyjából megegyezik a keresetben benyújtottal, ezért nem fellebbeznek.

Ez az első összegszerű kártérítésről szóló ítélet a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban - tette hozzá. Véleménye szerint a bíróság heroikus munkával megállapította az esetleges eszmei kár értékét. Ugyanakkor mivel a Mal Zrt. jelenleg felszámolás alatt áll, az összeg mihamarabbi kifizetése érdekében meg kellene előlegezni más forrásból a megítélt összeget a családnak, mivel a jogerős ítéletig még egy év is eltelhet - mondta.

Pál Helga, a Mal Zrt. jogi képviselője közölte, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.

A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen. A büntetőtárgyalás a Veszprémi Törvényszéken zajlik.

Magyar György ügyvéd közlése szerint a céggel szemben összesen 23 általa képviselt kártérítési per indult, több mint 100 millió forint összegű kárigénnyel.

A károsult kolontári család az iszapömlés következtében elvesztette egyik gyermekét. Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.

Orbán: a magyarokkal lehet jó üzletet kötni

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá kedden a kormány és a norvég Telenor cégcsoport, ezzel egyidejűleg a telekommunikációs társaság megnyitotta magyarországi szolgáltató központját.

Magyarország lassan visszaszerzi elvesztett pozícióit, a magyarokkal pedig lehet jó üzletet kötni. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ezt üzeni az a stratégiai megállapodás, amelyet a kormány nevében aláírt Kjell-Morten Johnsennel, a Telenor elnökhelyettesével a norvég telekommunikációs cégcsoport törökbálinti központjában.

A kormányfő komoly elismerésnek nevezte a Telenor magyarországi működését, az ugyanis szerinte azt mutatja, hogy Magyarországon olyan gazdaság épül, amely versenyképes lehet a világ más országaival, és méltó partnere egy olyan sikeres, a világban méltán elismert cégnek, mint a Telenor. Emlékeztetett egyúttal a fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre, rámutatva, hogy az a következő évekre folyamatos gazdasági növekedéssel számol Magyarország esetében.

Orbán Viktor az aláírási ünnepségen emellett kitért a telekommunikációs szektort, így a Telenort is érintő magyarországi különadóra. Elmondta, erről is tárgyalt a cég vezetőivel, és abban maradtak, hogy "minden olyan javaslatot, amely a magyar gazdaság növekedéséhez járul hozzá, ezáltal több adóbevételt eredményez általában, szívesen fogadunk, mert ennek arányában tudjuk majd csökkenteni azokat a terheket, amelyek speciálisan erre a szektorra esnek".

Ennek alapján arra kérte a Telenor vezetőit: "kreatív módon" forduljanak a magyar kormány felé, és tegyenek javaslatokat a magyar gazdaság teljesítményét javító beruházásokra, "mert ennek arányában leszünk képesek aztán kedvezőbb adófeltételeket biztosítani".

A megbeszélésen a vállalatvezetők méltatták a magyar munkaerőt, jóknak, versenyképeseknek nevezve a magyar munkavállalókat - közölte a miniszterelnök.

Beszédében hangsúlyozta azt is: ahogy a dolgozó méltó a maga bérére, ugyanúgy egy vállalat is méltó arra a profitra, amelyet megtermelt, és amely egyensúlyban van az általa befektetett tőkével, energiával és szaktudással.

A Telenor 3,2 millió magyar előfizetőjére, partnerére utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: "ennyi ember nem szokott egyszerre tévedni", majd hozzátette, hogy a norvég cég kulcsszereplője lesz a magyar gazdaságnak a jövőben is.

A miniszterelnök felidézte, ő még egy olyan korszakban nőtt fel, amikor kilincselni kellett egy telefonvonalért, a fénymásoló gépeket nyilvántartották, mert azok a cenzúra hatáskörébe tartoztak, a számítógépek pedig lyukkártyával működtek. "Ha valaki azt mondta volna a 70-es évek végén, a 80-as évek elején, hogy itt a következő évszázad második évtizedének elején egy olyan céggel köt a magyar állam stratégiai megállapodást, amely korlátlan hozzáférést biztosít majd a magyar emberek számára ezekhez a szolgáltatásokhoz, akkor bizony kezdő egyetemistaként aligha hittem volna, hogy ki van a négy kereke" - mondta.

A Telenorral kötött megállapodásban szerepelnek például képzési együttműködési programok, beruházási tervek és az innováció támogatásáról szóló pontok is - sorolta.

A kormányfő végül kiemelte, hogy Norvégiának pozitív imázsa van Magyarországon, amit a mostani megállapodás tovább fog erősíteni.

Christopher Laska, a Telenor Magyarország Zrt. vezérigazgatója mérföldkőnek nevezte vállalata számára az aláírt megállapodást, amely mögött véleménye szerint valódi tartalom van, és megerősíti a Telenor saját céljait és magyarországi stratégiáját.  

Az aláírást megelőző beszédében kifejtette: a Telenor egyetért a párbeszéd  szükségességével, a kölcsönös bizalom és a kiszámíthatóság elvével, a telekommunikációs hálózat továbbfejlesztésével, és a digitális írástudás terjesztésével, továbbá egyetért a magyar vállalkozások versenyképességének erősítésével. 

Kijelentette: a Telenor elkötelezett abban, hogy további 10 milliárd forintot fektessen be a hipernet 4G hálózatának fejlesztésébe. Ezzel a fejlesztéssel a vállalat azt célozza, hogy az egész országra kiterjessze a szélessávú internet elérést, és ezáltal csökkentse a különbségeket a különböző fejlettségű régiók között. Mindenki számára elérhetővé kívánják tenni az internetet, mert az új lehetőségeket hoz az emberek életébe, átalakítja az életüket, és olyan új eszközöket ad a kezükbe, amelyekkel sikeresebbé válhatnak - mondta Christopher Laska.

Kjell-Morten Johnsen, a Telenor-csoport elnökhelyettese és régióért felelős vezetője kiemelte: a Telenor mindig hosszú távon gondolkodik, ezért is keresi a befektetési lehetőségeket. Legújabb magyarországi befektetésével egy közös, régiós szolgáltatási központot alakított itt ki. 

A vállalatvezető elmondta: úgy érzi, a Telenor amellett, hogy befektetői szerepet játszik Magyarországon, egyúttal sokat segít az országnak. Az iparág mindenhol azt célozza, hogy internet-hozzáférést biztosítson mindenki számára, és ezt a stratégiát követi a Telenor is. Lehetővé teszi, hogy az országban élő minden lakos hozzáférjen ehhez a szolgáltatáshoz minél jobb minőségben. Ez értendő a lakosság mellett a kis- és középvállalkozásokra is, amelyek ezáltal jobb üzleti lehetőséghez jutnak. 

A Telenor a 90-es években érkezett Magyarországra. Ma egy olyan céget képvisel itt, amelynek világszerte 160 millió előfizetője van. Bevételeinek 42 százaléka Európából, 42 százaléka Ázsiából, 16 százaléka pedig Norvégiából származik - mondta. 

Az eseményen részt vett Tove Skarstein, a Norvég Királyság budapesti nagykövete.

Az Együtt-PM valódi pályázatokat írna ki

Az Együtt-PM szerint a szerencsejáték koncessziókkal kapcsolatos törvénymódosítás nagyon hasonlít a trafikmutyihoz, vagy a földbérleti pályázatokhoz, amikor a Fideszhez közel álló cégek és oligarchák között osztogatják szét az üzemeltetési jogot.

Ha 2014-ben hatalomra kerülnek, akkor "meg fogják szüntetni ezeket az új koncessziós pályázatokat és valódi pályázatokat fognak kiírni" - mondta sajtótájékoztatóján Kónya Péter az Együtt-PM társelnöke kedden Budapesten.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a parlament hétfőn fogadta el a szerencsejáték koncessziókkal kapcsolatos törvénymódosítást, amely szerint a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel.

Kónya Péter hozzátette: a kormányzat alig egy éve vonta vissza az addigi szerencsejátékkal és automatákkal kapcsolatos engedélyeket. Akkor arra hivatkoztak, hogy a tulajdonosi háttér nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, illetve egészségügyi és szociálpolitikai problémát okoz, ha a leghátrányosabb helyzetben lévő emberek ilyen gépekbe szórják a pénzüket.

Kónya Péter szerint azonban most már bárkinek, pályáztatás nélkül oda lehet adni akár öt kaszinó üzemeltetési jogát is, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter saját hatáskörben dönthet arról, hogy kik és milyen módon felelnek meg az elvárásoknak.

Az Együtt-PM társelnöke szerint teljesen egyértelmű, hogy ez csak a tulajdonviszonyok átrendezéséről szól. A Fideszhez közel állóknak osztogatják ezt a jogot, olyan álindokokkal, hogy a szerencsejáték-függőségben szenvedő emberek egészségügyi kezelése, illetve rehabilitációja túl sokba kerül, ezért célszerű újra megnyitni ezt a lehetőséget - tette hozzá.