Előfizetés

Sok vér, szuper technika Triesztben

A trieszti Sci-Fi Filmfesztivált 1963-ban hozták létre néhány újságíró, filmkritikus, író és filmes kezdeményezésére. Trieszt gazdag filmes hagyományai, valamint földrajzi elhelyezkedése okán joggal gondolhatták, hogy a hagyományosan jó angol-amerikai kapcsolatok, valamint a közép-európai régió közelsége alkalmassá teszi a várost nemcsak az említett helyekről származó filmtermés bemutatására, hanem kifejezetten törekedtek a kelet-európai kapcsolatok bővítésére, beleértve az akkori Szovjetuniót is.

A kedvező indulást húsz év után, 1983-tól gazdasági okokból kényszerű szünet követte, amely egészen 2000-ig tartott. Ennek ellenére az idei fesztivált egyfajta jubileumi hangulat jellemezte, hiszen a rendezők a folytonosság hangsúlyozásával ötven évesnek tartják a Trieszti Sci-Fi Filmfesztivált.

Az 1976-ban készült A Földre pottyant férfi felújított kópiájával afféle nosztalgiázó előmegnyitóval indult az idei fesztivál. Az eredeti, teljes terjedelmű, összesen 136 perces filmbe visszakerültek a korabeli bemutató idején kivágott részek is, amelyek mára teljesen elvesztették mind provokatív jellegüket, mind pedig erotikus botrányos tartalmukat.

Ennyit "romlott" a világ időközben.
A hivatalos megnyitón Neil Jordan Byzantium című filmje szerepelt, amely már a magyar mozikban is aratott. A legtöbb vélemény szerint kiváló alkotás, nyitófilmként emblematikusabb művet nem is választhatott volna a trieszti válogató bizottság.

Christoph Behl Sivatag című filmjét Sartre Zárt ajtók mögött című darabja ihlette. Három, szerelmi háromszögből kikeveredett barátot támadnak meg a zombik. Küzdelmük a sartrei üzenetet közvetíti: ott a pokol, ahol rajtunk kívül mások is megjelennek.

Végre a Painless (nemzetközi címén Insensible) című film, a spanyol Juan Carlos Medina alkotása a tudatot igazán megrázó valódi csemege.

Az ilyen művek teszik emlékezetessé a fesztivált. A rendező első nagyjátékfilmje ez, amelyet teljes egészében a francoista rendszer vádbeszédének tekinthetünk.

A történet két szálon fut. Egy kis pireneusi faluban, a francoista diktatúra első éveiben olyan gyerekek születnek, akik teljesen érzéketlenek a fájdalomra.

Az ön- és közveszélyes idegrendszeri elváltozás következtében ezek a gyerekek torz emberi közegben nevelkednek. Pusztán játékból ejtenek sebeket és csonkítják meg magukat és társaikat, és nem értik a felnőtt társadalom intoleráns magatartását az általuk ártatlannak vélt játékaikkal szemben.

A flashbacket sűrűn alkalmazó történet másik szálán találjuk a ragyogó neurológus Davidot, aki egy tragikus autóbalesetben elveszti az első gyermeküket váró élettársát Anais-t. Kórházba szállítják, s a vizsgálatok kiderítik, sürgősen csontvelő átültetésre van szüksége, hogy életben maradjon.

A donor azonban csak azonos vércsoportú közeli hozzátartozó lehet. Megkezdődik szüleinek felkutatása, akiket már sok éve nem látott, s múltja felé fordulva szembesülnie kell saját történetével, emberi mivoltának újraértelmezésével.

A többi film csaknem felejthetően unalmas (kivéve a közönségdíjas Robot és Frank-et). Legfeljebb jóindulattal aranyos ujjgyakorlatnak tekinthető a holland Richard Raaphort Frankenstein hadsereg című filmje.

Főhőse egy szadista sebész, aki a második világháborúban orosz hadifoglyokon azzal kísérletezik, hogy harci eszközöket operáljon a testrészeikbe. Sok vér és borzalom, de minek.

Díjak és díjazottak:
Közönségdíj: Robot&Frank (r.: Jake Schreier)
Asteroid-díj (a legjobb európai versenyfilmnek, eléggé vitatható döntés szerint): Europa Report (r.: Sebastian Cordero)
Melies D'Argento: Tested könnyeinek furcsa színe (r.: Helene Cattet és Bruno Forzani)
Melies D'Argento rövidfilm kategória: Happy B-day (r.: Holger B. Frick)
Az Urania d'Argento életműdíjat Gabriele Salvatores olasz rendező kapta.

A trieszti filmfesztivál azonban nemcsak vetítésekből állt, hanem különböző érdekes találkozók, kiállítások is tarkították a programot.Megjelent a nanotechnológia, a jövő genetikája és még sok egyéb sci-fibe illő technikai és technológiai bemutató.

Hallowen ünnepet is rendeztek stílszerűen. Akik túlélték a maratoni vetítéseket, sajátos zenei programon vehettek részt és a jól sminkelt, maszkozott földönkívüliekkel, vámpírokkal és egyéb szörnyekkel rophatták hajnalig.

Kockázatokat látnak a büdzsében

Benedek Noémi, Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:29
Az Európai Bizottság őszi jelentése szerint a költségvetési konszolidáció kedvezően hatott a gazdaságra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Jelentős kockázatokra figyelmezteti a magyar kormányt az Európai Bizottság tegnap kiadott őszi előrejelzésében. A brüsszeli prognózis szerint az államadósság idén meghaladhatja a tavaly év végi szintet, vagyis nem teljesül az adósságcsökkentést előíró alkotmányos szabály.

Kockázatok övezik az idei és jövő évi hiánycélt, de Brüsszel teljesíthetőnek látja - véli kedden kiadott őszi előrejelzésében az Európai Bizottság (EB). Vagyis Brüsszel egyelőre nem indít Magyarország ellen újabb túlzott deficiteljárást, de ezt akár a jövő februárban aktuális téli előrejelzés publikálásakor is megteheti, ha az idei büdzsé végrehajtása rosszul sikerülne vagy a kormány a választások előtt szavazatszerző intézkedéseket jelentene be úgy, hogy annak nem teremt forrást a büdzsében.

A lehetséges kockázatok közé sorolja az EB az olyan kormányzati ígéreteket, amelyekről még nem született döntés. Ilyen például a húsáfa csökkentése, mellyel kapcsolatban erős a lobbitevékenység, ám ennek ellenére nem szerepel a jövő évi adótörvény-változások között. Ugyanilyen tétel a családi adókedvezmény kiterjesztése és a napról-napra változó devizahiteles-mentés. Ezzel együtt Brüsszel szerint tartható az idei 2,9 százalékos hiánycél, jövőre azonban 3,0 százalékra emelkedhet a GDP arányos deficit - feltéve, hogy a kormány nem költi el a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli tartalékot és a 0,1 százaléknak megfelelő általános tartalékot. Látva azonban az idei költségvetési tartalékok alakulását, amelyben járási hivatalok felújítását és stadionépítéseket finanszírozott a kormány ebből a forrásból, valószínűtlen, hogy érintetlenül hagyja a tartalékokat.

Az EB a tavaszi prognózisához képest 0,1 százalékkal emelte a jövő évi hiányra vonatkozó előrejelzését: ezt a pedagógus-béremeléssel, az egyszerűsített cégadóformák növekvő költségeivel, továbbá a családi adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztésével indokolta Brüsszel. Azt korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy feszített a jövő évi költségvetés. Brüsszel egyetért abban a jövő évi büdzsé korábbi bírálóival, hogy a frekvenciaértékesítésből származó bevételek bizonytalanok.

A digitális átállás miatt felszabaduló frekvenciák értékesítéséből a kormány 120 milliárd forintos bevételt vár: iparági becslések szerint azonban a 100 milliárdhoz közelebb állhat majd a bevétel. Az idei büdzsével kapcsolatban az EB elfogadta, hogy a kormány a takarékszövetkezetek államosítása miatt 100 milliárd forinttal megemelte a hiányt. A kabinet azzal érvelt, hogy ez pénzügyi tranzakció, így nem rontja az uniós módszertan szerinti egyenleget. Ha az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is rábólint, akkor az EB ezzel egyetért.

A növekedés is jelent bizonyos kockázatot: a jövő évi költségvetést 2 százalékos bővüléssel tervezi a kabinet. Brüsszel prognózisa azonban a piaci konszenzushoz közelít: 1,7 százalékkal számol a bizottság. A növekedéssel kapcsolatban a bizottság megjegyzi: a tavalyi recesszió után idén a bővülés jelei mutatkoznak, elsősorban a mezőgazdaságban. A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik - állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. Brüsszel szerint részben a szabályozott árcsökkentésekne, a rezsicsökkentésnek köszönhetően növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.

Magasabb lehet az idei év végén az államadósság, mint tavaly. Az EB prognózisa szerint idén év végére 80,7 százalék lesz a GDP arányos államadósság, szemben a tavalyi 79,8 százalékkal. Brüsszel szerint az államadósság csak 2014-től áll egy lassú csökkenő pályára: jövőre 79,9 százalék, 2015-ben pedig 79,4 százalék lehet az EB prognózisa szerint. Ezzel a kormány megszegi a saját maga által hozott, adósságcsökkentésről szóló alkotmányos szabályt. Korábban az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, de még a kormányközeliként számon tartott Századvég Gazdaságkutató is figyelmeztette a kabinetet, hogy érdemes lenne felülvizsgálni ezt az adósságszabályt. Az alaptörvénybe iktatott adósságszabály azonban annyira rugalmas, hogy ezt a kabinet nem fogja megsérteni - politikailag ugyanakkor deklarált célja az Orbán-kormánynak az adósságcsökkentés. Jól látszik azonban a számok alapján, hogy ez csak akkor megvalósítható, ha bővül a gazdaság.

Biztatóak a jelek, de sok még a tennivaló

A jelek egyre inkább arra utalnak, hogy az európai gazdaság fordulóponthoz érkezett - fogalmazott az őszi előrejelzések publikálásakor Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa. Rehn szerint az Európában végrehajtott költségvetési konszolidáció és strukturális reformok megalapozták a fellendülést. Azonban az uniós biztos szerint még túl korai lenne elkönyvelni a győzelmet: a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas szintű. Folytatnunk kell tehát az európai gazdaság modernizálására irányuló munkát, a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés érdekében - tette hozzá Olli Rehn, aki hangsúlyozta: úgy tűnik, visszatért a bizalom az európai piacokra.

Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2013-ban a GDP 3,5 százalékára esik vissza az EU-ban és a GDP 3 százalékára az euróövezetben, míg a GDP-arányos adósságráta az EU-ban csaknem 90 százalékos, az euróövezetben pedig 96 százalékos lesz. 2014-ben és 2015-ben az EB szerint várhatóan a belföldi kereslet lesz a növekedés motorja, ugyanakkor a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó kilátások nem túl kedvezőek. A munkaerő-piaci változások a GDP-változásokhoz képest jellemzően legalább fél évvel később jelentkeznek, ezért a gazdasági tevékenység élénkülése várhatóan csak fokozatosan eredményez majd munkahelyteremtést.

Ebben az évben egyes országokban rendkívül magas maradt a munkanélküliség, és tovább csökkent a foglalkoztatottság. A brüsszeli előrejelzés szerint jövőre az unió országai közül már csak Ciprus és Szlovénia marad recesszióban. Görögország idén 4 százalékos visszaesésre számíthat, jövőre azonban ismét bővülhet az EB szerint a hellén gazdaság, 0,6 százalékkal. A legnagyobb növekedésre Észtország és Lettország számíthat, 3 és 4,1 százalékos bővüléssel.

Akik nem tartották be a játékszabályokat

A napokban volt éppen húsz esztendeje, hogy hatályba lépett a sokat idézett maastricht-i szerződés, amely létrehozta az Európai Uniót. Kicsit a szocialista országok kapcsolataira emlékeztető módon rögzítették a tagállamok közötti "szoros, megbonthatatlan együttműködést", amelynek jelképe a Gazdasági és Monetáris Unió lett, amelynek jelképévé az eurót tették. Akkor deklarálták azt is, hogy a közös pénz bevezetése - az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden régi és új tagállam számára kötelező. (Svédország később ugyancsak felmentést kapott, de Magyarország és a többi később csatlakozott ország számára ez a lehetőség már nem adatik meg.)

Annak ellenére, hogy az euróövezetből, illetve az Európai Unióból még egyetlen állam sem távozott - kizárásra a szabályozás nem ad lehetőséget -, két évtized múltán sem mondhatjuk el, hogy a közös pénz bevezetése maradéktalanul kiállta az idők próbáját. A közös költségvetési politikát mind a mai napig nem sikerült kialakítaniuk a tagállamoknak, a 2014-es költségvetés elfogadására még mindig várnunk kell, ugyanis ez - az egyes tagállamok büdzséivel szemben - nem tartalmazhat deficitet.

(Ezért napjainkban az előzetes elképzelések szerinti kiadások lefaragása folyik, elsősorban a támogatások összegét nyirbálják meg.) Az alapító atyák egyik tévedése az volt, hogy amíg elsősorban az infláció, az államháztartási deficit alacsonyan tartására koncentráltak, addig a pénzintézeti szektoron hatalmas sebeket ejt a gazdasági világválság. Azzal sem számoltak, hogy a maastricht-i kritériumokat, amely az euróövezethez újonnan csatlakozó államok számára kötelező előírás, hogy a "régi" tagok, mint például Franciaország vagy Németország is egyes előírásokat nem tartanak be, nem is beszélve Olaszország 100 százalékot meghaladó GDP arányos államadósságáról.

Arra sem gondoltak, hogy egyes tagállamok - mindenek előtt Görögország - hosszú éveken keresztül semmilyen kritériumot nem tart be. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy az euróövezet egy tagállamának költségvetési hiánya és államadóssága a határérték többszörösére duzzad. Az eurózóna tagországai számára azonban fontosabb volt az övezet minden áron való egyben tartása, egy ország csődjének elkerülése annál, mint hogy a szabályoktól való eltérés miatt szankciókat alkalmazzanak, vagy legalábbis ennek esélyét meglebegtessék.

Ezért a precíz gazdálkodást folytató tagállamok kénytelenek voltak segítséget nyújtani, csakhogy a fizetésképtelenség rémétől Görögország megmeneküljön. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, aki a maastrichti kritériumok egyik megfogalmazója volt, úgy nyilatkozott: visszautasítja, hogy egyesek Európát és az eurót kiáltsák ki bűnbaknak a gazdasági problémákért, mert azok forrása nem a szerződés, hanem az, hogy egyes országok nem tartották be az abban foglaltakat, a lefektetett játékszabályokat.

Az Európai Unió mentőalapjai ugyanakkor úgy tűnik, hogy eredményesen működnek, így az adófizetőket kevésbé terhelik majd meg a jövőben a segítségre szoruló euróövezeti tagállamok. Az eurót használó országoknak pedig előre jóvá kell hagyatniuk fiskális terveiket Brüsszellel.

Gyengülhet a forint

Reális és megegyezik a piac általános várakozásával az Európai Bizottság (EB) őszi prognózisának Magyarországra vonatkozó előrejelzése - mondta el lapunknak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint mind az inflációra, mind a gazdasági növekedésre, mind a munkaerőpiacra és a külső-belső keresletre vonatkozó bizottsági előrejelzés megfelel a piaci konszenzusra. Az elemző kiemelte: a GDP arányos államadósság idén 80 felett ragadhat, ez főként a forint árfolyamának mozgása miatt még néhány tized százalékkal változhat. Azonban az államadósság növekedése megállt, és Brüsszel egy lassú csökkenést vetít előre - mutatott rá a banki elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője egyetért abban, hogy reális a brüsszeli prognózis - a Takarékbank szintén 0,7 és 1,7 százalékos GDP növekedést vár az idei és a jövő évben. A szakember ehhez hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelprogramja még pozitívan is hozzájárulhat ehhez a bővüléshez. A szakértő szerint kedvező, hogy 3 százalékos, nem pedig a feletti hiányt vár a bizottság 2014-re. Bár vannak kockázatok a hiány tartásában, ezek kezelhetőek - fűzte hozzá Suppan Gergely. Török Zoltán úgy véli, a jövőre hivatalba lépő új kormánynak intézkedéseket kell tennie, hogy tartható legyen a három százalékos hiánycél. Suppan Gergely szerint ugyanakkor nem kell számottevő kiigazításra sort keríteni. A Takarékbank szenior elemzője szerint a frekvenciabevételek alulteljesítése miatt nem fog elszállni a jövő évi büdzsé, azok ugyanis beruházási kiadásokat szolgálnak, melyeket törölni lehet, ha mégsem folyik be a várt bevétel.

A prognosztizált enyhén csökkenő adósságpálya megvalósulását tekintve két kockázatot meg kell említeni - tette hozzá Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Egyrészt a FED várt likviditás csökkentése és a számos jogszabályi és adózási változás miatt egyelőre kedvezőtlen magyarországi befektetői környezet miatt a továbbiakban a jelenleginél gyengébb, 300-305 körüli euró/forint árfolyamot vár a K&H. Így a külső államadósság magas, 40 százalék körüli devizában fennálló része még emelkedhet - mutat rá Horváth István. Másrészt a befektetési igazgató úgy látja: a Növekedési Hitelprogram - azon túl, hogy segít a gazdasági növekedés beindításában - az MNB-n keresztül felmerülő költsége főként a jövő évi költségvetést terheli majd.

Orbán kamuháborúkat vív – Bajnai szerint

Orbán Viktor gazdasági kamuháborúiról ír Bajnai Gordon a Financial Times szerkesztőségi blogjában. Az Együtt-PM vezetője sorra veszi a kormányzati kommunikációból ismert harcokat, amelyeket szerinte Orbán mind elveszített.

Orbán Viktor meglepő vallomással állt elő egyik rádióinterjújában, azt mondta, a magyar szavazóknak fontosabbak a remények, mint a tények - kezdi a Magyarország és Orbán kamuháborúinak ára című írását a Financial Times blogjában Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője.

Vajon ezzel azt ismerte el, hogy a szavazók a remények alapján voksolnak majd a jövő évi választásokon a tények helyett? - teszi fel a kérdést Bajnai, aki szerint a tények az elmúlt három és fél évben nem a kormányfő oldalán álltak.

A kormányzati kommunikáció szóhasználatát idézve Bajnai felidézi, hogy a 2010-es választások után Orbán több háborút is indított, többek között az államadósság, a munkanélküliség, az EU és az IMF, a bankok és a multik ellen és a gazdasági növekedésért.

"Három évnyi non-stop háborúzás után a háborús zónából érkező tények magukért beszélnek" - tette hozzá a korábbi kormányfő.

Bajnai egyesével sorra veszi a kormányzat gazdasági ígéreteit, Orbán háborúit, amelyeket szerinte a miniszterelnök mind elvesztett.

"A megszegett ígéretek, eltorzított árak és fenntarthatatlan adóterhek hálózata kimondatlan jövőbeli gazdasági károkhoz vezetett" - írja.

A Magyarország iránti, a rendszerváltás utáni évtizedben még oly erős bizalmat lerombolták és azt a gyanakodás váltotta fel" - teszi hozzá Bajnai, aki szerint a következő kormány feladata lesz, hogy a gazdasági növekedés alapvető elemeit helyreállítsa.  

Bajnai szerint az Orbán-rezsim elszigetelő, állami dominanciára építő gazdasági berendezkedése szembemegy a modern Európa gazdasági alapértékeivel és sohasem találhat stabilitásra a gazdasági közösség körében.

Az pedig, ha Orbán folytatja a kamuháborúkat, a gazdaság további zsugorodásához, a társadalmi és jövedelmi különbségek növekedéséhez, illetve a magasabb képzettségűek külföldre vándorlása miatt drámai demográfiai és pénzügyi következményekhez vezet majd. "Ezek mindegyike Magyarország tragikus vesztesége lesz" - írja Bajnai.