A kedvező indulást húsz év után, 1983-tól gazdasági okokból kényszerű szünet követte, amely egészen 2000-ig tartott. Ennek ellenére az idei fesztivált egyfajta jubileumi hangulat jellemezte, hiszen a rendezők a folytonosság hangsúlyozásával ötven évesnek tartják a Trieszti Sci-Fi Filmfesztivált.
Az 1976-ban készült A Földre pottyant férfi felújított kópiájával afféle nosztalgiázó előmegnyitóval indult az idei fesztivál. Az eredeti, teljes terjedelmű, összesen 136 perces filmbe visszakerültek a korabeli bemutató idején kivágott részek is, amelyek mára teljesen elvesztették mind provokatív jellegüket, mind pedig erotikus botrányos tartalmukat.
Ennyit "romlott" a világ időközben.
A hivatalos megnyitón Neil Jordan Byzantium című filmje szerepelt, amely már a magyar mozikban is aratott. A legtöbb vélemény szerint kiváló alkotás, nyitófilmként emblematikusabb művet nem is választhatott volna a trieszti válogató bizottság.
Christoph Behl Sivatag című filmjét Sartre Zárt ajtók mögött című darabja ihlette. Három, szerelmi háromszögből kikeveredett barátot támadnak meg a zombik. Küzdelmük a sartrei üzenetet közvetíti: ott a pokol, ahol rajtunk kívül mások is megjelennek.
Végre a Painless (nemzetközi címén Insensible) című film, a spanyol Juan Carlos Medina alkotása a tudatot igazán megrázó valódi csemege.
Az ilyen művek teszik emlékezetessé a fesztivált. A rendező első nagyjátékfilmje ez, amelyet teljes egészében a francoista rendszer vádbeszédének tekinthetünk.
A történet két szálon fut. Egy kis pireneusi faluban, a francoista diktatúra első éveiben olyan gyerekek születnek, akik teljesen érzéketlenek a fájdalomra.
Az ön- és közveszélyes idegrendszeri elváltozás következtében ezek a gyerekek torz emberi közegben nevelkednek. Pusztán játékból ejtenek sebeket és csonkítják meg magukat és társaikat, és nem értik a felnőtt társadalom intoleráns magatartását az általuk ártatlannak vélt játékaikkal szemben.
A flashbacket sűrűn alkalmazó történet másik szálán találjuk a ragyogó neurológus Davidot, aki egy tragikus autóbalesetben elveszti az első gyermeküket váró élettársát Anais-t. Kórházba szállítják, s a vizsgálatok kiderítik, sürgősen csontvelő átültetésre van szüksége, hogy életben maradjon.
A donor azonban csak azonos vércsoportú közeli hozzátartozó lehet. Megkezdődik szüleinek felkutatása, akiket már sok éve nem látott, s múltja felé fordulva szembesülnie kell saját történetével, emberi mivoltának újraértelmezésével.
A többi film csaknem felejthetően unalmas (kivéve a közönségdíjas Robot és Frank-et). Legfeljebb jóindulattal aranyos ujjgyakorlatnak tekinthető a holland Richard Raaphort Frankenstein hadsereg című filmje.
Főhőse egy szadista sebész, aki a második világháborúban orosz hadifoglyokon azzal kísérletezik, hogy harci eszközöket operáljon a testrészeikbe. Sok vér és borzalom, de minek.
Asteroid-díj (a legjobb európai versenyfilmnek, eléggé vitatható döntés szerint): Europa Report (r.: Sebastian Cordero)
Melies D'Argento: Tested könnyeinek furcsa színe (r.: Helene Cattet és Bruno Forzani)
Melies D'Argento rövidfilm kategória: Happy B-day (r.: Holger B. Frick)
Az Urania d'Argento életműdíjat Gabriele Salvatores olasz rendező kapta.
A trieszti filmfesztivál azonban nemcsak vetítésekből állt, hanem különböző érdekes találkozók, kiállítások is tarkították a programot.Megjelent a nanotechnológia, a jövő genetikája és még sok egyéb sci-fibe illő technikai és technológiai bemutató.
Hallowen ünnepet is rendeztek stílszerűen. Akik túlélték a maratoni vetítéseket, sajátos zenei programon vehettek részt és a jól sminkelt, maszkozott földönkívüliekkel, vámpírokkal és egyéb szörnyekkel rophatták hajnalig.
