Már hozza a pénzt a kormánynak az útdíj

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:16
Forrás: Népszava
Sikerült zökkenőmentesen bevezetni az új útdíjrendszert, és az az elmúlt pár hónapban várakozáson felül teljesített - jelentette ki az idén negyedszer megrendezett háromnapos, nemzeti közlekedési napok elnevezésű konferencia tegnapi nyitónapján előadást tartó Németh Lászlóné.

A fejlesztési tárca vezetője közölte: a teherautósoktól július eleje óta szedett úthasználati tarifa eddig 58 milliárd forintnyi többletbevételt hozott, és - szemben a környező országokban tapasztaltakkal - Magyarországon ez nem járt botrányokkal, nem okozott forgalmi torlódásokat - tette hozzá Németh Lászlóné.

A miniszter feltehetően nem értesült arról, hogy az új díjszedő rendszer bevezetésekor hosszú ideig torlódások alakultak ki a határállomásoknál, és számos közlekedési csomóponton, s a hálózat a kezdetektől fogva akadozva működött.

Az útvonaltervező program hibás útvonalakat adott meg a teherautósoknak, gyakori volt a félreszámlázás, és a fedélzeti járműkövető rendszer sem üzemelt megfelelően, ami újabb túlszámlázásokhoz vezetett.

Ezeknek a gondoknak egy része időnként még ma is jelentkezik. Emellett a rendszerben továbbra is vannak "beépített" problémák is.Például egyelőre nem lehet utólag kifizetni az útdíjat, és az utólagos reklamációra sincs lehetőség, pedig ezt a nemzetközi és a hazai jogszabályok egyaránt előírják.

Arról nem is beszélve, hogy az Európában is kiemelkedően magasnak számító úthasználati díjak finanszírozásának a támogatására szánt forgóeszközhitelt az előre beígért július eleji időpont helyett csak a nyár végétől igényelhetik a fuvarozók.

Ezenfelül a szaktárca által kijelölt fizetős útrészeket, az úgynevezett elemi útdíjszakaszokat is át kellett utólag szabni, mert egyes szelvények aránytalanul hosszúak voltak, vagy például belterületen húzódtak, ahol nem tehető díjassá az úthasználat.

Nem nyer a vasút
Logikus lenne, hogy a közútat megdrágító útdíj vasútra, hajókra tereli a teherfuvarozást. A szakemberek azonban korábban is jelezték, hogy vasúton csak nagy távolságra és nagy mennyiségben olcsóbb szállítani, így szűk az átterelhető szegmens. Ezt erősítette meg most az MLSZKSZ vizsgálata: csak akkor van akkora árelőny a síneken, hogy átterelődjön a forgalom, ha egész vonatokat (50 konténer) tud kiállítani a fuvarozó. Ez pedig ritka.

Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tegnap tudatta: a miniszter módosította az útdíjtáblázatot, ennek köszönhetően 13 kilométerrel, 6500 kilométerre csökkent az e-útdíj-köteles útszakaszok hossza.

Az átalakított táblázat több helyen is pontosítja, kiegészíti az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló korábbi listát. A módosításokat a fuvarozók javaslatai alapján hajtotta végre a szaktárca. A változásokkal az elemi szakaszok száma 2075-ről 2243-ra növekedett.

Szerző
Frissítve: 2013.11.05. 22:50

Tűcsereprogram mellett a TASZ

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:14

Alkotmányos jogokat sértett a VIII. kerületi önkormányzat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint, amikor ellehetetlenítette a kerületben működő tűcsere programot. A TASZ ezért az alapvető jogok biztosához fordul.

A Kék Pont Alapítvány józsefvárosi tűcsere programjának keretében több mint háromezer intravénás drogfogyasztónak adtak steril tűket és fecskendőket, illetve begyűjtötték az elhasznált eszközöket, valamint egészségügyi és szociális ellátáshoz juttatták a függőket.

A VIII. kerületi önkormányzat szerint a Kék Pont ezzel a tevékenységgel a kerületbe vonzza a szerhasználókat, az eldobált tűk pedig HIV-fertőzéssel veszélyeztetik a lakosságot, ezért szeptember közepén egyoldalúan felmondta az alapítvánnyal kötött szerződést.

A TASZ és más szakmai szerveztek viszont úgy vélik, hogy a tűcsere program az egyetlen hatékony módszer a HIV-fertőzések megelőzésére az intravénás szerhasználók körében, megszüntetése fokozza a járványveszélyt a VIII. kerületben, ahol minden mutató szerint nő a drogfogyasztás és így a fecskendők és tűk megosztásának kockázata.

Ez pedig nemcsak a drogfogyasztók, de a kerületben élő többi állampolgár egészséghez, illetve egészséges környezethez való jogát is érinti, mutat rá a TASZ sajtóközleményében.

Az európai uniós, illetve a nemrég a parlament által elfogadott nemzeti drogstratégia egyaránt a tűcsere programok elérhetőségének javítását írja elő egyébként.

Frissítve: 2013.11.05. 22:42

Jöhet az örök börtön előzetesben

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:13
Az elsőrendű vádlott tegnap nem volt jelen a tárgyaláson, húzódik az ügy, nemsokára a hatodrendű vádlott is kijöhet FOTÓ: MTI/MA
Sokadik szigorítási javaslatait dobta be az ároktői banda ügye kapcsán a kormány - a tegnapi bejelentés szerint az előzetes letartóztatás jelenlegi négy éves plafonját eltörölnék, de azt még nem döntötték el, hogy helyette öt évre, vagy korlátlan időre emelnék. Ez utóbbi mindenesetre nemzetközi egyezménybe ütközhet, ami komoly bírságokat jelent a magyar államnak. Emellett az ügyek elhúzódása miatt soron kívül értékelnék a bírók munkáját, és automatikusan nyomkövetőt kapna minden "erőszakos" házi őrizetes.

Másfél héten belül az Országgyűlés elé kerülhetnek az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet szabályainak szigorítása kapcsán született legújabb törvénymódosító javaslatok - erről Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára tett tegnap bejelentést.

Eszerint az ároktői banda ügyének elhúzódása, illetve két vádlott házi őrizetből történt megszökése kíván kemény fellépést a kormánytól: az előzetes jelenlegi 4 éves időtartamát vagy 5 évre, vagy - figyelmen kívül hagyva jogvédő szervezetek korábbi aggályait - határozatlan időre emelnék a súlyos bűnelkövetők esetében.

Azt viszont még nem döntötte el a kormánypárt, melyik verzió kerülhet az Országgyűlés elé, erről a Fidesz a hétfői frakcióülésén dönt.

Emlékezetes, a tucatnyi idős ember kirablásával, két ember megölésével is vádolt hattagú banda tagjai közül többet is haza kellett engednie a bíróságnak, miután lejárt az előzetesük, és nem született ügyükben elsőfokú ítélet - jelentősen, másfél évet késett ugyanis a DNS-szakértő véleménye.

De október 4-én Rostás Elemér és fia, Henrik - annak ellenére, hogy napi hétszer ellenőrizték őket - Svájcba szöktek a házi őrizetből - október 23-a óta újra előzetesben vannak -, mire a kormánypárt az előzetes felső határának eltörlését ígérte. Ami azonban a nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütközne.

Noha a büntetőeljárási törvény néhány - szintén az ároktői ügy miatt - módosítani kívánt passzusa már a parlament előtt van, mivel október 15-én megkezdődött az általános vita a témáról, vélhetően az újabb terveket is megvitatják.

Ezektől Rétvári szerint főleg az eljárások gyorsítását, a végrehajtás szigorúságát várják, mivel a négy év - magyarázta - sokak számára azt jelentette, hogy ki tudtak szabadulni, volt kiút az előzetesből.

Így az erőszakos bűncselekményt elkövető, de már házi őrizetbe került vádlottakra automatikusan, bírói végzés nélkül felszerelik a nyomkövetőt - és ez már a mostani házi őrizetesekre is vonatkozna.

Ezentúl szökésnek minősülne a házi őrizet szabályainak bármilyen megszegése - az ároktőiek lelépése még csak a házi őrizet szabályainak "durva megszegését" jelentette.

És bár ők azzal indokolták a szökést, hogy csak munkát akartak keresni Svájcban, ezentúl a szökés megállapításához a bíróságnak nem kell figyelembe vennie a vádlotti védekezést.

Mindezek mellett a szakértők 60 - és egyszeri 30 nappal meghosszabbítható - határidőt kapnak a szakvéleményekre. Azt a bírót pedig, akinek 2 vagy 3 évnél tovább húzódó ügyei vannak, soron kívül kell minősítési eljárás alá venni.

Még ha az ügyészek késlekednek is a vádirattal - egyedül akkor nem vizsgálnák a bírót, ha az ügyszáma 10 százalékkal több az átlagnál. Jelenleg egy fővárosi bíróra 106, míg vidéken 40-60 ügy jut.

"Már az egy éves előzetes is ésszerűtlen, és nehéz kimagyarázni Strasbourgban, nemhogy az öt év" - hangsúlyozta lapunknak Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint ezzel a lépéssel a magyar állam egyszerűen "jó megélhetési forrást" ad majd az ügyvédeknek, hiszen az emberi jogi bíróság sorra állapítja meg az emberi jogi egyezménysértést a magyar állammal szemben az előzetes szabályai miatt.

És jelenleg ez az egyetlen külső fórum, ami felelősségre vonhatja a magyar államot. Ezért Magyar javasolja is kollégáinak, hogy már a büntetőeljárás indulása után egy évvel forduljanak Strasbourghoz, "magyarázkodjon csak a magyar állam".

Az ügyvédnek legutóbb éppen négy ügyfele kapott fejenként 8 ezer eurós kártérítést - ami összesen csaknem 10 millió forint - Strasbourgban, amiért több mint 10 évig sem jutott el vádemelésig az ügyük.

Továbbra sincs ítélet
November 22-én az ároktői ügy hatodrendű vádlottja is házi őrizetbe kerül - mivel az elsőrendű vádlott tegnap nem volt jelen a tárgyaláson, el kellett halasztani egy szakértő meghallgatását, és ezért addig biztosan nem születik meg az elsőfokú ítélet. Perbeszédében az ügyész egyébként néhány hete öt vádlottra javasolt tényleges életfogytiglant. A tegnapi tárgyaláson éppen a hatodrendű K. András tett észrevételeket, például tagadta a bűncselekményeket, és közölte: ha nem mentik fel, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. Az ároktői per november 18-án folytatódik.

Az elmarasztalások még csak nem is a fogvatartás körülményei miatt születnek, hanem mert gyakran az előzetes elrendelése sem volt indokolt.

Ilyenkor azt is vizsgálják, hogy a hatóságok mennyire igyekeztek, miközben a gyanúsított az előzetes letartóztatását ülte. Így a határozatlan idejűre emelt indézkedés különösen ütközne a nemzetközi egyezménnyel.

"Az előzetesben lévők ügyét ma is soron kívül kellene tudni tárgyalni, és ha nem sikerül, ki kell őket engedni" - mutatott rá az ügyvéd. Ám a magyar hatóságok fordítottan működnek más országokhoz képest, és a gyanúsítással gyakran nem várják meg, míg a kellő számú bizonyíték összegyűlik.

Frissítve: 2013.11.05. 22:37